Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr, úgy látszik, hogy rövid távon és középtávon is szelektíven tud emlékezni. Rövid távon is szelektíven emlékezik, mert a múlt heti bizottsági ülésen tíz perc után sem tudta pontosan visszaidézni azt, hogy mi is hangzott el. Most úgy látszik, hogy egy hét múlva sem tudja azt visszaidézni, hogy mi hangzott el a bizottsági ülésen. Javaslom, hogy olvassa el a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, kétszer, és aztán rögzítse magában, hogy mi hangzott el. Ugyanis amit itt most elmondott a múlt heti bizottsági ülésről, egyetlenegy mondatában, egyetlenegy szavában sem hangzott el. Ezért, miután félrevezető információkat közöl, az a kérésem, hogy tanulmányozza a jegyzőkönyvet.

(8.40)

Senki nem értékelte alul a múlt heti döntést, de úgy gondolom, hogy nem szabad túlértékelni sem.

Ez a döntés egy olyan folyamat része, amely folyamatban több minden történik az országról alkotott vélemény megalkotásában. Történik az, hogy eközben - szintén egy angol döntés eredményeképpen - Magyarországot a legjelentősebbek közé tartozó gazdaságpolitikai napilap úgy említi meg cikkében, mint az évszázad üzlete Magyarországon, hiszen Magyarország oly nagy áron tudott… (Közbeszólás: Kinek?) Magyarországnak, uraim! Magyarországnak, ha már kérdezi a Fidesz részéről a képviselő úr, Magyarországnak! Hiszen senki nem várta azt, hogy ilyen nagyra fogják értékelni Magyarország piacra vitt repülőterét, hiszen arányaiban eredményei alapján durván kétszer akkorára értékelték ezt a vagyontárgyat, mint ahogyan ilyet a világban az elmúlt években értékeltek másutt.

Senki nem gondolta, hogy Magyarország ezen a területen is ilyen jelentős sikert tud maga mögött a szerződés megkötését követően, de emellett más sikere is volt az országnak. Siker az, hogy erre az évre nagy valószínűséggel el fogja érni a 4 milliárdot a külföldi működőtőke-befektetés Magyarországon. Az első féléves tényadat 2,4 milliárd euró volt, amely minden korábbi évhez képest rekordot jelent. Ez az az érték, amely megmutatja, hogy a külföldi befektetésekről döntést hozók bizalma Magyarország iránt töretlen, Magyarországot továbbra is a legvonzóbb, a legkedvezőbb területnek tekintik Közép-Kelet-Európában. A bizalom Magyarország iránt nemhogy csökkent volna, hanem sokkal inkább növekszik.

Az pedig, képviselő úr, amikor ön az árfolyamváltozás miatti esetleges kellemetlenségekről beszél, az kifejezetten tendenciózus és egyoldalú beállítás. Ezzel mindenképpen vitatkozni kell, mert nem szeretném, ha ezt a félrevezetést a jegyzőkönyv is változatlanul megörökítené. Azért tendenciózus, mert csak az egyik oldaláról beszél. Nem beszél arról, hogy ez az árfolyamváltozás mit jelent a magyarországi exportőröknek, agrártermelőknek, mit jelent azoknak, akik Magyarországon termék-előállítással foglalkoznak, részt vesznek a nemzetközi versenyben, akár export-, akár importversenyben. Azok számára, ha úgy tetszik, öröm volt az, hogy az euróárfolyam végül is elmozdult a 244 forint körüli értékről.

Ráadásul, amikor a devizahitelekről beszél, megint egyoldalúan fogalmaz, mert elfelejti, hogy az ezt megelőző hónapban, hónapokban vagy években a devizahitelt felvevők számára mekkora árfolyamnyereség, kamatnyereség képződött. Többen kiszámolták ezt - helyesebb lett volna, ha a képviselő úr is kiszámolja, és erről is beszél -, hogy ha valaki három éve vett fel ilyen jellegű hitelt, akkor 300 forintos euróárfolyamig bizonyos, hogy még mindig nyerő ágon van. Azaz még mindig több volt a megtakarítása az illetőnek, mint ami adott esetben a vesztesége lett volna. Ebből következően a Magyarországon most kialakult euró/forint árfolyam nemhogy veszteséget okozna számukra, hanem teljesen nyilvánvaló, hogy még mindig sokkal jobban jártak azok, akik ilyen hitelt vettek fel, akár magánszemélyekről, akár vállalkozásokról van szó.

Úgyhogy arra szeretném kérni a képviselő urat, ne az egyoldalú riogatás legyen az, ami a kommunikációban és az érvelésekben szerepel, hanem értékeljék úgy, ahogyan az a valóságban értékelendő. Egyébként a magyar kormány részéről senki nem értékelte le az államháztartás helyzetét, senki nem értékelte alul annak a veszélyét, hogy mivel jár az, ha a magyar költségvetési hiány túl nagy. Ezért is mondom azt, hogy amit vállaltunk, amit a parlament megszavazott erre az évre, az államháztartási folyó kiadási hiány, a költségvetésben szereplő 1022 milliárd teljesítésre kerül, és az év végére várhatóan az eredményszemléletű hiány is annyi lesz, amennyit vállaltunk.

Ebből következően tehát azt gondolom, senki nem értékelte alul ennek a kérdésnek a lényegét, csak nem szeretem, hogyha azt egyoldalúan állítják be, mint ahogyan a képviselő úr az iménti hozzászólásában tette.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)