Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is tegyünk egy számvetést, nézzük meg, hogy a ’80-as években hol tartottunk. Az öntözött területek nagysága mintegy 300 ezer hektár volt. A 2000-es évek végére (sic!) sajnos ez a szám alig 100 ezer hektárra csökkent, ami egyébként a hazai termőterületnek mintegy 2 százalékát teszi ki, ez európai összehasonlításban is drámaian alacsony, és bizony azt kell látni, hogy az elmúlt 20 esztendőben ezen a számon érdemben változtatni nem tudtunk.Nézzük, hogy ez a vízhiány-víztöbblet okozta kár az agrárium oldaláról számszerűsítve mit is jelent! Az utóbbi években tapasztalt szélsőségek a termelőket a termésbiztonság megteremtésére sarkallták. Erre a legjobb példa, hogy miért is gondokodnak így a gazdák, ha összehasonlítjuk a 2015-ös esztendőt, amikor aszály miatt kukoricából mintegy 6,5 millió tonna került betakarításra, szemben az egy évvel korábbi, 2014. évi 9 millió tonnához képest. Ennek következtében csak ebből az egy növénykultúrából egy év alatt az agrárium vesztesége meghaladta a 100 milliárd forintot, úgy, hogy egyébként felszíni vizek vonatkozásában mi egy víztermelő ország vagyunk.

Az ágazat átlagos vízkárvesztesége, ha éves átlagban tekintjük ezt, akkor 55 milliárd forintra tehető. Ebből az aszály 40 milliárd forintért, a belvíz pedig 15 milliárd forintért tehető felelőssé. Nem csekély összegről beszélünk.

A hazai agrárium 2010 óta egy jelentős fejlődést tudott felmutatni, azonban a további növekedéshez a vízgazdálkodás fejlesztése nélkül nem tudunk nekikezdeni. A termésbiztonság javítása létfontosságú feladat, a kormány ezt felismerte, és kiemelt figyelmet fordít az öntözésfejlesztésre.

Itt szeretném kihangsúlyozni azt, hogy a termésbiztonságon túl az öntözés nemcsak azt eredményezheti, hogy egy-egy terményből stabilan tudjuk hozni azokat az átlagokat, amelyeket öntözés nélkül nem tudnánk produkálni, hanem arról is szó van, hogy olyan növényi kultúrákat is szélesebb körben tudunk termeszteni, amik egyébként az öntözés nélkül nem termelhetők rentábilisan. Itt akár a vetőmagra, akár az ipari zöldségekre is gondolhatunk.

Az öntözési idény vonatkozásában volt egy nagyon fontos döntés az elmúlt időszakban, hisz a díjmentes aszálymonitoring-hálózat bevezetésén túl egy-egy hónappal, március 1-jétől október 31-ig meghosszabbításra került az öntözési igény, így a gazdálkodók most már két hónappal tovább jutnak kedvezményesen öntözővízhez.

(12.10)

Emellett fontos megemlíteni a bürokráciacsökkentés jegyében, hogy a gazdálkodók az eddigi öt év helyett immár húsz évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt, és bizony az engedélyezés is könnyebbé vált, noha még mindig lehetne ebben is előrelépni. Ugyanakkor lehetővé tettük, hogy a tartósan vízhiányos időszakban a bejelentéshez kötötten lehessen az öntözést megkezdeni, tehát az engedély nem szükséges hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy vízigényfelmérést végzett  ahogy arra államtitkár úr is tett egy utalást , hisz az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán feladatul kapta ezt a kamara, és ’17-18 fordulóján ez a munka elvégzésre került. Ennek során a kamarai falugazdászok összesen 40 ezer termelő adatát rögzítették, illetve mintegy 1,2 millió hektár területet mértek fel. Ezáltal országszerte parcella szintjén láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék, és ami legalább ennyire fontos, az is, hogy mi akadályozza azt, hogy ez az öntözésfejlesztés elkezdődjön.

Az ilyen okok között fellelhető az, hogy nem áll rendelkezésre a felszíni víz, sok gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől. Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja bizony az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya is  ennek a múltból mai napig ható következményét a gazdák a bőrükön most is érzik , a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének a bonyolultsága, egyes területeken a vízátvezetési anomáliák. Illetve azt is figyelembe kell venni, hogy bizony öntözésfejlesztés vonatkozásában a beruházás hosszabb távon térül meg, és bizony ezekhez komoly önerő is szükséges.

A felmérés eredménye alapján a jelenleg öntözött területek mintegy 87 százaléka négy megyére esik. A legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye képviselteti magát, 30 százalékkal, majd ezt követi sorban Békés 23, Hajdú-Bihar 19, Csongrád megye pedig 15 százalékkal. A jövőbeni öntözni kívánt területek vonatkozásában  tehát a tervekről beszélek  a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt mintegy 400 ezer hektár jött ki. A jelenlegi öntözött területekhez képest a jövőbeni öntözési igények is ugyanabban a négy megyében összpontosulnak.

