Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilván tökéletesen egyetértünk abban, hogy egy rendkívül bonyolult kérdésről van szó, és az, hogy egy-egy ügy kapcsán egy vita föllángol, kibontakozik Európa- vagy világszerte, egyáltalán nem meglepő. Abban is egészen bizonyos vagyok, hogy akármilyen szabályozási változás születik Magyarországon is, ez egy folyamatosan napirenden lévő ügy lesz, hiszen mindig lesznek olyanok, akik változtatni szeretnének ezen a szabályozáson.

Ebben a kérdéskörben az önrendelkezési jog érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha minden kétséget kizáróan megállapítható a beteg akarata, akár korábbi akarata is. Minden más esetben arról van szó, hogy úgymond a beteg érdekében mások döntenek életről és halálról, ami rendkívüli bonyolultságú kérdés.

Terri Schiavo ügye éppen azért járta meg az amerikai bírósági rendszer szinte valamennyi szintjét, mert mindössze a kómában fekvő asszony férjének vallomása támasztotta alá, hogy ő egy korábbi beszélgetésükben azt mondta neki: vissza akarja utasítani az életfenntartó kezeléseket. Ez váltott ki óriási vitát.

Én a magam részéről azzal mélyen egyetértek, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse, akarja-e, hogy életét mesterségesen meghosszabbítsák vagy sem. Azt viszont visszautasítanám, hogy a betegen kívül más hozhatna ilyen döntést, hozhatna ebben a körben, a legszemélyesebb kérdéskörben döntést. Ez már egy óriási probléma.

A magyar egészségügyi törvény lehetővé teszi - ahogy ezt ön is említette -, hogy megfelelő formai körülmények mellett bárki kijelölhessen egy személyt, aki dönthet az életfenntartó kezelés visszautasításáról, ha az érintett már nincs tudatánál, azt viszont nem teszi lehetővé, hogy a hozzátartozók saját jogon kapcsoltathassák ki esetleg az élet fenntartását biztosító gépeket. A magyar egészségügyről szóló törvény önálló fejezetben foglalkozik ezzel a bizonyos önrendelkezési jog kérdésével, és bár kétségtelen, hogy bonyolult szabályozást tartalmaz, eligazít bennünket. Ugyanígy eligazít bennünket az Alkotmánybíróság döntése is, amelyet ön szintén idézett, és amelyhez természetesen mindenkinek tartania kell magát, és tiszteletben kell tartani.

Azon lehet és kell is vitatkozni, hogy megfelelőek-e ezek a formai követelmények, amelyeket egy ilyen nyilatkozat megtételéhez az egészségügyi törvény támaszt. Lehet, hogy túl bonyolultak, lehet, hogy nem elég pontosak; ezen minden bizonnyal egyébként természetesen fogunk is még vitatkozni. A kormány olyan szabályozást tud támogatni, amely a beteg kizárólagos jogává teszi, hogy az életfenntartó kezelésekről döntsön akár személyesen, akár a megfelelő módon történő felhatalmazás útján, másokat felhatalmazva ebben az ügyben.

Ha most gyorsan változtatnánk is a törvényen, és elfogadnánk egy új szabályozást, ugyanúgy napirenden maradna a dolog, és biztos vagyok benne, hogy ez folyamatosan mind az Országgyűlésnek, mind más, ezzel az üggyel foglalkozó szervezeteknek a napirendjén lesz. A fontos az, hogy az emberi méltóságnak megfelelő szabályozást találjunk, és ha változtatni kívánunk, akkor az ebbe az irányba menjen, azaz az érintett személy akaratának maximális figyelembevételével.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.