Készült: 2024.09.19.00:21:20 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 41 1998.10.14. 0:57  5-96

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én egy olyan választókerületből jöttem, amely Bács-Kiskun megye déli részén van. Az ott élő polgárok nagyon sokat beszélgettek erről a helyzetről, hiszen elég bizonytalan a helyzet. Azt mondták, hogy jó lenne, ha gondolnánk azokra a magyar és Magyarországon élő polgárokra, akik a határ közelében élnek, és szeretnék, hogyha olyan garanciák lennének, amelyek megvédik őket.

Engem azért küldtek ide, hogy meghallgassam ezeket a garanciákat és meg tudjam nyugtatni őket, mert Magyarország bízik a polgári kormányban (Derültség az SZDSZ padsoraiban.), de szerették volna ezt a megnyugtatást. Én nagyon szívesen meghallgattam volna ezeket a garanciákat, tisztelt képviselő urak, hogyha önök nem egymás ellen beszélnének, és most egy zárt ülésen meghallgathattuk volna ezeket a garanciákat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 48 1998.11.24. 2:48  33-71

ZSIGÓ RÓBERT, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a kormány által benyújtott T/331. számú, a családok támogatásáról szóló törvényjavaslatot.

A többségi vélemény szerint a kormány családpolitikájával kapcsolatos lépéssorozat elemei között az egyik legjelentősebb törvénytervezet a családok támogatásáról szóló törvény. A mostani elképzelés nem a korábbi, már sokszor módosított, szétszedett, koherenciáját vesztett jogszabályok toldozgatására-foldozgatására vállalkozik, hanem teljesen új szerkezeti szemléletű és egységes nyelvezetű szabályozást kíván megvalósítani.

A bizottság ülésén felvetődött néhány aggály ellenzéki részről, mely szerint például a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás alanyi jogúvá tétele nem a szegényebb rétegeket, hanem éppen ellenkezőleg, a magasabb jövedelmű családokat támogatná. Szóba került az iskoláztatási támogatással kapcsolatban az iskolába járás ellenőrzése és ennek az ellenőrzésnek a koordinálása, valamint az adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatos kételyek.

A bizottság többségi álláspontja szerint például a családi pótlék, de más ellátási forma alanyi jogúvá tétele igenis segít az összes családon, főképpen az alacsony és közepes jövedelmű családokon, mert egyrészt leveszi a vállukról azt a - valljuk meg - megalázó adminisztratív terhet, amit eddig megköveteltek tőlük a Bokros-csomag bevezetése után; másrészt megfogalmazza azt az üzenetet, hogy Magyarországnak, a polgári kormánynak minden gyermek fontos, bárhol születik is, és a jelenlegi demográfiai mutatókat látván ez is egy nagyon fontos üzenet.

Nagyon fontos még az is - és ezt ellenzéki képviselőtársaim elismerték -, hogy a jövedelemhatárhoz kötött folyósítási rendszer a polgárokat nagyon sok esetben hazug eljárásokba kényszerítette, adóelhallgatásokba és mindenféle egyéb manipulációkba, viszont nagyon sok olyan családot rekesztett ki a támogatásból, amelyek igenis rászorultak volna erre a támogatásra. Úgy látjuk, hogy a tiszta beszéd ezen a téren is eredményesebb.

Az iskoláztatási támogatás bevezetése szerintünk éppen arra ösztönzi azokat a családokat, ahol a gyerek nem vagy csak rendszertelenül jár iskolába, hogy igenis taníttassák gyermekeiket, hiszen ezeknek a családoknak ez az egyik legnagyobb esélye a felzárkózásra.

A bizottsági ülésen ellenzéki képviselőtársaink is egyetértettek azzal, hogy a törvényjavaslatban szereplő célok a kormányprogrammal összhangban vannak.

Tisztelt Ház! Összegzésképpen tehát: az ifjúsági és sportbizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 441 1998.11.24. 9:22  376-452

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Eredetileg a saját felszólalásomat akartam elmondani, ami természetesen a Btk.-módosítás kábítószerrel kapcsolatos szabályozásához kapcsolódott volna. Ezt is el fogom mondani.

Elnézést kérek, elnök úr, ha egy kicsit hosszabb leszek, de Zuschlag képviselő úr hozzászólása néhány kérdést felvetett.

Másodszor hangzott el e törvény vitájában az, hogy remélik ellenzéki képviselőtársaink, hogy a Nemzeti Színház helyén nem börtönt fogunk építeni. Képviselő úr elmondta azt is, hogy ez egy demagóg törvény. Én inkább az előbbi kijelentést tartanám demagógnak, már elnézést.

Az is elhangzott, hogy a drogfogyasztókat nem kell bűnözőknek tekinteni. Nem hiszem, hogy valaki ebből a törvénytervezetből ki tudja olvasni azt, hogy a drogfogyasztókat bűnözőknek tekintjük. Képviselő úr, szerintem fiatal kora miatt, nagyon jót viccelődött a meg nem született gyermek esetén, amely állítólag Harrach Péter úrnak a vesszőparipája, hogy így fogalmazzam. Tisztelt képviselő úr, ha megnézi a demográfiai mutatókat, akkor ez egyáltalán nem vicces helyzet. Azt is elmondta a képviselő úr, hogy nem mindegy, hogy valaki azért bűnözik, hogy egyszerűen fogalmazzam, hogy a saját adagjára valót megkeresse, vagy azért, hogy meggazdagodjon belőle. Azért azt elmondhatjuk, hogy ez egy igen-igen komoly kérdés, és a dolog lényegét tekintve az majdnem mindegy, hogy az ember miért bűnözik a droggal kapcsolatban. Ennyit ehhez, az államtitkár úr által egyébként már minősített felszólaláshoz.

Tóbiás képviselő úr, habár nincs itt, mondott ő is néhány elég érdekes dolgot. Ő az ifjúság érdekeiről beszél akkor, amikor ez ellen a törvénymódosítás ellen beszél. Nem tudom, nem akarok bántót idézni, de nem szeretném azt kiérezni a szavaiból, hogy az ifjúság érdekeit talán az szolgálná, ha a drogfogyasztás ellen nem lépnénk fel kellően keményen.

Fodor Gábor úr megköszönte nekünk, amikor ez a vita elkezdődött, az elején, hogy ilyen késői órában meghallgatjuk őt, aztán elment, úgyhogy én nem tudom neki megköszönni, hogy meghallgat, sajnos.

Juhász Gábor úr említette, és úgy említette, mintha ezt olyan természetes dolognak kellene tekintenünk, hogyha két gyermek kábítószert cserél az iskolában. Ahogy Csintalan képviselő úr is elmondta, ez sajnos természetesnek tekinthető, de nem kell ebbe belenyugodnunk; mindent el kell követnünk azért, hogy ez ne legyen természetes állapot, hogy két gyerek az iskolában kábítószert cserél.

Vágvölgyi képviselő úr is megerősített abban, amit egyébként a beszédemben is el szerettem volna mondani, hogy természetesen a prevenciónak, a megelőzésnek, a gyógyításnak nagyon nagy szerepe van ezen a téren. Az előző években voltak erre pénzeszközök, indultak programok, de sajnos - és tényleg azt mondom, hogy sajnos, mert ezt az ügyet, ahogy az ellenzéki képviselő úr is elmondta, pártoktól függetlenül mindenkinek kellő súllyal kell kezelnie és megoldásra kell törekednie - ezeket a megoldásokat, a helyzet javulását nem látjuk ez ügyben.

