Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először Horváth képviselő úrnak mondanám a családok lehetőségeinek bővítésével kapcsolatban, hogy nem tudom, tudja-e, ki emelte Európában rekordmagas szintűre az áfát, 27 százalékra. Ez a Fidesz volt, az Orbán-kormány volt az, amely megemelte ilyen szintre az áfát. (Vargha Tamás: A személyi jövedelemadó meg kevesebb!) Ennyit a lehetőségekről. Évek óta adjuk be az MSZP részéről azokat a módosító javaslatainkat és törvényjavaslatokat, amelyekkel az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra kérjük csökkenteni, hiszen ez mindenkit érint, mindenki megvásárolja az alapvető élelmiszereket. Eddig a fülük botját nem mozdították, évekig egy szó nélkül szavazták le. Azt gondolom, hogy a csökkentések, amiket ön most elmondott, nagyon szuperek, ezt bővíteni kellene. Évek óta beszélünk erről, a lehetőségük meglett volna, de nem csináltak semmit.

Banai államtitkár úrnak szeretnék két mondatot reagálni azokra a dolgokra, amiket elmondott. Említette, hogy 500 ezer fő helyezkedett el a reálgazdaságban. Igaza van, államtitkár úr, csak nem Magyarországon. Több százezer fiatal ment ki külföldre dolgozni, és nagyon jól tudjuk, hogy a foglalkoztatási adatokba az ő munkájukat is ugyanúgy beleszámítja a kormány.

Ha a tartalékról beszélünk és arról, hogy mennyire kiszámítható és mennyire létezik, emlékeztetnék rá, hogy 2015-ben kétszer is meg kellett emelni év közben a tartalékot. Tehát ennyit a költségvetés kiszámíthatóságáról. Illetve ha az ápolók, rezidensek bérének az európai bérszínvonalhoz való közelítéséről beszélünk, akkor muszáj megemlíteni, hogy Nyugat-Európában egy ápoló átlagosan 2 ezer eurót, egy rezidens pedig 3 ezer eurót keres. Most mi nagyjából Szlovákia szintjén vagyunk 750 euróval. Tehát a 3 ezer euró áll szemben a 750 euróval. Azt hiszem, még bőven van hová fejlődni.

Engedjék meg, hogy a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséről mondjak pár mondatot. Ha szeretném röviden összefoglalni, hogy mi történt az elmúlt hét évben a Magyar Honvédséggel, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy 2010-ben lebetegítették, 2011-ben kórházba került, ott vegetált éveken keresztül, 2016-ban bekötötték a lélegeztetőgépnek pusztán a csövét, és most, 2017-ben, talán, úgy tűnik, hogy az oxigénpalackot is egy picit megnyitják hozzá. Így tudnám jellemezni a helyzetet.

(10.20)

És ez az a pont, ahol ismét köszönetet kell mondjunk azoknak a katonáknak, honvédségi dolgozóknak, akik erejüket megfeszítve, ténylegesen emberfeletti teljesítményt nyújtva nap mint nap kiválóan végzik a munkájukat, és kiválóan végezték az elmúlt években, ténylegesen rendkívül nehéz munkakörülmények között.

Hogyha megnézzük a honvédség költségvetését, akkor egyértelműen állíthatjuk, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt 1 százalék alatt a költségvetés egészen 2010-ig, hiszen több mint 200 milliárd forint került kivonásra ebből az óriási rendszerből, hiszen mindannyian tudjuk, több tízezer embert foglalkoztat a Magyar Honvédség, és egy hatalmas struktúráról beszélünk, nagyon sok technikai eszközzel, jó részben rendkívül elavult technikai eszközökkel. Ez volt az a helyzet, amiben egyébként még pluszban egy több mint 200 milliárdos elvonás érte a Magyar Honvédséget, és még most is 1 százalék alatt van a költségvetés, 2017-ben lesz 0,95 százaléka a GDP-nek.

