Felszólalás adatai

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rettenetesen szomorú vagyok, megmondom őszintén, mert nagyon sok munka van ebben az anyagban. (Nagy zaj, derültség a kormánypártok padsoraiban.) Rettenetesen szomorú vagyok, mert azt gondolom, a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez… Bármily késő is ez az óra, itt ülünk reggel óta, egy képviselő és a munkatársai dolgoznak… Bocsásson meg, képviselőtársam, itt ülünk, és tisztelettel kérem önöket, hallgassák meg egymást. Az, hogy belebeszélnek egész nap, úgy viselkednek, mint az általános iskolában a gyerekek. (Zaj, derültség a kormánypártok padsoraiban.) Ne nevessenek! Ez felháborító, méltatlan a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez!

Egyébként pedig a munkát, az emberek munkáját nem lehet így minősíteni, Kuncze frakcióvezető úr és Göndör úr! Nem lehet így minősíteni! Egyébként nem tizenkettő, hanem száztizenkettő! Az állami gazdaságok száma százhuszonnégy volt, tizenkettő a mi kormányunk… És hol van a többi? (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiban.)

(19.40)

Hozzátenném, Medgyessy Péter miniszterelnök úr, hol van a többi!? Így van! Hol van a többi? Kérdezze már meg a képviselőtársaitól, az MSZP agrárlobbijától, hogy merre van! És kérdezze már meg Medgyessy Péter volt miniszterelnöktől, hogy mitől van tele az SZDSZ korrupciós ügyekkel. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

Egyébként pedig még egyszer tisztelettel kérem az Országgyűlést, támogassa ezt a javaslatot, hogy legyen miről vitatkoznunk. Azt gondolom, nagyon fontos kérdésről van szó, mert több millió, kétmillió ember adta ahhoz az akaratát, hogy a kórház-privatizációt leállítsuk, a nemzeti petíciót pedig 1 millió 300 ezer embert írta alá. Tiszteljék meg ezeket az embereket, hogy legalább tárgysorozatba veszik!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)