A kormány által beterjesztett jogszabály-módosítási törvényjavaslat kapcsán nagy vitáknak lehettünk tanúi az elmúlt hetekben, a médiákon, az újságokon, a televízión keresztül mindenki elmondta a véleményét. Ellenzéki oldalról sajnos megpróbálják úgy beállítani ezt a tervezetet, mintha csak ez az egy kábítószer-ellenes törvény lenne, mintha ez akarná megoldani a kábítószer-problémát. Ez nem így van, a törvénymódosításban terjedelménél fogva sem lehet egy drogtörvénytervezetnek nevezni, és nem törekszik senki arra, hogy ez az egy törvénytervezet oldja meg majd a kábítószer-terjesztésnek és fogyasztásnak a problémáját.

Néhány ellenzéki felszólaló szavaiból azt érzem, hogy mintha szerintük a drogfogyasztás az ember természetes állapota lenne, hogy úgy mondjam, az elkerülhetetlen rossz, amivel együtt kell élnünk. Az elképzelhető, hogy ezzel még egy darabig együtt kell élnünk, hiszen nincsenek ilyen utópisztikus elképzeléseim, hogy ezt majd hamarosan le fogjuk törölni a föld színéről, és nem lesz többé kábítószer-fogyasztás; de nem kell belenyugodnunk abba, hogy ez a helyzet így van, mindent meg kell próbálnunk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Végignézve a statisztikai adatokat, nagyon szomorú kép alakul ki előttünk: két év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a kábítószerrel összefüggő halálesetek száma, három év alatt a háromszorosára nőtt a nyilvántartott kábítószer-fogyasztók száma. Ezek az adatok azért valamit mutatnak, habár Juhász képviselő úr elmondta, hogy a statisztikai adatok nagyon kezdetlegesek.

 

(1.40)

 

Hiszen nemrég, néhány éve kezdődött el a statisztikai adatok ilyen módon történő gyűjtése. Ezek az adatok akkor is riasztóak. Ezek is világossá teszik azt, hogy a törvényi szigorítás mindenképpen indokolt. Igaz, hogy a kábítószer elleni küzdelemnek ez csak az egyik eszköze, de ez az eszköz megkerülhetetlen, a változás pedig halaszthatatlan. El kell kezdenünk valahol azokat a lépéseket, amelyek végül a drogfogyasztás visszaszorítását eredményezik. Ez a kérdés nagyon összetett, sokrétű megoldást igényel, de nem igazak azok a vádak, miszerint a kormány csak ezzel az egy eszközzel kíván fellépni és kívánja megoldani a drogfogyasztást.

Ha végignézzük a költségvetést, akkor azért azt látjuk, hogy az oktatási és az egészségügyi tárcánál igenis megvannak az előirányzatok a prevencióra, a felvilágosításra és a gyógyításra. Arról nem is beszélve, hogy hamarosan, január 1-jétől feláll az új Ifjúsági és Sportminisztérium, amelyet nyugodtan nevezhetünk egyébként a prevenció minisztériumának is, hiszen ez a tárca kapta a kábítószerügyekkel való foglalkozás és a kábítószerügyekkel kapcsolatos lépések koordinálását. Helyettes államtitkári szinten fogunk foglalkozni a kábítószerügyekkel.

Azt hiszem, mindannyian egyetértünk azzal, hogy ma hazánkban a kábítószer terjedése óriási probléma. Sajnos nem látjuk, hogy az elmúlt években például a prevencióra elköltött pénz mire fordítódott, ennek eredményességéről nem is beszélve. A családok elvárják tőlünk azt, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk végre e probléma megoldása érdekében, hogy gyerekeiket, a szeretteiket egy kicsit biztonságban érezhessék.

Fodor Gábor ma reggel a napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy a beterjesztett törvénytervezet tíz- és százezrek jövőjét veszélyezteti. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében mondhatom, hogy nem a törvénytervezet veszélyezteti a gyerekeink jövőjét, hanem a fő veszély maga a kábítószer-terjesztés - ezt nem szabad elfelejteni.

Ha a közbiztonságról és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről beszélünk - márpedig a kormány a munkát komolyan gondolja, és ezen a területen ebből a szempontból megpróbálunk minél többet megtenni -, akkor ez a kérdés nagyon-nagyon szorosan hozzákapcsolódik a szervezett bűnözés elleni harchoz, hiszen mértéktartó becslések szerint is ebben az évben a fogyasztók 40 milliárd forintot költenek kábítószerre. Ez a pénz a szervezett alvilág zsebébe megy. Elmondhatjuk tehát, hogy a kábítószer-terjesztést a -fogyasztás tartja életben, bármennyire is hallottunk az imént olyan mondatot a Házban, amely szerint a kábítószer-termesztők akkor is termeszteni fognak, ha senki nem fogja megvenni tőlük senki. A drog, a lelki pestis ellen minden erővel küzdeni kell, még ha teljes sikert soha nem is érhetünk el.

Befejezésképpen csak annyit szeretnék mondani - mert annyiszor elhangzik az ellenzéki, főleg az SZDSZ-es padsorokból -, hogy a szabadságjogokat tiszteletben kell tartani. Végre egyszer el kell érnünk azt is, hogy nemcsak a szabadságjogokat, hanem azok korlátait is törvénybe foglaljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 445 1998.11.24. 0:13  376-452

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Zuschlag képviselő úr utolsó mondatát szeretném visszautasítani. Szeretném neki elmondani, hogy ezeket a mondatokat nem a mi padsoraink felé kellene irányítani. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 86 1999.03.24. 3:24  1-97

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Rövid idő áll rendelkezésemre, ezt megpróbálom kihasználni.

Tisztelt Országgyűlés! Sok előttem szóló képviselőtársam elmondta, hogy milyen pozitív hatása van Magyarországra nézve a NATO-csatlakozásnak, és többen ennek kapcsán a kötelező sorkatonai szolgálat felváltásáról beszéltek önkéntes és hivatásos hadsereg tekintetében. Abban, azt hiszem, nincs vita közöttünk, hogy hosszú távon egy úgynevezett professzionális hadsereg felállítása a cél, de úgy gondolom, hogy ennek még nem érkezett el az ideje, s azt is hozzá kell tennem, hogy alapkiképzésre ebben az esetben is szükség lesz.

Ellentmondást érzek Fodor Gábor és Mécs Imre képviselőtársaim felszólalásai között az önkéntesség tekintetében. Mécs Imre azzal példálózott, hogy Kossuth hívó szavára mennyien lettek katonák, álltak a haza védelmének szolgálatába, Fodor Gábor pedig békehadseregről beszélt, de a kettő azért nem ugyanaz. Véleményem szerint ne kívánja senki azt, hogy Kossuthhoz hasonlóan valamely mai politikus hívó szavára kelljen önkénteseket toborozni. Viszont ha csak a koszovói helyzetre gondolunk, még egyszer azt kell mondanom, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy önkéntes hadseregről beszéljünk.