Szeretnék akkor néhány pozitívumot említeni, hiszen a rövid összefoglalóban mondtam, hogy egy picit most megnyitják az oxigénpalackot, ténylegesen egyébként a 2017-es költségvetésben látszanak pozitívumok is. 2017-ben 11 milliárd forinttal fognak nőni a dologi kiadások. Ez alapvetően a fenntartásra vonatkozik; azt gondolom, hogy ez az, amit mindenféleképpen teljesíteni kell, hiszen látjuk, hogy sajnos milyen állapotok vannak, ez mindenképpen szükséges. Illetve tartalmaz a költségvetés tényszerűen 28 milliárd forintos felhalmozási kiadást, amit alapvetően, remélhetőleg, új beruházásokra lehet majd fordítani. A probléma az, hogy nem látszik, hogy mégis mire fordítja, mire fordíthatja majd a minisztérium ezt a 28 milliárd forintot, mert míg egyébként bizonyos fejlesztések és programok évek óta folyamatosan látszanak a honvédség, illetve a minisztérium fejezeti kötetében, ilyen például a Gripen-bérlet, a Gripen-program, a gépjárműbeszerzési program, illetve a tábori vezetési és irányítási képességek, ezek folyamatosan meg vannak jelenítve a költségvetésben, és egyébként a hosszú távú kihatása is évekre lebontva látszik ebben. Ennél a 28 milliárd forintnál teljes homály fedi ezt a történetet, annyi látszik, hogy az elfogadott tízéves fejlesztési terv, ami sajnos újabban évek óta titkos, illetve a honvédelmi szakpolitikai program elemei lehetnek ebben a pluszforrásban, de ugye nem tudjuk, hogy mik a konkrétumok.

Ez egyébként még a források felhasználását tekintve aggasztó, hiszen, mondom, ez egy pozitívum, hogy megjelenik ez a 28 milliárd forint, viszont a felhasználást tekintve nem felejthetjük el, hogy pontosan most fogadta el az Országgyűlés ‑ kor­mány­több­séggel ‑ azt a biztonsági és védelmi beszerezésekről szóló törvényt, ami egyébként olyan beszerzési ügyleteket foglalt törvénybe, és ilyen lehetőségeket biztosít törvényi szinten, mint amit láthatunk például 2014-ben a Mi-8-as helikopterek megvásárlásánál; ugye, mindenféle hirdetmény, pályázat nélkül, szinte pár nap alatt a semmiből jelentek meg ezek a gépek. És hasonló eset történt, hirdetmény és pályázat nélkül, a Belügyminisztérium MD helikopter-beszerzésével kapcsolatban mindössze körülbelül másfél hónappal ezelőtt. Tehát ezek azok az eljárásmódok, amiket az önök által elfogadott törvény ténylegesen törvényi szintre emel, és kibővíti ezeknek a hirdetmény nélküli, a nyilvánosság teljes kizárásával történő beszerzéseknek a körét. Tehát tartok tőle, hogy amennyiben ez a forrás felhasználásra kerül, akkor ilyen módon történhet meg. Valamilyen biztosítékot, azt gondolom, hogy szükséges lenne erre kitalálni. Mi mondtuk, hogy ne fogadja el az Országgyűlés ezt a védelmi beszerzési törvényt, és a mai napig is azt tartjuk, hogy ezt nem szabad hatályban tartani. Törvényre szükség van ezen a területen, viszont ténylegesen egy kiegyensúlyozottságot és transzparenciát kell mutasson ez. És hozzáteszem, ez nemcsak a magyarországi bizalom miatt lenne fontos, hiszen a magyar lakosság az, amely az adóforintjaiból fenntartja és fejleszti a Magyar Honvédséget ‑ természetesen, amennyiben éppen a kormány is úgy dönt ‑, hanem a nemzetközi transzparencia miatt is rendkívül fontos, hiszen szövetségi rendszerben vagyunk, és a beszerzések, azt gondolom, mindig is kényes téma tud lenni.