Nyilvánvalóan a kultúra, az öntözési technológia ismerete, illetve az a jó példa, amit a most is öntöző gazdálkodók mutatnak, azért itt tetten érhető. Itt a területarányok azonban már eltérnek az öntözni kívánt területek tekintetében. A legnagyobb területaránnyal Hajdú-Bihar megye rendelkezik, 39 százalékkal, ezt követi a sorban Békés megye 18, Jász-Nagykun-Szolnok megye 17, végül Csongrád megye 10 százalékkal.

A következő évekre előirányzott feladatok egyaránt vonatkoznak egyébként a vízkínálati és a vízkeresleti fejlesztésekre és az ezeket támogató intézkedésekre. A vízkínálat fejlesztése kapcsán említést érdemel az állami művek rekonstrukciója, illetve a nem állami művek esetén a kataszter elkészítése, a beékelődő művek állami vagyonkezelésének a lehetősége, valamint az önkormányzati művek rendeltetésszerű üzemeltetésének a megoldása.

A vízkeresleti fejlesztés vonatkozásában pedig meg kell említeni a termelői együttműködések támogatását. Itt államtitkár úr utalt az öntözési közösségre mint egy újonnan létrehozandó együttműködési formára, ami azt gondolom, hogy egy jó megközelítése az egyébként a vízigényfelmérés alkalmával feltárt problémáknak is.

A közösséget legalább két mezőgazdasági termelő részvételével lehet megalakítani, és jogi személyiségként kell működtetni. A speciális közérdekűséggel egyenértékű vízátvezetési szolgalom megteremtését, a további jogszabályi egyszerűsítések végrehajtását is említeni kell, ezen túl az öntözött területek előhaszonbérleti jogának kialakítását. Ez egyébként az öntözéssel foglalkozó gazdálkodóknak régi vágya, igénye, s azt gondolom, hogy egy jogos elvárás is az ő részükről.

Szeretném még megemlíteni a jogszabályi egyszerűsítések végrehajtását, az engedélyezési eljárás gyorsítását, illetve azt, hogy a szakhatósági eljárások egyszerűsödnek, hisz most már az NFK által egy ablakon keresztül lesznek ezek intézhetőek. Említést érdemel még, hogy támogató intézkedésként megjelenik a mezővizes középfokú oktatás, a szaktanácsadás és a felnőttképzés megerősítése, illetve, hogy az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutatóközpont is kialakításra fog kerülni.

A tervek szépek, azt gondolom, hogy ebben eddig sem szenvedtünk hiányt, ugyanakkor fontos, hogy forrásokról is be tudunk számolni ezen koncepció vonatkozásában. Az öntözésfejlesztési feladatokhoz állami forrás is kerül. A következő tíz esztendőben mintegy 17 milliárd forint áll rendelkezésre a vízkínálat és a vízkereslet fejlesztésére. A 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek ott, ahol egyébként valóban van öntözési igény.

Vannak folyamatban lévő vízkínálat-fejlesztési beruházások, ezeket vegyük sorba, hisz már ebben az évben elkezdődtek a munkálatok. A kamarai vízigényfelmérés eredményeivel összhangban hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik. Ezek sorban a homokhátság, valamint a Szarvas-holtág vízpótlása, a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása, Tiszakécske öntözőcsatornái, a taktaközi öntözőcsatorna, és végül, de nem utolsósorban a kettős működésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban.

A hazai forrásokon túl a vidékfejlesztési program is rendelkezésre áll. Az itt meghirdetett öntözéstámogató felhívást folyamatosan harmonizáljuk az igényekhez, kiemelve a legfontosabbakat, miszerint jogerős elvi vízjogi engedély a kérelemhez csak a legszükségesebb esetekben csatolandó. Az osztatlan közös tulajdon esetén egyszerűbb lesz a tulajdonosi hozzájárulás. A támogatható tevékenységek elszámolható kiadásai 20 százalékkal megemelkedtek. Továbbá lehetővé vált az egyszeri elszámolás választása, illetve kollektív beruházás esetén további 10 százalékkal emelkedik a támogatásintenzitás. Így akár már 70 százalékos támogatásintenzitást is el lehet érni, illetve az új szabályozás szerint létrejövő öntözési közösség is pályázhat majd ezekre a forrásokra. Felhívásra jogosultak a mezőgazdasági termelők, azok csoportjai, külön kiemelve egyébként a fiatal mezőgazdasági termelőket, akik a vidékfejlesztési program más kiírásaihoz hasonlóan 10 százalékos intenzitásemelést tapasztalnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön, azaz megkétszereződjön az öntözött területek nagysága Magyarországon. Sem agrárszakmai, sem más szempontból nem lehet megkérdőjelezni a klímaváltozást, amely egyre inkább kihat a hazai termésbiztonságra, ezáltal a lakosság élelmiszerekkel történő biztonságos ellátására. Az öntözés ezért több mint gazdasági érdek.

A megfelelő vízbiztonság megteremtése, valamint a jelenlegi kihívásokkal küzdő mezőgazdasági vízgazdálkodás problémáinak feloldása ma már közérdek. Ezt szem előtt tartva kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az asztalon fekvő javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)