Ami viszont fontos, és erről a vitában csak érintőlegesen esett szó, hogy a NATO-csatlakozás nagy kihívást jelent a fiatalok fizikai képességeinek terén. A testedzés, a testnevelés és a sport jelentősége várhatóan felértékelődik mind a gyermek-, mind az ifjúsági korosztály tekintetében. Nagyon fontos feladat a sorköteles korosztály egészségmutatóinak, fizikai képességeinek javítása, hiszen mindannyiunknak vannak a jelenlegi állapotokról adatok a birtokában. Ezen mindenféleképpen változtatnunk kell. Ebben a munkában nagy szerepe van az iskoláknak, az önkormányzatoknak, a sportszervezeteknek, fontos szerepe van ebben a szabadidősport népszerűsítésének is, hiszen a NATO-csatlakozás következtében ezen adatok elkerülhetetlenül összehasonlíthatók lesznek a partnerországok katonáinak és fiataljainak e téren nyújtott teljesítményével.

Vonzóvá kell tennünk tehát a honvédelemre való felkészítést mind a fizikai képességek, mind a hazafias nevelés kapcsán. Fontos dolognak tartom azt is, hogy a NATO-csatlakozás biztonságot nyújt a hétköznapokra, és ha figyelembe vesszük a déli határainkon kialakult helyzetet, ez egy nagyon fontos momentum.

Végezetül még egy fontos dologról szeretnék beszélni, ami az ifjúság szempontjából sokakat érint, ez pedig az, hogy a NATO idővel sokaknak munkahelyet is biztosít. Ez rendkívül fontos lehet azon fiatalok esetében, akik megfelelő szakképzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni. Ez a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet ismerve, sokak számára akár sorsfordító is lehet.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a jelenlegi vitanap és ennek témája nem időszerű, viszont azt is kijelenthetjük, hogy a NATO-csatlakozás kapcsán feladatunk megteremteni annak a feltételeit, hogy hosszú távon - hangsúlyozom, hosszabb távon - egy úgynevezett professzionális hadsereg jöhessen létre Magyarországon.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 108 1999.10.22. 4:56  1-193

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés a családok támogatásának, az otthonteremtésnek és a munkahelyteremtésnek a költségvetése, hiszen a családok támogatása mintegy 13 százalékkal, az otthonteremtés támogatására fordított összeg pedig közel 30 százalékkal növekszik. A 2000. év költségvetéséből tehát kiderül, hogy a polgári koalíció kormánya elsősorban azokat támogatja, akik a vállukon viszik az országot, de nem feledkezik meg az idősekről, szüleinkről, nagyszüleinkről sem, hiszen amink van, azt nagyrészt nekik köszönhetjük.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy hozzászólásomban egy nagyon fontos területre, a kábítószer terjedésének egye növekvő mértékére térjek ki, és hogy ezzel kapcsolatban elmondjak egy idézetet: "A kábítószer legyőzéséhez az az első lépés, hogy többet tudjunk róla, mert csak így segíthetünk másoknak is erősebbnek lenni." Ez az idézet kifejezi azt a hozzáállást, amelyet a polgári koalíció kormánya követ ezen a területen, és amely a 2000. év költségvetéséből is kitűnik.

A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egyéni és társadalmi károk az elmúlt években jelentősen növekedtek, ezért a megelőzés területe rendkívül hangsúlyos szerepet kap a drogprobléma kezelésében. A kábítószer-problémával kapcsolatos képzésekre, kortársképzésre, drogmegelőzési programra és a kábítószer terjedésének visszaszorításával foglalkozó intézmények támogatására az Ifjúsági és Sportminisztérium jövő évi költségvetése összesen 800 millió forint támogatást tartalmaz, amely a többszöröse az idei évi összegnek, de más minisztériumok, például az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi Minisztérium is jelentős összegeket szán erre a területre.

(12.40)

Hölgyeim és Uraim! Tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyes forint prevenciós beruházás sokszorosan megtérül, és így hosszú távon csökkenti a drogfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kiadásokat, illetve az ezzel kapcsolatos büntető-igazságszolgáltatási költségeket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülők és pedagógusok ne kezeljék a kábítószer-problémát tabuként, hogy több információval rendelkezzenek és időben felismerjék a veszélyt.

Nagyon fontos az Ifjúsági és Sportminisztérium által a jövő évi költségvetésben is szereplő kortársképzés támogatása, hiszen a kortársak által közvetített programok a legeredményesebbek a megelőzés szempontjából. A kormány nem a ciklus végén, mintegy választási fogásként, hanem szakmai alapossággal még az idén elfogadja a már halaszthatatlan kábítószer-ellenes nemzeti stratégiát. Ebbe a munkába bevonta a szakma teljes körét, sikeres megvalósításához megfelelő támogatást rendel a költségvetésben, és számít a családok, az iskolák és más szocializációs terek, civil szervezetek és a társadalmi intézmények aktív közreműködésére.

Hozzászólásom elején említettem, hogy az új évezred első költségvetése a családok támogatásának és munkahelyteremtésnek a költségvetése. A kábítószer terjedése ebből a szempontból is nagyon fontos terület, hiszen nem csupán a kábítószer van már jelen társadalmunkban, hanem azok is, akik a kábítószer terjesztésével erkölcsi és lelki nyomorba akarják dönteni a fiatalokat. A kábítószer családok életét teheti tönkre, nap mint nap megdöbbentő családi tragédiáknak lehetünk tanúi, és tarthatatlan az az állapot, hogy a droggal kapcsolatba került fiatalok nem az iskolában, munkahelyükön bizonyítják tehetségüket, hanem gyakran bűncselekményt követnek el azért, hogy napi adagjukat biztosítani tudják. A Fidesz elutasítja azt az érvelést, miszerint a drogproblémát nem lehet kezelni, és a jövő évi költségvetésből kitűnik, minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a felnövekvő generációt megóvja ettől a folyamatosan növekvő veszélytől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül elmondjam azt a gondolatot, amelyet a kábítószerügyi albizottság elnökeként a testület alakuló ülésén is elmondtam. A drog kérdését ki kell vonni a politikai csatározások területéről, fel kell ismerni társadalmi jelentőségét, veszélyességét, és szakmai válaszokat kell kidolgozni. Ehhez mindannyiunk összefogására szükség van. A polgári koalíció kormánya mindent elkövet a kábítószer terjedésének visszaszorítása érdekében, a fiatalok védelmében. Ehhez kérem az önök, mindannyiuk támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 228 2000.09.06. 2:44  225-297

ZSIGÓ RÓBERT, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága 2000. augusztus 30-ai ülésén is megtárgyalta a kormány által beterjesztett kábítószer-ellenes nemzeti stratégiát, és egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta azt. Azért használtam azt a kifejezést, hogy a bizottság a legutóbbi ülésén is tárgyalta az anyagot, mert az ifjúsági és sportbizottság, illetve annak kábítószerügyi albizottsága már több alkalommal, a téma előkészítési szakaszában is áttekintette a készülő nemzeti stratégia főbb pontjait és a társadalmi egyeztetés során felmerült kiegészítési javaslatokat.