Még szeretnék pozitívumot kiemelni: a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek állami támogatásáról van szó. Ezen a területen egy jelentős emelkedés mutatkozik, azt gondolom, hogy ez nagyon dicséretes.

Az is látszik, hogy a 2017-es költségvetés tartalmazza azt az 5 százalékos illetményfejlesztést, amit a kormány megígért. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó dolog. Illetve a honvédelmi illetményalap is mutat némi emelkedést. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy sem a közszolgálati illetményalap, aminek változatlanul 38 650 forint a mértéke, nem változik semmit, sem pedig a közalkalmazottak, akik a honvédségnél közalkalmazotti státuszban dolgoznak, nem kapnak semmilyen pluszforrást. Azt gondolom, hogy ez tarthatatlan, 2008 óta nem volt ennek a két körnek és két állománynak semmilyen ilyenfajta bérfejlesztése, ezt mindenféleképpen orvosolni kell. Tudjuk azt, hogy milyen óriási létszámhiány van a Magyar Honvédségnél, a vezérkari főnök által beismerten is 5500 fő, de valószínűsíthető, hogy nagyobb számról beszélünk, és hihetetlenül leterhelt az állomány, óriási igénybevételnek vannak kitéve. Ezt nem lehet a maximumig feszíteni, így is már, azt gondolom, hogy 120 százalékon teljesít az állomány, igenis a létszám feltöltésére és emellett az illetmények fejlesztésére van szükség.

És mielőtt azt mondaná bármikor is a kormány, hogy a honvédség létszáma megnőtt 200 fővel, itt szeretném leszögezni, hogy mutat 200 fős emelkedést a honvédség létszáma, viszont ez az újpesti Károlyi Kórház Honvédkórházba történő integrációja miatt következik be, ami, azt gondolom, hogy egyébként Újpesten elég nagy bonyodalmakat okoz, tehát körülbelül 160 ezer embert érint az, hogy mostantól egyébként nem a Károlyi Kórházba mennek, hogyha orvosi ellátásra van szükségük.

Itt viszont szeretném kiemelni az óriási orvoshiányt, ami látszik, hogy Magyarországon a teljes egészségügyben jelen van, és kifejezetten krízishelyzet alakul most már ki Magyarországon. Egyébként a Magyar Honvédséget sem kíméli ilyen szempontból ez a helyzet, kiderült egy nemrég tartott konferencián, hogy csak az alakulatoknál 50 százalékos hiány van, tehát a státuszoknak csak a fele van feltöltve. És kiderült az is a konferencián, hogy a műveletek egyharmadát nem tudják egészségügyi biztosítással lefedni. Hadd idézzek egy konkrét mondatot a konferenciáról: „Mindezek alapján egyértelmű, hogy a katonaorvosok hiánya veszélyezteti a Magyar Honvédség működését.” Az ezzel kapcsolatos hírekben volt pár megnyilatkozás a Honvédelmi Minisztérium részéről, hogy esetlegesen gondolkodnak egy életpálya kialakításában és valamilyen megoldásban; azt gondolom, hogy ezt ténylegesen nagyon szükséges megtenni, és ezt mielőbb meg kell valósítani, hiszen tarthatatlan ez az állapot most már.

Szeretném azt kiemelni, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat költségvetése nem tartalmaz 2017-re pluszforrásokat, egyedül dologi kiadásokra 500 millió forinttal nőnek a lehetőségek. Azt gondolom, mindannyian látjuk azt, hogy milyen a biztonságpolitikai környezet, és hogy az milyen irányba változik, hogy a Magyar Honvédség és szervezetei, beleértve egyébként a szolgálatot is, milyen igénybevételnek lehet kitéve, és hogy feladatai egyre csak nőnek, ezt figyelembe véve, azt gondolom, hogy nagyobb forrásokra lenne szükség itt.

