Készült: 2024.09.26.02:51:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2002.11.18.), 348. felszólalás
Felszólaló Kárpáti Zsuzsa (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:19


Felszólalások:  Előző  348  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Rádióhallgatók! Mindenekelőtt néhány dolgot szeretnék a helyére tenni. Nem a Széchenyi-terv által megyünk és csatlakozunk az Európai Unióhoz, ez a képviselő asszony alapvető tévedése volt. Azonkívül a Medgyessy-kormány nem gazdasági stopot, hanem úgynevezett lop-stopot csinál a gazdaságban, vagyis a lopásokat állítja meg. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Azonkívül az, hogy mit csinált volna a Fidesz (Varga Mihály: Szégyelld magad!), azt, úgy gondolom, a választók eldöntötték, hogy nem szerették volna, ha óhajokban fejezik ki (Közbeszólás a Fidesz soraiból: A 2003-as költségvetésről van szó!), hanem egy 2003. évi költségvetési törvényre, egy szociális és jóléti fordulatra szavazott ez az ország.

És hogy a szociális intézmények felújítására, rekonstrukciójára szolgáló tételek hol vannak, és az egyházakra vonatkozó tételek például a Miniszterelnöki Hivatal fejezetkezelésében, javaslom, hogy még egyszer el kéne olvasni a részletes költségvetési törvényt vagy a fejezetekre vonatkozó tételeket is.

Nos, összességében a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat legfontosabb jellemzője és üzenete, hogy a kormányzat az egészségügyi és jóléti kiadásokra jelentős összegeket szán, vagyis komolyan veszi a szociális és jóléti fordulatot.

A jóléti kiadásokra a GDP, vagyis a nemzeti össztermék 26,5 százalékát kívánja fordítani a kormány, amely növekményből többek között olyan tételek valósulhatnak meg, mint például a nyugdíjak 8,4 százalékkal történő emelése, az özvegyi nyugdíjak 20 százalékról 25 százalékra történő emelése, vagy például a szociális szolgáltatások önkormányzati normatívájának 18 százalékos, a pénzbeli ellátás önkormányzati normatívájának pedig 23 százalékos növekedése.

Az egészségügyi ágazatba pedig évek óta először történik érdemi többletforrás-bevonás, két helyen: az Egészségbiztosítási Alap bevételeihez történő központi költségvetési hozzájárulással és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetkezelésében megjelenő többletforrásokban realizálódik. Az egészségügyi források felhasználásánál külön kiemelést érdemel a minisztériumi fejezet előirányzataiból a fogyatékosügyi program támogatása, a mozgáskorlátozottak támogatása és az ápolás, gondozás feltételeinek, képzési és szakmai struktúrájának a fejlesztése.

Hasonlóan elégedettek lehetnénk az Egészségbiztosítási Alapban a gyógyászati segédeszközök kiadására tervezett 31 milliárd 956,7 millió forintos összeggel, ha a számok bűvöletében az előző évihez képest 15,1 százalékos növekedést vesszük pusztán figyelembe. Ha azonban azt is vizsgáljuk, hogy a fogyatékkal élők ellátási rendszerében vagy a gyógyászati segédeszközök támogatása ügyében az elmúlt négy évben mi történt, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyógyászati segédeszközök kasszája az elmúlt években rendre alultervezett volt.

'98 és 2001 között például 27 százalékkal emelkedett a gyógyászati segédeszközök támogatása, ezzel szemben az egész E-alap kiadásai 45 százalékkal emelkedtek. De ha azt az adatot is tekintjük, hogy az elmúlt négy évben az E-alap kiadásain belül a gyógyászati segédeszközök támogatási aránya közel 3 százalék körül, míg a gyógyszertámogatás kiadásai ugyanezen években az E-alap kiadásain belül 19 és 21,4 százalék között mozogtak - megjegyzem: az inflációt még figyelmen kívül is hagytam -, mindez alátámasztja, hogy az elmúlt négy évben alultervezett volt a kassza.

És az előző kormányzat számos olyan hiányosságot hagyott maga után e téren, amelyet egy költségvetésen belül nehéz a következő kormánynak rendezni. Három éve nem volt ugyanis ártárgyalás, a finanszírozás nem volt elég szoros, kevés ellenőrző pontot tartalmazott, a pénzügyi elszámolás és az informatika rendszere nem elég hatékony, a támogatotti listára 2000-től új termék nem került fel.

A fiskális szemlélet eluralkodott a tb-támogatási ár meghatározásában, avagy minél olcsóbb legyen a gyógyászati segédeszköz, és talán a háziasszonyok tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve, így aztán alapvető minőségi követelmények sem érvényesülhettek a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatban. A szinte totális jogi szabályozatlanság miatt az árrésképzés, a kiszolgálás helye, a vények beváltásának rendszere, a felírás és a felírhatóság, az egész piaci szabályozás esetlegessé vált és lobbiérdekek mentén alakult. Ezt nagyon jól tükrözi a gyógyászati segédeszközök top 10-es listája, amelynek élén az inkontinenciabetétek mintegy 3,7 milliárd forinttal, a hallásjavító készülékek pedig 3 milliárd forinttal vezetnek, vagy az például, amikor a versenytörvénnyel ellentétben jogszabályban legitimálódik gyógyászatisegédeszköz-gyártó és -forgalmazó cég, márkamegjelöléssel együtt.

Így azután a 2003. évi költségvetési törvényben előirányzott bővítés szakmailag nagyon is indokolt, azért is indokolt, mert évek óta hátrányos helyzetben volt a gyógyászatisegédeszköz-ellátás. E kassza tervezésénél a beteg nem lehet pusztán egy zavaró tényező, hiszen a legelesettebbeken, a legrászorultabbakon segítenek a gyógyászati segédeszközök, a fogyatékkal élőkön, az akut vagy krónikus megbetegedésük okán segítségre szorulókon. A gyógyászati segédeszközök néhányaknak élhető mindennapokat, míg másoknak a társadalmi újraintegrációt jelenthetik. A problémák kezeléséhez a jelenlegi minisztérium és kormányzat sürgős jogszabály-alkotási munkája szükséges.

A pénzügypolitika is ennek a parlamentnek a felelőssége, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy egyrészt új termékek modellezett, ellenőrzött módon kerüljenek finanszírozásra, másrészt a kölcsönzési rendszer hatékony módon kerüljön kialakításra és működtetésre, ezért célszerűnek látok a kasszán belül e feladatok megoldására külön sort tervezni.

 

(22.10)

 

A benyújtott költségvetési törvény előremutató, az elmúlt évek gyakorlatához képest a gyártókon és forgalmazókon kívül az ellátásra szorulók is talán reménykedhetnek, hogy végre hozzáférhetnek és esetleg számukra is használható a szükséges gyógyászati segédeszköz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a költségvetési törvényt támogató szavazatukkal is tegyenek tanúbizonyságot a keresztényi szeretetről, a szociális érzékenységükről, a fogyatékkal élők, a gyógyászati segédeszközök használatára szoruló emberek, embertársaik iránt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 




Felszólalások:  Előző  348  Következő    Ülésnap adatai