A bizottság ülésén egyetértés volt abban, hogy elengedhetetlenül szükséges a kábítószer terjedésének megakadályozását célzó minden intézkedés, és mindenképpen üdvözlendő, hogy megszületett az az első olyan stratégiai program, amely esélyt és lehetőséget ad a kábítószer-probléma megoldására, a társadalmi károk koordinált munkával történő enyhítésére. Példa nélküli egyeztetés zajlott le ebben az ügyben, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium koordinált és szervezett, azért, hogy a nemzeti stratégiát még a kormány döntése előtt megismerhesse a szakma, a civil szféra, és kialakulhasson egy széles körű társadalmi konszenzus e téren.

Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság, valamint a kábítószerügyi albizottság ülésein a témával foglalkozó Topolánszky Ákos helyettes államtitkár úr minden alkalommal részletes tájékoztatást adott a stratégia éppen aktuális kérdéseiről, ezzel is segítve a bizottság tagjainak ez irányú munkáját, illetve megpróbálva azokat a javaslatokat is a magáévá tenni, amelyek ott elhangzottak.

Néhány olyan észrevétel is elhangzott a bizottság ülésén ezzel kapcsolatban, hogy a beterjesztett stratégiai program megfelelő formában és elegendő terjedelemben készült-e. Én azt hiszem, hogy erre a kérdésre részben választ adott az anyag támogatására létrejött széles társadalmi konszenzus, részben a parlamenti vita során is lehetőség van ezeknek a kérdéseknek a tisztázására, és azt hiszem, ez meg is fog történni.

Végezetül szeretném megismételni, hogy az ifjúsági és sportbizottság, a többi bizottsághoz hasonlóan egyhangúlag támogatta az előterjesztést, amely remélhetőleg minél szélesebb konszenzussal kerül elfogadásra, és alapja lehet annak a közös munkának, amely a kábítószer-probléma visszaszorítását eredményezheti.

Köszönöm figyelmüket.(Taps a kormánypártok soraiban.)

 

(16.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 238 2000.09.06. 9:58  225-297

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja - írta Pitagorasz, és ezzel a problémával sajnos nagyon sokszor találkozunk napjainkban. A kábítószer terjedése a mai magyar társadalom egyik súlyos gondja, amely évek, évtizedek óta egyre növekvő probléma, de sajnos ez idáig nem születtek megfelelő válaszok a drog megállításának érdekében.

 

 

(16.30)

 

Tiszteletre méltó próbálkozások persze mindig voltak, hiszen nagyon sok szakember áldozatos munkával próbálta felhívni a figyelmet, és megoldásokat találni erre a feszítő problémára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kábítószer-ellenes nemzeti stratégia kidolgozásának gondolata az 1980-as évek végétől kezdődően merült fel. Különböző elképzelések születtek egy átfogó cselekvési terv kialakítására, de sajnos, nem eredményezhették egy egységes és meghatározó drogpolitika kereteinek kialakítását. Ezek a kezdeményezések azonban befolyásolták és erősítették a közgondolkodást.

Az 1998-ban hivatalba lépett polgári kormány fontos feladatának tekintette, és a kormányprogram részévé is tette a kábítószer terjedésének megállítását, és lehetőség szerint a folyamat visszafordítását. Ezzel összhangban fontos intézkedés volt az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása, és a minisztériumon belül a kábítószer-koordinációért felelős helyettes államtitkárság felállítása, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kábítószer-probléma nagyon sok minisztérium szakterületét érinti, és fontos ez ügyben a koordinált fellépés.

Ezek az intézkedések lehetőséget adtak arra, hogy már a kormányzati ciklus elején elkezdődhetett az a munka, amelynek eredményeként, először a fiatal magyar demokrácia történetében itt, az Országgyűlésben tárgyalhatjuk a "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" című anyagot.

A kormány előterjesztését ebben a témában egyedülállóan széles társadalmi egyeztetés és társadalmi vita, tudományos publikációk, kutatások és a minisztériumokkal való folyamatos egyeztetés előzte meg. A társadalmi egyeztetés során a szakmai szervezetek szinte mindegyikével, 1054 szervezettel történt egyeztetés. Ilyen széles körű folyamat egyébként igen ritka a magyar közigazgatás történetében.

Az egyeztetés alapvető kérdések tekintetében megerősítette a stratégiai programban foglaltakat, de néhány részletre vonatkozóan kiegészítési, valamint pontosítási javaslatok is születtek, és ezek beépítésre is kerültek az anyagba. Így ez országos szinten tükrözi szakmai, társadalmi és civil szervezetek nagy többségének álláspontját.

Tisztelt Ház! Nem lehet kétségünk afelől, hogy mára a drogok illegális használata, és az ezzel összefüggésben fellépő egyéni és társadalmi károk az ország komoly problémájává váltak. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségre és a társadalom egészére is. Ok és következmény egyszerre, hiszen a probléma sohasem elszigetelt jelenség.

A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében csak világos, eltökélt és megalapozott társadalmi együttműködéssel és összefogással lehet eredményt elérni. A polgári kormány erre kötelezte el magát, és határozott szándéka alapján hosszú távú cselekvési programot kíván megvalósítani a kábítószerek visszaszorítása érdekében. Összhangban programjával és a nemzetközi ajánlások értelmében, a jelenség értelmezési modelljei közül a multidiszciplináris, a probléma befolyásolása tekintetében pedig a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítést fogadja el.

A stratégiai program célja, hogy szabad, magabiztos, produktív társadalom alakulhasson ki, amely képes kezelni a kábítószerek használatával, terjesztésével összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmakat, veszélyeket.

A kábítószer-probléma visszaszorítására készült nemzeti stratégia kiemelt fontosságot tulajdonít a társadalom érzékennyé tételére a probléma iránt, és számít a helyi közösségek problémamegoldó erejének növekedésére, a civil szféra együttműködésére, közösségformáló erejére, az esélyteremtés kérdéskörére, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására, tudjanak nemet mondani a kábítószerek csábításának; a drogokkal kapcsolatba kerülő és drogproblémákkal küzdő egyének és családok kezelésére, rehabilitációjára, valamint a kínálat csökkentésére, hiszen célja a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének minimalizálása.

Az anyag hosszú távon a 2009-ig elérni szándékozott célok megvalósításához szükséges cselekvéseket, középtávon a 2002-ig meghatározott tennivalókat, valamint rövid távú célokat határoz meg, amelyek azonnali és közvetlenül megvalósítani hivatott feladatokat nevesítenek.

A célok részletezésénél mindenhol találkozunk a monitorozás és a hatékonyságvizsgálat beépítésével, amelyek lehetőséget nyújtanak a folyamatos értékelésre és a program végrehajtásának ellenőrzésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a stratégia kiemelt céljai közül néhányat megemlítsek. Az anyag célja a drogproblémák kezelése iránt érzékenyebben működő közösségek kialakítása, viszont a problémák nem izoláltan jelennek meg, hanem kapcsolódnak a fiatalok életkörülményeihez, a szabadidő-eltöltési szokásaikhoz, mentálhigiénés állapotukhoz. Itt van végtelenül nagy szerepe a családok, a munkahelyek, az egyházi csoportok együttműködésének és segítségének. Meg kell adnunk a családoknak a lehetőséget, hogy olyan értékeket és normákat közvetítsenek gyermekeiknek, melyek segítségével nemet tudnak mondani a kábítószerekre. Ennek eszközei lehetnek információs kiadványok, ezt a célt szolgáló médiaprogramok és tanácsadó szolgálatok támogatásai. A drogfogyasztás kialakulása szempontjából veszélyeztetett családok számára a családbarát szociálpolitika eszközeivel kell segítenünk.

