Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről nagyon nagy figyelemmel és érdeklődéssel figyeltük, figyeljük azt a vitát, amely a törvényjavaslat körül és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslat körül folyik, hiszen olyan kérdésről van szó, amely a kormányzat számára is kiemelt jelentőséggel bír. Úgy látjuk, hogy a benyújtott törvény és a kapcsolódó határozati javaslat természetszerűleg korunk egyik legnagyobb kihívására, az éghajlatváltozás problematikájára reagál. Természetesen a klímaváltozás a jövőnket döntően befolyásoló tényező, és ezért meg vagyunk róla győződve, hogy ahhoz, hogy ezzel a problémával felelősségteljes módon tudjunk bánni, ahhoz átgondolt tervekre, hatékony cselekvésre van szükségünk. Tehát a kormány oldaláról  és mindig ezt hangsúlyozzuk  ebben a kérdésben a cselekvés oldalán állunk.

A törvénytervezet sorsát figyelve mi azt gondoljuk, hogy az eredetileg benyújtott javaslatok, miközben azok a célok, amelyek abban megfogalmazásra kerültek, a kormány által is nagyon lényeges és kiemelt problémával foglalkoznak, olyan ambíciókat, olyan célokat fogalmaztak meg, és iktattak volna törvénybe, amelyekről azt gondoljuk, hogy ha azokat megvalósítjuk, akkor azok elviselhetetlen terhet jelentettek volna vagy jelentenének a magyar lakosság és a magyar gazdaság számára. És lényegében azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket sem tudtuk volna megvalósítani, amelyekre egy kiegyensúlyozottabb célrendszer esetén, úgy látjuk, hogy lehetőségünk nyílik. Igazából azt gondoljuk, hogy azok a javaslatok, amelyek abban szerepeltek, a magyar energiaellátás ellátásbiztonsága szempontjából is vetettek fel kérdéseket. Tehát a kormány oldaláról mindenképpen üdvözöljük azt, hogy az eredeti javaslat sok ponton módosult, és egy kiegyensúlyozottabb, megítélésünk szerint végrehajtható programnak az alappontjait fogalmazza meg.

Természetesen a klímaváltozás elleni küzdelem sürgősségével tehát a magyar kormány egyetért, és azt látjuk, azt gondoljuk, hogy az eddigi intézkedéseink, az idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiánk, valamint a miniszterelnök által meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv is ezt bizonyítja.

(Folytatás a 130/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. május 19. kedd 130/2. szám

Országgyűlési Napló

(17.20)

Az Alaptörvényünk is kimondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért meg kell óvnunk a Kárpát-medence környezetét, természeti értékeit és az emberi egészséget egyaránt. A kormány eddig is ebben a szellemben folytatta a munkáját, és a jövőben is ezen elköteleződés mentén hozza meg az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az ahhoz való sikeres alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket is.

Tisztelt Ház! Magyarország mind a 2015 decemberében elfogadott párizsi megállapodás részes feleként, mind az Európai Unió tagállamaként elkötelezett a párizsi megállapodásban foglalt célkitűzések teljesítése iránt, amelynek az a célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest. Szeretném újra felhívni a figyelmet és újra megismételni, hogy Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyratörő intézkedési tervekkel és szilárd jogszabályi kerettel. Mindenkit, aki figyeli és nyomon követi ezt a vitát, szeretnék megnyugtatni, hogy Magyarországnak eddig is voltak és most is vannak az éghajlatvédelemmel kapcsolatos törvényi rendelkezései, és amiben ez a mostani törvény új, az az, hogy a kormány által a múlt évben eldöntött és a nemzeti tiszta fejlődési stratégiában kimondott 2050-es klímasemlegességi célt törvényi szinten is rögzíteni fogja, amelyet egyébként hazánkon kívül eddig csak kevés európai uniós tagállam tett meg. Miközben európai szinten egyetértés van ebben a célban, ritka az, amikor a nemzeti szabályozás ezt a nemzeti jogalkotásban is megerősíti.

Éppen ezért tartjuk különösen örvendetesnek, hogy a ma elfogadásra javasolt törvény és a határozati javaslatok tehát megerősítik azt a tavalyi döntést, amely szerint Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerülnek. Meggyőződésem, hogy ezzel Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választja.

Tisztelt Országgyűlés! Az elkövetkezendő évek, évtizedek során az európai és a hazai környezet- és klímapolitikai tevékenységekre az európai zöldmegállapodás koncepciójának jelentős hatása lesz. Már történt utalás a vitában erre az uniós folyamatra. Ez a megállapodás egy új növekedési stratégiára tesz javaslatot, amely egy olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő.

Ugyanakkor a ránk váró feladatok teljes és alapvető gazdasági átalakulást, átfogó stratégiai és szakpolitikai tervezést, valamint nagyon jelentős anyagi forrásokat igényelnek. Szeretném visszaidézni, hogy az a kormány által elfogadott klíma- és energiastratégia, amely ma hatályos, a 2030-as klímastratégiai célok elérésének költségét, beruházásigényét 14 000 milliárd forintra, a 2050-es cél elérését pedig 50 000 milliárd forint környékére becsüli. Tehát nagyon jelentős intézkedésekre és átalakulásra van szükség ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük, illetve ahhoz, hogy ezeket az egyébként a vitában elhangzott kevéssé ambiciózus célokat is elérjük.

