Készült: 2024.09.24.14:54:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2012.02.21.), 277. felszólalás
Felszólaló Pichler Imre László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:40


Felszólalások:  Előző  277  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a Balsai-jelentésre, emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat: 56 éve Magyarország meggátolhatatlan erővel fejezte ki a szabadság iránti örök olthatatlanságát, a szabadságba vetett hitét és a szabadság iránti vágyát. 56 éve, hogy a csend falai leomlottak, és mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a becsület él, és tenni kész, és ereje erősebb, mint a félelemből épült falak. A becsület megmutatta, képtelen a belenyugvásra, képtelen a tehetetlenségre, alapeleme a változtatni akarás, a cselekvés.

1956-ban a magyar emberek nemcsak egy diktatúra ellen lázadtak fel, hanem a hazugság és a félelem ellen is, mert ez becsületbeli ügy volt, nem egy, nem tíz, nem száz emberé, hanem millióké, a magyar embereké, Magyarországé. Becsületbeli ügy volt, amelyért semmilyen áldozat nem volt elég nagy, amelynek akkor golyózápor és akasztófa, ma és mindörökké egy becsületében megmentett nemzet tisztelete és soha el nem múló emlékezete a jutalma. Így van ez, ha ebben az ügyben nem is osztozott mindenki, még ha voltak és még ma is vannak köztünk olyanok, akik ezrek sírja fölött is képtelenek a bocsánatkérésre, még ha voltak és még ma is vannak köztünk olyanok, akik akkori aljas helytállásukért szégyenteljes kiváltságot élveznek. 1956 kristálytiszta bizonyítéka annak, hogy csak akiben él a becsület, az lehet szabad, sem hatalom, sem erőszak, sem brutalitás, sem íróasztalnál elkövetett hazaárulás, sem magabiztos nemzetmeglopás nem képes túlélni a nemzet becsületének ítéletét.

Október 23-a a szabadság napja. A magyar emberek azóta többször is bizonyították, nem tűrik, ha hazudnak nekik, és nem engedik korlátozni a szabadságukat. Magyarország nagy lépést tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságokkal őszintén szembenézzen. 2006. október 23-án a Gyurcsány-kormány akadályozta meg, hogy a magyar emberek a szabadság napjára felszabadulva, hazugság és félelem nélkül emlékezzenek.

A jelentés szerint az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követő rendőrségi megtorlások az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki. A dokumentum a TV-székház szeptember 18-ai megtámadásával is foglalkozik. A jelentés megjegyzi, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt korábban eljárás indult, mert a feljelentés szerint az MTV-székháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról.

Balsai szerint megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat. Balsai szerint a rendőrök legfelső politikai utasításra cselekedtek. A dokumentum szerint az MTV ostromának a későbbiekre nézve talán legsúlyosabb eredménye az lett, hogy a rendőri állományban kialakult egy erős ellenérzés minden tüntetővel szemben, ami napok alatt egyes vélekedések szerint revánsvággyá fokozódott. A parancsnokok felelősségét a Balsai-jelentés egyebek mellett megállapítja, hogy Gergényi, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alapján történtek az október 23-ai tömegoszlatások. A tömegnek a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobb része a közelgő Fidesz-MPSZ-rendezvény felé vette az irányt. Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást folytatni kell a Deák tér és az Astoria irányában, ahol a Fidesz tartotta a megemlékezését.

Itt szeretnék egy pillanatra megállni. Ugyan nincs itt Schiffer képviselőtársunk, de ő arra is hivatkozott, hogy többek között a Balsai-jelentés nem találja meg a jó megoldást, nem tárja fel a jó megoldásokat. Hát, itt volt a jó megoldás, akkor, amikor Pigler alezredes egyértelműen azt a javaslatot tette, hogy fejezzék be a tömegoszlatást, ehelyett a felső vezetés arra utasította, amit az előbb elmondtam.

A jelentés megállapítja, hogy az eddig megindult büntetőeljárásokban kizárólag a bántalmazó rendőrök, esetleg a közvetlen felettesük felelősségét vizsgálták, Balsai viszont azt írja: elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna. Ha nem léptek fel a törvénysértések ellen, szerinte az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűncselekményét valósították meg.

A tömegoszlatás helytelen folytatása és a zárósorfal elmulasztása, valamint a Fidesz-rendezvényt követően a tömegoszlatás elhamarkodott elrendelése nemcsak jogsértések és szakmai hibák sorozatát, hanem egyben bűncselekmények gyanúját is megalapozza. Mindezt tetőzte, amint már elmondtam a kétperces felszólalásomban is, hogy többek közt Baranya megyéből is felrendelt, kiképzésen részt vevő rendőröket is bevetettek, és több helyszínen is alkalmazták ezeket a szerencsétlen, vidéki kistelepülésen szolgálatot teljesítő rendőröket. Teljes mértékben a parancsnokok rossz, szakszerűtlen utasításai alapján cselekedtek ezek az emberek.

Én úgy gondolom, hogy a Balsai-jelentés méltóképpen feltárja a 2006-os eseményeket, és nagyon remélem, hogy az Országgyűlés ezt el fogja fogadni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  277  Következő    Ülésnap adatai