Felszólalás adatai

Szóval, tessenek kicsit elképzelni egyrészt azt, hogy vannak országok, vannak kormányzatok, vannak nemzetközi szervezetek, vannak szakmai szervezetek, amelyek egyébként, ahogyan máshol is, Magyarország esetében is figyelik azt, hogy mi történik például a média területén.

Nagyon színvonaltalan érvnek tartom azt, amikor például azt üzenik, hogy várják meg, amíg Magyarország kormánya lefordítja a nem tudom, melyik törvényt, és akkor majd fogják tudni, mi van benne. Azt, ugye, önök sem gondolják komolyan, hogy egy ország esetében, ahol komoly nagykövetségek működnek, ilyen esetben például Németországnak sikerült egy ilyen üzenetet küldenie a kormányzatnak, a nagykövetség arra fog várni és az ott dolgozó emberek sokasága, hogy majd valaki lefordítja nekik a törvényt, és majd fogják tudni, hogy mi van benne. Ők már a tervezet benyújtásakor lefordítják, és a módosulásokat meg a benyújtott módosítókat is ugyanúgy lefordítják, és pontosan tudják, hogy miről van szó.

Rombolja az ország, a kormányzat tekintélyét egy ilyen típusú magatartás, és azért nem örülök neki, mert elég színvonaltalan az ilyen típusú magatartás és hozzáállás minden kritikus hangra, ami elhangzik, ahelyett, hogy komolyan megfontolnák az elhangzó véleményeket, merthogy mi itt azután mondhatunk akármit önöknek, azt már lassan megszokjuk, mert itt a kétharmados parlamenti többség birtokában lehet azt mondani, na, és azután mi van, jó napot kívánunk. De mégis, az ország megítélése, és milyen társaink lesznek, amikor majd érvényesíteni kell az érdekeinket, nagyon furcsa lesz, hogyha azt gondolják, hogy ezek után jó viszonnyal fognak viszonyulni hozzánk.

A másik a Klubrádió ügye. Egyszer megnyert egy pályázatot, a 92,9-et, rejtélyes módon nem írták alá ezt a szerződést (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), majd kiírtak egy olyan pályázatot, amit bárki megnyerhet, csak a Klubrádió nem. Tessék ezen is elgondolkodni! (Dr. Józsa István tapsol.)