Fontos cél a drogmentes szórakozási lehetőségek biztosítása, ezen belül is a biztonságos szórakozóhelyek növelése. Elengedhetetlenül szükséges a büntetés-végrehajtás intézményeiből szabadult kábítószer-fogyasztók reintegrálása a közösségekbe. Itt a stratégia az intézményi hálózat fejlesztésére, átképzési és rehabilitációs programokra fekteti a hangsúlyt.

Hosszú távú célként szerepel a helyi stratégiák kidolgozása, melyben a kábítószer-egyeztető fórumok rendszereinek kiépülése és működése döntő fontosságú. A probléma kezelése szempontjából nagyon fontos a helyi szakemberek bevonása a munkába, az információáramlás biztosítása. Hiszen a helyi közösség akkor tud megfelelő módon fellépni a drogprobléma kezelését illetően, ha az együttműködő felek pontos és reális információk és adatok birtokában vannak.

Az anyag prioritásként kezeli az epidemiológiai kutatások, adatgyűjtések témakörét, hiszen erre alapozva lehet reális célkitűzéseket tenni, és feladatokat meghatározni. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium és annak helyettes államtitkársága minden évben elkészíti és a nyilvánosság elé tárja a hazai kábítószerhelyzetről készült jelentését. S ezek az információk a valós kép megismeréséhez nagyon fontosak.

A stratégia megvalósulásának fontos kulcskérdése a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyának megteremtése. A kínálatcsökkentés garantálja a kábítószerek, pszichotrop anyagok és prekurzorok rendeletekben rögzített és a jogos szükségletnek megfelelő termelését, exportját, importját, kereskedelmét és fogyasztását.

Köztudott, hogy a kábítószerek és a szervezett bűnözés között szoros összefüggés áll fenn. Éppen ezért a jogrendszernek, a jogalkalmazó szervnek és a társadalom egészének felelőssége és feladata a drogokhoz való hozzáférés csökkentése.

A kínálatcsökkentés feladatait a hatályos jogszabályok, elsősorban a Btk., a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény a nemzetközi egyezményekkel összhangban jelöli ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Első alkalommal jött tehát létre egy olyan stratégiai program, amely képes lehet az utóbbi években egyre növekvő, azonban az elmúlt évben stabilizálódni látszó drogprobléma egyéni és társadalmi kárainak csökkentésére. A stratégia esélyt teremt, jelentős fejlesztéseket határoz meg, összehangolja a szereplőket és feladatokat, valamint csökkenti a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét. Valéry írta egykoron, hogy "a világ helyzete sohasem reménytelen, mert nem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne".

A Fidesz-Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a nemzeti stratégia elvei mentén, lehetőségeit kihasználva, közös munkával eredményeket érhetünk el a kábítószer terjedésének megállítása és a jövő generációinak megóvása érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 258 2000.09.06. 1:26  225-297

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem szeretném kihasználni a két percet, csak némi szomorúságomnak adok hangot. Mert hiszem és valóban hiszem azt, hogy ez az asztalunkra került nemzeti stratégia olyan stratégia lehet, amely mentén összefogva, amely mentén közös munkával, amely mentén a pártpolitikai - ez csúnya szó vagy rossz szó - érdekeinket, egyszerűen másfajta megoldásainkat félretéve, valóban közösen ki tudunk állni annak a problémának a megoldása mellett, amely súlyos probléma. Való igaz, hogy nem minden fiatalt érint, sőt nagyon sok fiatalt nem, a fiatalok többsége nem a kábítószer rabja, sőt ki sem próbálta, de azt hiszem, hogy ennek az anyagnak ez az egyetlen előnye.

Ez az anyag akkor nem lesz igazán megvalósítható, tisztelt képviselőtársaim, ha azok a civil szervezetek, azok a szakemberek, akik ez ügyben dolgoznak, illetve azok a részei a társadalomnak, amelyekre nagyon számítunk ennek a stratégiának a megvalósítása érdekében, úgy fogják érezni, hogy ennek a stratégiának a vitája során ezt a pártpolitika kisajátítja és a saját maga erősítésére próbálja kihasználni, és ezt ezzel a stratégiával nem szabad megtenni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 280 2000.09.06. 1:18  225-297

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Csak röviden szeretnék reagálni Kökény képviselő úr néhány kijelentésére. Az egyik az, amikor számon kérte tőlünk - csúnyán fogalmazva -, hogy nem mondtunk köszönetet azért, hogy a '97-ben megalakult parlamenti eseti bizottság jó munkát végzett, és enélkül nem jöhetett volna létre az anyag; én ezt az utóbbit nem tudom megítélni. Az való igaz, hogy a körülményekhez képest és a hozzáálláshoz képest az a bizottság valóban jó munkát végzett, de figyelmébe ajánlom - ha már az ellenzéki képviselők olyan gyakran emlegetik az oldalszámokat - a stratégia 29. oldalát, amely szó szerint megállapítja azt, hogy ennek az anyagnak az egyik előzménye a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentése, illetve annak mellékletei. Ez volt a lényege a hozzászólásomnak.

Talán viccesen azt szeretném mondani önnek, tisztelt képviselő úr, hogy amikor azt mondja, hogy a kormány szövetet készített, és nem varrta meg a ruhát, azt hiszem, ennek a ruhának a megvarrása közös dolgunk, és attól félek, ha ezt a ruhát megvarrtuk volna, akkor valószínűleg most nem tetszene a színe.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 296 2000.09.06. 0:34  225-297

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Ismét nem szeretném, pláne azoknak a képviselő uraknak és hölgyeknek az idejét rabolni, akik már a következő napirendi pontra térnek rá. Persze sokat beszélgethetünk arról, hogy ki melyik kilométerkőnél áll és mikor. Azt azért szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy most legalább van egy olyan nemzeti stratégiánk, aminek lehet, hogy lehet jobb nevet adni, de legalább most van, s a magyar parlamentnek van lehetősége arra - egyébként először -, hogy ezt tárgyalja, s van esélyünk arra, hogy ez ellen a probléma ellen, ha nem is visszaszorítjuk, de legalább fellépjünk.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 304 2000.09.27. 2:17  297-321

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Megpróbálok rövid lenni. Vágvölgyi képviselő úr egymásnak ellentmondó állításokat mondott. Egyrészt azt mondta - nem tudom, hogy miből derül ez ki -, hogy 20 százalékkal csökkent a drogambulanciák látogatottsága, ez pedig azért történt, mert ha valaki egy marihuánás cigarettát elszív, akkor nem mer a drogambulancián jelentkezni. Tisztelt Képviselő Úr! Aki csak egy marihuánás cigarettát szív el, annak nem is kell a drogambulancián jelentkeznie.