A kormány a tiszta gazdasági fejlődésre való átállás érdekében már több jelentős lépést tett, stratégiát alkotott, cselekvési terveket fogadott el. Itt visszahivatkoznék arra, hogy természetesen ezek között éghajlatváltozási cselekvési tervet is elfogadott, amelyet a 2020. év során hajtunk végre, és ahogy elhangzott, több mint 60 intézkedést tartalmaz ez a cselekvési terv. Szeretném megismételni, hogy számunkra az a négy szempont, amely a cselekvés kereteit megadja, igenis rendkívül fontos. Az első ilyen elv  újra felidézném  „a szennyező fizet” elve, tehát hogy a klímasemleges gazdaságra történő átmenet költségeit elsősorban a nagy, kiemelt szennyezők fizessék meg. Úgy gondoljuk, hogy ezt az átalakulást úgy kell végrehajtani, hogy a családok által fizetett energia- és élelmiszerköltségek megfizethetők maradjanak, ne emelkedjenek ezek a költségek.

Megerősítem azt a kormány részéről is, hogy nem fogadható el az, hogy az Európai Unió a következő költségvetésben pénzt csoportosítson át erre a területre más kiemelten fontos területekről, és azt is megerősítem, hogy a kormány részéről úgy látjuk, hogy a nukleáris energia nélkül nem tudjuk a klímasemlegesség célját elérni. Ezt nemcsak a kormány mondja, erről is folyt most egy jelentős vita, hanem a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mondja az Európai Unió számára azt, hogy az atomenergia békés célú felhasználása nélkül a 2050-es klímasemlegesség  amely persze világszempontból egy egyedüli vállalás, nagyon kevesen célozzák meg ezt az ambíciószintet , ez az átalakulás az Európai Unió számára az atomenergia nélkül várhatóan nem fog menni. Tehát mi az atomenergia-ügynökségnek, illetve nem az atomenergia-ügynökségnek, hanem a Nemzetközi Energia Ügynökségnek a szakértői véleményére is támaszkodunk.

Tisztelt Ház! Magyarország annak ellenére, hogy a világ összes kibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért felelős, kiemelkedő teljesítményt nyújt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Szeretném megismételni, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az élmezőnyben jár a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, és 2030-ra azon kevés tagállam közé fog tartozni, amely nemcsak hogy képes lesz teljesíteni az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem várhatóan még túl is teljesíti azokat. Tehát Magyarország az Unió közösségén belül is azt vallja, hogy a cselekvés a fontos. Elhangzott itt, hogy 17 tagállam aláírt egy olyan levelet, amelyben azt kérik, hogy a 2030-as klímacélokat emelje meg az Európai Unió, ezen aláíró országok között azonban legalább öt olyan szerepel jelenleg, amely 1990 óta nemhogy 1 százalékkal, de egyetlen tonnával sem tudta csökkenteni a kibocsátását, sőt növelte a kibocsátásait. Tehát a potyautast nem Magyarországon kell keresni, hanem az Unió más tagországai között ezen a téren. Tehát baleknek sem kell lenni ebben a küzdelemben, hanem meg kell követelni azt, hogy ha Magyarország eredményeket ér el, akkor ezt a többiek is figyelembe vegyék.

Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ezek a Magyarország által elért eredmények nem az ipar 1990-91-es összeomlásának eredményei, hanem három évtized folyamatos erőfeszítéseinek eredményei. Azt gondolom, erről hosszas vitát lehetne folytatni. Rendkívül sok erőfeszítés eredménye ez a 33 százalékos teljesítmény 1990-hez képest.

Egyébként a kormányoldalról kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem céljai egymást kiegészítsék, egymást erősítő célokként működjenek, és erre megint csak egy példa az, ami 2018-ban történt, amikor a magyar gazdasági növekedés 5,1 százalékot produkált, miközben a hazai üvegházgáz-kibocsátás 0,9 százalékkal csökkent. Ezt a tendenciát kívánjuk folytatni, és a gazdaság fejlesztésének, a klímavédelemnek, az energiaszuverenitás megteremtésének a céljait egymással párhuzamosan kívánjuk elérni.

(17.30)

Szeretnék még a hátralévő időben néhány olyan, a kormányt ért kritikára reagálni, amely mindenképpen reakciót igényel. Elhangzott, hogy a mostani tervezetből kimaradt a szénerőművekre vonatkozó passzus. Természetesen, amikor azt a kritikát halljuk a kormány számára, hogy nem cselekszik ezen a területen, és eközben kialakítjuk és végre fogjuk hajtani az utolsó magyar lignittüzelésű erőmű klímavédelmi célú és jövőorientált átalakítását, akkor azt gondoljuk, hogy a magyar klímavédelem következő évtizedének az egyik legizgalmasabb és legnagyobb, legjelentősebb projektjét fogjuk végrehajtani. A nélkül a 40 százalékos, 2030-as cél nélkül, amely a jelenlegi törvényjavaslatban szerepel, nem is lehetne végrehajtani ezt a minimum 40 százalékos csökkentést, ha ezt a programot nem valósítanánk meg. Kérjük, hogy ebben támogassák a magyar kormányt önök is.

Elhangzott még az is, hogy a magyar lakosság számára nem érhetőek el energiahatékonysági programok. Itt ugyancsak szeretnék utalni arra, hogy számos program futott; fut az „Otthon melege” program, hogy csak a legutóbbit említsem: az éppen most lezárt program segítségével 27 ezer távfűtött lakásban sikerül a fűtés-korszerűsítést úgy megcsinálni, hogy a lakók várhatóan minden további beavatkozás nélkül legalább 10 százalékos fűtésszámla-megtakarítást érhetnek el. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A közlekedészöldítéssel kapcsolatban pedig csak utalni szeretnék arra, amire a képviselő úr is utalt, hogy az elektromobilitás területén mind az egyéni, mind a közösségi közlekedésben kiemelt programokkal rendelkezünk.

Úgyhogy a kormány részéről mindenképpen kiemelten fontosnak és támogatandónak tartjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)