A mai napig látszik, hogy a Magyar Futball Akadémia Alapítványt nagyon fontosnak tartja a minisztérium támogatni, ismét 50 millió forintos támogatás van erre az évre is kijelölve. Én azt gondolom, hogy ennek inkább a Szociálpolitikai Közalapítványnál lenne a helye, aminek jelenleg az előirányzata 63 millió forint lesz 2017-re.

Engedjék meg, hogy annyit kiemeljek, hogy 2015-ben a benyújtott segélykérelmek, tehát amikor az állomány benyújtott segélykérelmet, 2212 alkalom volt, és 2015-ben illetményelőleg-kérelmet 1600 esetben nyújtottak be.

(10.30)

Tehát ezek azok a számok, amelyek mutatják, hogy igen, valósult meg illetményfejlesztés, az is tény, hogy az állománynak csak egy részét érinti, hiszen a közalkalmazotti státuszban lévőket egyáltalán nem érintette, a mai napig látszik az, hogy nehéz helyzetben van a Magyar Honvédség állománya. Tehát kifejezetten tényleg a jövőre is gondolva, illetve az állomány jelenlegi helyzetét orvosolva szükség van az életpálya további finomítására és tényleges megbecsülésre, amit nem csupán az illetményekben kell kifejezésre juttatni, hanem a munkakörülmények javításában, hogy egyáltalán legyen eszköz a Magyar Honvédségnél, amit az állomány tud használni.

A mai napig nem látszik a költségvetésben sem a szállító helikopterek beszerzésének a kérdése ‑ na­gyon sokszor elmondtam itt a Ház falai között, nem mennék bele a részletekbe, de 2014 óta ígérgetik folyamatosan, és ténylegesen létkérdés, nem csak katonai szempontból, polgári, civil szempontból is létkérdés, hogy legyenek a Magyar Honvédségnek üzemképes helikopterei ‑, illetve a merevszárnyas szállítóképesség megújítása sem látszik egy pillanatig sem, azt gondolom, az is inkább a megszűnés felé tendál jelenleg sajnos. Úgyhogy valamit muszáj lenne tenni ezzel kapcsolatban.

Nem látszik a költségvetésben az, amit Lázár János egy félmondattal említett egy kérdésemre a volt Honvéd Egészségpénztár tagjaival kapcsolatban, hogy majd talán a költségvetésnél valamilyen formában ‑ juttatás, egyéb formában ‑ ők esetleg azt a pénz visszakaphatják, hogy ezen gondolkodik a kormány. Hát lehet, hogy gondolkodik, de mondjuk, a ’17-es költségvetésben nem látszik az, hogy azok az emberek, akiknek egyébként eltűnt a pénze a Buda-Cash Brókerház botrányában, visszakapnák. És mondom, itt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági dolgozók pénzéről beszélünk.

Egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség állományát szükséges feltölteni. Ezzel kapcsolatban volt határozati javaslatunk, ezt leszavazta a kormány. Én azt gondolom, hogy ha így nem is támogatták a javaslatot, saját jól felfogott érdeke a kormánytöbbségnek és a Honvédelmi Minisztériumnak is, hogy feltöltse a Magyar Honvédség állományát.

Tehát röviden összefoglalva úgy jellemezhetjük a Magyar Honvédség helyzetét, hogy az a minimális, 0,1 százalékos emelkedés látszik a ’17. évre, amit a kormány egyébként határozatban is leszögezett. Annak örülök, hogy legalább Varsóba nyáron nem szégyenkezve fog érkezni az ország ilyen szempontból, de az is igaz, hogy ez azt jelenti, hogy épphogy csak megnyitották az oxigénpalackot a lélegez­tető­géphez, ettől még a beteg nem fog felkelni és nem fog tudni járni. Úgyhogy azt gondolom, sokkal következetesebb politikára van szükség.

A politikának az a felelőssége, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat és a megfelelő működést és fejlesztéseket annak a szervezetnek, ami Magyarország polgárai biztonságának az egyik legfontosabb garanciája.

Köszönöm szépen. (Teleki László tapsol.)