Hiányolta a képviselő úr, hogy az anyagból a család megelőzési szerepe nem tűnik ki eléggé. Én úgy gondolom az anyagot olvasva, hogy a megelőzés elsődleges színterei között a család szerepel az első helyen. Ezt egyébként az előterjesztésen egészen végig olvashatjuk, úgyhogy úgy hiszem, hogy a kormány által beterjesztett anyag egyik fontos része, hogy a családot kezeli a prevenció első helyén.

Azt is mondta a képviselő úr, hogy az elmúlt két évben a drogpolitikában nem történt semmi. Ezzel azért vitatkoznék, tisztelt képviselő úr. Van egy Ifjúsági és Sportminisztérium. Amellett, hogy Zuschlag képviselő úr is elmondta, hogy ez a probléma egy nagyon sokrétű probléma, amely nagyon sok minisztériumot érint, azt kell mondanom, hogy nagyon sok minisztérium, emellett az Ifjúsági és Sportminisztérium is nagyon sok pénzt áldozott arra, hogy pályázatok útján olyan képzések, illetve olyan programok valósulhassanak meg, amelyek fontosak ebben a dologban.

A romaprogramról nagyon röviden szeretnék szólni. Tisztelt Képviselő Úr! Az a program, amely a cigányságról szól ebben az anyagban, a társadalmi egyeztetés során egy szakmai kérés volt, ezért került bele, és ez kifejezetten a cigányságot segítő program lenne.

Zuschlag képviselő úr elmondta... (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Igen, elnök asszony, az utolsó mondatomat szeretném elmondani. Zuschlag képviselő úr elmondta, hogy örömmel veszi, hogy a kormány magáévá tette azt az álláspontot, amelyet önök két éve mondanak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy képviselő úr, nem elég mondani.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 308 2000.09.27. 1:39  297-321

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony, nagyon rövid leszek. Tisztelt Képviselő Úr! Nem róttam meg képviselőtársamat azért, mert 20 százalékot mondott. Természetesen a 17 százalék az éppen hárommal kevesebb, mint a 20, de azért önök sem tudják azt állítani, hogy ez a 20 százalék egyértelműen a büntető törvénykönyv módosításának a következménye. Erről még nincsenek adatok.

A TASZ által írt kétéves kábítószer-kampány értékeléséből idézett; igen, én is olvastam, szerintem nagyon sok képviselőtársam olvasta. Azt hiszem, hogy "Társaság a Szabadságjogokért" nevű szervezetnek az a dolga, hogy megpróbáljon kritikát fogalmazni.

Én azt hiszem, hogy ön félreértett engem. Én nem mondtam semmi negatívat az ellenzéki felszólalásokra, egyszerűen csak arra reagáltam, hogy az a kijelentés, hogy az elmúlt két esztendőben a kábítószer terjedésének megakadályozására nem történt semmiféle intézkedés, nem fedi a valóságot, mert ez nem így van. Történtek olyan intézkedések, amelyek ezt a célt szolgálták, és azért azt se felejtsük el, hogy ez az első olyan kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, amelyről itt vitatkozhatunk a Magyar Országgyűlésben, s nem kell az interneten vagy bárhol, parlamenti folyosókon eszmét cserélni róla, mert végre be van terjesztve egy ilyen anyag, s a kormánynak elhatározott szándéka, hogy ehhez a megfelelő anyagi eszközöket is biztosítsa.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 312 2000.09.27. 1:02  297-321

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Ez az előttünk fekvő anyag nem törvény, ezt már az előbb is akartam mondani.

A másik: igen, osztom önnek azt a véleményét, hogy óvatosabban kell fogalmazni ezzel a problémával kapcsolatban. Kérem öntől is, hogy ezt tegye meg. Én azt mondtam, illetve azt próbáltam elmondani önnek, hogy a szakma egy része úgy érzi, hogy a cigányságnak mint egy etnikai csoportnak, szüksége van arra, hogy bizonyos megkereső és pusztán csak segítő programokkal az ő speciális problémájukat próbáljuk megoldani. Erről van szó.

Természetesen minden kormánynak a felelőssége, hogy mit ír bele az anyagba, de én is arra kérem képviselő urat, hogy óvatosabban fogalmazzon. Ha olyan dolgokat próbálunk belemagyarázni ebbe az anyagba, ami nincs benne, akkor persze ez majd ki fog kerülni, s akkor erről majd mindenki negatívan fog beszélni.

 

 

(23.20)

 

 

Próbáljunk a tárgynál maradni, próbáljunk amellett maradni, hogy igenis szükség van egy ilyen programra. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 336 2000.10.18. 6:02  1-363

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem, hogy ezen a késői órán még meghallgatnak itt, a parlamentben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Azért vagyunk itt! Örömmel!) Akkor még jobb.

Először fordul elő a fiatal magyar demokrácia történetében, hogy az Országgyűlés kétéves költségvetést tárgyalhat. Erre lehetőséget ad a gazdaság jó teljesítménye, gyors és megbízható növekedése.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt és annak parlamenti frakciója három fő célt fogalmazott meg, amelyeket a 2001. és a 2002. évi költségvetési törvényjavaslat is tartalmaz.

Ezek a következők: a magyar gazdaság jó teljesítménye most már lehetővé teszi azt, hogy a növekedés eredményeit az emberek, Magyarország minden polgára mindennapi életében is érzékelje. Ezért a Fidesz célja, hogy az elkövetkezendő időszakban jelentősen emelkedhessenek a bérek és a nyugdíjak.

Fontos célkitűzés a gyermeknevelés terheinek megkönnyítése, a család életkörülményeinek javítása. A kétéves költségvetésben bővül a családtámogatási rendszer, jelentősen nő a gyermekek után járó adókedvezmény mértéke is. Széchenyi-terv néven új országépítő program indul, amelynek 290 milliárd forintjából lakások, utak épülhetnek, bővül az idegenforgalmi struktúra, növekednek a kutatás-fejlesztés forrásai. Ez fontos azért is, hogy az ország minden része, legkisebb települése is fejlődhessen, az ott élő emberek is érezhessék a gazdasági növekedés előnyeit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2001. és 2002. évi költségvetésnek fontos részei a kábítószer terjedésének megakadályozására és megelőzésre fordítható összegek. Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiai programot. Ehhez kapcsolódóan a költségvetés tartalmazza az ehhez szükséges forrásokat is, hiszen a kormány erre a célra három év alatt 17 milliárd forintot szán.

A kábítószer terjedésének problémája nagyon sokrétű, több minisztérium feladatkörét is érinti. Én most csak az Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetési előirányzatairól szeretnék beszélni.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium 2001. évi kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos költségvetése a kormány kábítószer-problémát visszaszorító programjának, valamint a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia végrehajtásának költségvetése. Kifejezi, hogy jelentős összegek rendelkezésre bocsátásával a kormány elkötelezett a stratégiai programban foglaltak következetes megvalósítására.

Az idei évhez képest a fejezeti főösszeg növekedése 2001-ben mintegy 30 százalékos, 2002-ben pedig 40 százalékos. A forrás legnagyobb növekedést elérő része maga a közvetlen megelőzési célokat szolgáló előirányzat, hiszen nagyon fontos az, hogy amellett, hogy a kábítószerfüggőket megpróbáljuk meggyógyítani betegségükből, megpróbáljuk azt is megakadályozni, hogy a kábítószert kipróbálók aránya csökkenjen, hogy a fiatalok, a jövő generációja lehetőséget kapjon arra, hogy egészséges életet élhessen.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium továbbra is támogatni kívánja az alacsony küszöbű szolgáltató intézményeit. Ezt egyrészt 20 százalékkal több költségvetési forrással teszi, másrészt kiterjeszti ezt a lehetőséget a drogkezelő intézményekre is, és összességében 100 millió forintot biztosít erre a célra.

