Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Kezdjük, mondjuk, a korrupcióval, azt említette. Ön pont egy olyan időszakban hozza fel a korrupció kérdését, amikor egy rendkívül csúnya korrupciós botrányba keveredtek. Mert a korrupció legsúlyosabb formája az, hogyha egy pártot cakk-pakk felvásárolnak kilóra. Márpedig a Jobbik esetében ez történt a plakátok ügyében. Azt tudjuk önöknek elmondani, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A törvénynek érvényt kell szerezni!) Önök összegabalyodtak egy oligarchával, és annyira beleszédültek ebbe a manőverbe, hogy közben nem tartották be a törvényeket. Ennyi a történet, és nem több. És arról azért megvan a véleményünk, hogy ezek után a választóktól könyörögnek pénzért, hogy ők fizessék ki ennek a költségeit. A baloldal csinálta ezt 2010 előtt: majdnem gajra vágták az országot, és a kárt meg a magyar állampolgárokkal akarták kifizettetni.

Csak hogy lássuk, mennyire összevissza hazudoznak: a szóvivőjük korábban úgy fogalmazott, hogy leteszi a nagyesküt ‑ ezt a kifejezést használta ‑, hogy piaci árat fizettek a plakátokért. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Így van!) És ezek után ön elmegy egy pécsi fórumra, és simán elmondja, hogy Simicska Lajos piaci ár alatt adott plakáthelyeket. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezt mondta!) Ön mondta! Az egyik nap azt állítják, hogy az egész banki hitelből van, aztán azt, hogy szó sincs banki hitelről; hát arra nem veszik a fáradságot, hogy azt egyeztessék, hogy mit hazudnak! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Most is hazudsz!) Ahány nap, annyi hazugság. Miért nézik madárnak az embereket, azt mondja meg! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Téged!)

Aztán hadd mondjam el azt is önnek, hogy hallgatjuk itt önöket hétről hétre, és kíváncsian várunk arra a pillanatra, amikor egy kicsit is mást mondanak, mint bármelyik baloldali párt. De ez a pillanat csak nem jön el, és ennek oka van: ön, pártelnök úr, tavaly nyáron ‑ azt hiszem, hogy tavaly nyáron volt ‑ kijelentette, hogy eladta a párt lelkét. (Mir­kóczki Ádám: Idézzél már pontosan!) Na, ez a Jobbik valódi vállalása, és az a helyzet, hogy ezt a programot ön és a párttársai szisztematikusan teljesítik. Egy jobboldali pártból ön csinált egy kilúgozott pártot, egy olyan pártot, ami bármire képes, csak kapna már egy kis hatalmat. És csakis ilyen körülmények között fordulhat elő, hogy miközben az ön Gárda-mellényén nem olyan rég még egy oroszlán figyelt, most már cirmos cica mászkál a hátán az álságos cukiságkampány jegyében. Nem vicc, tényleg ott mászkált egy macsek pár nappal ezelőtt. (Mirkóczki Ádám: Hűűű! ‑ Moraj a Jobbik padsoraiban.) Szóval, az a helyzet, hogy ön a nemzeti színeket cicás képekre cserélte, ön egy nemzeti pártból egy kétfarkú cica pártot csinált. Ez a helyzet.

Az identitásválságukra hosszasan sorolhatnánk a példákat: míg korábban uniós zászlókat égettek, most brüsszeli hivatalnokra bíznák a magyarok bérét; korábban hazaárulásnak nevezték azt, hogyha valaki nem szavazná meg a kvótaellenes alkotmánymódosítást, majd ezek után nem szavazták meg. Szerintem egyébként akkor kerültek önök végérvényesen lejtőre. És akik önökre szavaztak 2014-ben, biztosan nem ezt kérték. Ezért, ha kicsit fülelnek, akkor egyre nagyobb morajlást hallhatnak a Jobbik hátországában. Hogyha valakinek félnivalója van, akkor az ön, a jobbikos szavazók dühétől.

De az alapszervezeti lázongásoknál van egy sokkal beszédesebb esemény az elmúlt napokból: az ’56-os hős, Pongrátz Gergely testvére felszólította önt, hogy távolítsa el Pongrátz Gergely fényképét az irodájából, mert méltatlanná vált arra, hogy az ’56-os hősök emlékével saját magát összefüggésbe hozza. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy volt! ‑ Mirkóczki Ádám: Te írtad a cikket! ‑ Taps a kormánypárti padsorokból.) Most az a helyzet, hogy ezzel nem tudunk vitatkozni, ezzel egyetértünk, igazából csak egy javaslattal egészítenénk ki: ha levette Pongrátz Gergely képét a falról, akkor ne végezzen félmunkát, rakja ki a Jobbik jelenlegi szellemi és anyagi szponzorait ugyanúgy a falra: nyugodtan akassza ki Havas Henrik, Heller Ágnes és Simicska Lajos portréját! (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Talán még egy macskás kép is megfér majd mellettük. Mert az a helyzet, hogy ez a galéria mutatná meg a legjobban, hogy egy hosszadalmas lélekkiárusítási időszak után hol tart most a Jobbik: sehol nem tart, mert nem is tart sehová, mert már nem hisz semmiben. Nem jó ezt végignézni. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van! ‑ Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)