Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő törvényjavaslat összesen három törvény módosítására tesz javaslatot: a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítására, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítására. Az előbbiekben említett három törvény esetében elmondható, hogy minden esetben az agrárium egy-egy régóta húzódó feszültségproblémájára keres - és reményeink szerint talál is - megfelelő választ.

A törvényjavaslat előkészítése és benyújtása pozitív példa a különböző szervezetek közötti együttműködésre, hiszen a benyújtók között szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a Magosz elnöke, valamint a kormány tagjaként a minisztérium államtitkára. Ebből is látszik, hogy jó ügy érdekében összefogással mindig meg lehet találni azokat a kompromisszumokat, amelyek összefüggésében az agrárium közös érdekeit szolgálják. Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy megfelelő együttműködés és összefogás hiányában valószínűleg a javaslat által érintett témákban sem lehetett volna megtalálni a megfelelő megoldást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását döntően az indokolja, hogy 2014. március 15-én hatályba lép a 2013. évi V. törvény, amely a polgári törvénykönyvről szól. A javaslat, figyelemmel a 2013. évi szerződéskötési gyakorlatra, a szerződéskötési fegyelmet erősítő, a Ptk. rendelkezéseit kiegészítő rendelkezéseivel szeretné erősíteni mind a termelői, mind a felvásárlói oldalon a gazdálkodás biztonságát.

(11.10)

A javaslat bizottsági vitájában többek között elhangzott, hogy korábbi, egyébként szintén közösen megalkotott szabályozás nem volt szerencsés, sőt elhibázottnak is volt tekinthető. Annyit viszont mindenképpen le kell szögezni, ha a 2010-es, úgynevezett vis maior eseményekre nem reagál ilyen határozottan az Országgyűlés, akkor nem lehet, hogy napjainkban már nem nagyon lenne miről vitatkozni. Az Országgyűlésnek mint a közhatalom legfőbb letéteményesének egyértelműen állást kellett foglalni abban, hogy a mezőgazdasági termények piacán hosszú távon vissza kíván-e térni a teljes szabadpiaci szabályozáshoz, vagy pedig a kölcsönös érdekeltség mellett megfelelő kompromisszumokkal, de szabályozni kívánja azt.

Szeretném jelezni, ez a javaslat egyértelműen az utóbbi koncepció mellett teszi le a voksot. A jogalkotó megítélése szerint Magyarországon, de vélhetően előbb-utóbb más kelet- és közép-európai országokban is az itt befektetőknek, vállalkozóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy saját országukban egyébként természetesnek tűnő játékszabályokat itt is be kell tartaniuk.

Magyarországon többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával és a vele szövetséges érdekképviseletek támogatásával megteremtődtek az összefogáson alapuló érdekérvényesítés keretei, amelynek pozitív eredményeit is mutatja a most benyújtott javaslat. A javaslat egyik oldalról eleget kíván tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség úgynevezett határidős ügyletek megkötésére, másrészt viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra, valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor.

A javaslat általános célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása és a megbízható gazdasági partnerségi viszony megerősítése, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapszabályában is kiemelten támogatott céljának jelöl meg. A javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként a jog eszközeivel támogatni kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikkeknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formában kerüljön értékesítésre.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozást kívánja pontosítani. Mint ahogy a javaslat bizottsági vitájában is elhangzott, különösen az osztatlan közös tulajdonban lévő földek esetében igen nehézkes a jelenleg hatályos szabályozás végrehajtása, ami viszont egyes esetekben még a tisztességesen gazdálkodóknak járó úgynevezett földalapú támogatás igénybevételét is veszélyeztetheti.

A javaslat egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználati igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a földhasználathoz kapcsolódó támogatási igénybevétel feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja, másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket. A téma törvény szintű szabályozását a szabályozásstabilitás iránti igény teszi indokolttá.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása régi szabályozási hiányosságot pótol. A jelenleg még hatályos szabályozás ugyanis indokolatlanul leszűkíti a kis- és középvállalkozói kört azáltal, hogy a kistermelői adózást választó magánszemélyeket kihagyja abból. A javaslatban szereplő szöveg a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom meghatározásán alapul. A módosítás eredményeként így mindazok a természetes személyek, akik őstermelőként az szja-törvényben tételesen meghatározott agrárgazdasági tevékenységet folytatnak, a kkv-törvény hatálya alá kerülnének, és így részesülhetnének mindazokban a kedvezményekben, amelyek a törvény alapján nyújthatók.

Ismereteim szerint mind az MNB vezetése, mind pedig több kereskedelmi bank tervezi, hogy a módosítást követően a korábbi pályázati feltételeket módosítja, és az őstermelői kör számára is lehetővé teszi a kedvezményes hitelezői konstrukcióban való részvételt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság egyhangú támogatása mellett kérem, vitassuk meg, majd fogadjuk el a T/12959. számú törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)