(23.20)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószer-probléma nagy kihívást jelent az egyén és a közösség számára egyaránt. Ezért fel kell készíteni a szakemberek széles körét. Ezt a célt szolgálják a képzéseket, a továbbképzéseket támogató források, melyek keretében kiemelkedő jelentőséggel bír a kortársképzés forrásbiztosítása, mint a megelőzés egyik leghatékonyabb módszere. Ez a keret mintegy 20 százalékkal emelkedik a következő évi költségvetésben.

Továbbra is folytatódik a stratégia alapelveivel összhangban a kábítószer-problémával kapcsolatos kutatások támogatási programja. Ez azonban kiegészül egy nagyon fontos lépéssel, mégpedig a nemzeti droginformációs központ és módszertani intézet felállításával. Tovább folytatódik és erősödik a pályázati támogatási rendszer. Az idei évi lehetőségekhez képest 2001-ben mintegy 25 százalékkal több forrás áll rendelkezésre. Ebből lehetőség van a már megkezdett hatékonyan működő programok folytatására, valamint a felmerülő igények szerint új tervek megvalósítására. A kábítószer-ellenes nemzeti stratégiai program megvalósítására megvan a lehetőség: mind a pénzügyi, amelyet a költségvetés tartalmaz, mind a politikai és szakmai konszenzus.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az eddig elmondottak alapján kijelenthetjük tehát, hogy a kormány által beterjesztett kétéves költségvetés a jövő költségvetése. Olyan megalapozott anyag, amely lehetőséget ad Magyarország minden polgárának a tisztes életre, a gazdasági növekedés eredményeinek kihasználására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 448 2000.11.07. 0:37  448-479

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ügyrendi javaslatom a következő lenne. Az elkövetkezendő napirend a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, az előterjesztésben három szakaszban van előterjesztve a részletes vita. Én azt javaslom, hogy ez a részletes vita egy szakaszból álljon, annál is inkább, hiszen a módosító javaslatok többsége hatpárti egyeztetett módosító javaslat, és én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben egyébként egyetértés van a Házban. Úgyhogy kérem elnök urat, hogy egy szakaszban folyjon le a részletes vita.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 470 2000.11.07. 11:24  448-479

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudom megkerülni azt, hogy néhány eddigi felszólalásra a hozzászólásom elején reagáljak. Sajnos Lamperth Mónika képviselőtársam elment, nekem azért van egy olyan gyanúm azzal kapcsolatban, amit ő elmondott, hogy az alkotmányügyi bizottság sem nyelvészeti szempontból vizsgálta az ő módosító javaslatát, hanem szakmai szempontból. Egyébként az anyagot sem ebből a szempontból kell vizsgálni.

Juhász Gábor képviselő úr nem nehezményezte, ez talán rossz szó arra, amit mondott, mindenesetre elmondta, hogy az anyag a sportot helyezi alternatívaként a kábítószer-használat ellenében, és ezt túlsúlyosan teszi, és volt egy olyan félmondat is, amelyben azt is elmondta, hogy ennek a kormánynak a közösségek támogatásában van némi adóssága.

Tisztelt képviselő úr, ha visszagondolunk, akkor a magyar átalakulás, a rendszerváltozás óta minden egyes kormánynak igenis van felelőssége a közösségek, ugyanúgy az ifjúsági közösségek támogatásában is. Azt hiszem, hogy akár az Ifjúsági és Sportminisztérium, akár a kormányzat nagyon sok dolgot próbál elkövetni azért, hogy akár a közösségeket - és lehetnek ezek ifjúsági közösségek is - támogatásban részesítse.

Abban az ügyben már sokszor vitatkoztunk, hogy a gigantplakátok egyébként hatékony megelőzési módszerek-e vagy nem. Képviselő úr sokszor elmondja, hogy azoknál, akik egyébként kábítószert fogyasztanak, a gigantplakátok nem olyan módszerek, amelyekkel erről a szokásukról le lehet őket szoktatni. Ez való igaz, de ennek a résztvevői, szereplői, ha sokszor elmondjuk azt, hogy egyébként a kábítószer terjedése minden olyan magyar fiatalt érint, aki már akár tízéves is elmúlt, akkor azért van ennek egy olyan szelete, akikhez talán eljut ez. Nem mondom, hogy ez a leghatékonyabb módszer, én azt sem mondom, hogy erről nyissunk vitát, hogy melyek azok a hatékony módszerek, amelyek a kábítószer terjedésének megakadályozásában valóban eredményt érhetnek el, de azt azért ne felejtsük el, hogy tényleg amellett, hogy sokat beszélünk arról, hogy ennek a kormányzatnak a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia kidolgozásában voltak előmunkálatai, ez való igaz, elkezdődtek olyan munkálatok, amelyek ezt segítették.

Azt se felejtsük el, hogy tényleg ennek a kormányzati ciklusnak a felére, félidejében elkészült egy ilyen munka, és azt se felejtsük el, hogy azért az Ifjúsági és Sportminisztérium nagyon sokat áldozott arra, hogy például a kutatásokat támogassa, éppen azért, hogy habár történtek előmunkálatok az ügyben, hogy végre létrejöjjön egy ilyen nemzeti stratégia, de azért a kutatásokban közel sem volt olyan képünk, amelyből reálisan meg tudtuk volna állapítani - bárki Magyarországon, és lehetett az szakember, politikus, bárki -, hogy valóban milyen a helyzet, milyen a reális helyzet a kábítószer terjedése és a kábítószer-fertőzöttség tekintetében Magyarországon. És azt se felejtsük el, hogy azért pályázatok is voltak kiírva, az Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószer témában is az elmúlt két évben is és az elkövetkezendő években is pályázatokat ír ki éppen olyan programok támogatására, amelyek azt a célcsoportot is elérik, akik egyébként veszélyeztetettek ez ügyben. Úgyhogy ezeket mindenképpen el kellett mondjam.

Azt hiszem, hogy a nemzeti stratégia általános vitájában és most a részletes vitában is nagyon sokféleképpen érveltünk a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia mellett, ellen, felhívták képviselőtársaim a hibáira és az erényeire a figyelmet. Egy dologban, azt hiszem, hogy akkor is egyetértettünk. Nekem úgy tűnik a részletes vitában, hogy most is egyetértünk, hogy igen, nagy társadalmi probléma a kábítószer terjedése Magyarországon, és igenis szükség van a szakmai, a civil szervezetek, egy egész társadalmi összefogásra, konszenzusra, amelybe a politika is beletartozik. Azt hiszem, amellett, hogy valóban, az Országgyűlés először tárgyalhat egy ilyen stratégiai programot, nagyon fontos az, hogy valóban párbeszédre törekedjünk. A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója kezdeményezett egy hatpárti tárgyalást éppen azért, mert az általános vitában elhangzottak olyan aggályok, amelyekről úgy éreztük, hogy meg lehet oldani hatpárti tárgyalásokkal, illetve hatpárti módosító javaslatokkal. Persze vannak olyan részei ennek a nemzeti stratégiának, amelyeket mindenki a saját szája íze szerint módosíthat, születtek is módosító indítványok, és olyan részei is vannak, amelyekből, habár szerintem lehetett volna, nem született hatpárti megállapodás.

Azt azért jó eredménynek tartom, hogy valóban nyolc hatpárti módosító indítvány született. Néhány ilyen indítvány, sőt a legtöbb ilyen indítvány valóban érdemi kérdésben módosította az anyagot, és tényleg elősegítette azt, hogy egy széles körű politikai konszenzus alakulhasson ki. Ha ehhez hozzávesszük azt is egyébként, hogy a beterjesztés előtt volt egy - most megint vitatható kérdésről beszélek - társadalmi egyeztetés, de valóban lehetőség volt a társadalmi egyeztetés azoknak, akik ezeken részt vettek, a módosító javaslataikat megtenniük, és a Ház elé már úgy került ez az anyag, hogy néhány módosítás bele is került, akkor azt hiszem, joggal beszélhetünk arról, hogy valóban egy olyan anyag került ide, amely ha nem is széles körű, de nagyrészt társadalmi egyeztetés után egy konszenzuson alapult.

Azért is volt fontos szerepe a hatpárti tárgyalásoknak, illetve a hatpárti módosító javaslatoknak, mert igenis a politikának ebben az ügyben nagy a szerepe. Ugyanúgy, ahogy egyébként szerepet játszott a politika abban is, hogy későn érkezett - ez az én véleményem - politikai válasz arra, hogy a kábítószer terjedése milyen fokú Magyarországon. Abban is meglehetősen nagy politikai felelősségünk van, hogy a társadalom azt érezze egy parlamenti vitában, általános és részletes vitában, illetve a végszavazásnál, hogy a politika nem próbálja kisajátítani magának ezt a területet, hanem megegyezésre törekszik ebben. Ebben a munkában, ahogy egyébként miniszter úr is elmondta, minden segíteni akaró és tudó egyénre és közösségre számít. Azt hiszem, ha ezt érzik azok a szereplők, akik ebben a kérdésben tevékenykednek, akkor mindenképpen sikeres lehet ez a nemzeti stratégia.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a benyújtott módosító javaslatokról. Az előterjesztés címét illetően azt gondolom, hogy a benyújtott javaslat nem oldja meg a problémát a címet illetően. Azt hiszem, hogy ez nem stilisztikai és nyelvi kérdés, habár annak is fölfoghatjuk, és azt hiszem, tárgyalhatunk is arról, hogy a címe ennek a stratégiának mi legyen, de hogy a kábítószer-problémát nem fogjuk tudni megoldani, azt azért bevallhatjuk saját magunknak, illetve ha nem tudjuk megmondani azt, hogy hogyan fogjuk tudni ezt megoldani. A mostani cím szerintem azért tükrözi az anyagban lévő célokat.

A stratégiai program fontos része a monitorozás és a hatékonyságvizsgálat, hiszen fontos az, hogy az elkezdett, illetve folytatott munkát jó irányban végezzük-e. A kábítószer területe pedig kifejezetten egy olyan speciális terület, amely egyébként az államigazgatásban is több minisztérium feladatát érinti a kérdés, tehát mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy jó úton haladunk-e.

Az a módosító javaslat, amely egyébként arról szól, hogy a kormány kétévente nyújt be jelentést és értékelést az anyagról, és ezt 2001 őszén, az Országgyűlés őszi ülésszakán teszi meg, azt hiszem, hogy mindenképpen elfogadható és mindenképpen hasznos. Ha emellé hozzátesszük azt is, hogy egyébként az Ifjúsági és Sportminisztérium minden évben elkészíti és a nyilvánosság elé tárja jelentését a hazai kábítószer-helyzetről, akkor úgy érzem, hogy minden évben olyan információkkal fogunk rendelkezni, amelyből valóban le tudjuk mérni, hogy egyébként a stratégiai program megvalósítása hol tart és milyen a kábítószer-helyzet, a kábítószer terjedésének problémája Magyarországon.

 

(0.30)

 

A rendőrséggel kapcsolatos módosító javaslatokról már több képviselőtársam szólt. Nem akarom, nem is nagyon tudnám idézni Tóth András képviselő úr jelzőit erre az anyagra, örülök, hogy annyira jól ismeri egyébként a nemzetközi kábítószer-ellenes stratégiákat, és úgy egyébként az egész anyagról olyan véleményt mondott, amilyet. Én azért hozzáteszem, hogy ehhez az anyaghoz az ORFK úgy is, mint aki a társadalmi egyeztetésben részt vett, és úgy is, mint akinek képviselője egyébként a kábítószerügyi koordinációs bizottságban jelen van, megtehette volna a javaslatát, ha ezzel a rendőrségi résszel nem értett volna egyet. Nem biztos, hogy ezt egy képviselői módosító indítványban kellett volna elintézni, de én ezzel nem szívesen foglalkozom.

Azt szerintem mindenképpen fontos elmondani Tóth András képviselő úr hozzászólásához, hogy igenis, ez a stratégia - amellett, hogy persze vannak hibái, hiszen minden előterjesztésnek vannak hibái - egy olyan anyag, ami színvonalas, ami a szakma és a politika néhány szereplője szerint is színvonalas munka, és azt gondolom, nagyon fontos az, hogy valóban konszenzussal legyen elfogadva, és valóban úgy próbáljunk dolgozni mellette, hogy a jövő ősszel megtudhassuk, hogy egyébként jó úton haladunk-e.

Összegezve, úgy gondolom - hiszen a késői órán nem szívesen húznám az időt -, a beérkezett módosító javaslatok egyébként is a jobbítás szándékával születtek, a hatpárti tárgyalások tapasztalatai alapján pedig úgy érzem és azt remélem, hogy valóban ez a stratégiai program széles körű konszenzussal lesz elfogadva a Házban, ezzel is jelezve a szakma, a civil szervezetek és a társadalom felé, hogy a politika is felelősséget érez ez ügyben, és valóban hajlandó együttmunkálkodni minden olyan szervezettel és egyénnel, aki a siker reményében erre hajlandó.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 476 2000.11.07. 0:52  448-479

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az utánam lévő napirendi pontra várókat nem akarom megvárakoztatni, de Tóth András képviselő úrnak mondanám, hogy igen, én is éppen arról beszéltem az előbb, hogy hajlandó vagyok én is és szerintem mindenki arról beszélni - akkor még nem hallottam Juhász Gábor képviselő úr alternatív javaslatát -, hogy változtassuk meg a nevet, ha ezzel nagyon sok embernek baja van. Nem arról beszéltem, hogy ez egyébként nyelvészeti szempontból jó-e vagy nem, arról beszéltem, hogy az a módosító javaslat, amelyet Lamperth Mónika tett, szakmailag szerintem nem jó, mert annak az anyagnak, aminek egyébként a címét adjuk, ez a cím szakmailag - nem nyelvészetileg, hanem szakmailag - nem felel meg. Erről beszéltem, és szerintem meg is fog születni egy olyan módosító javaslat, amely ezt a címet meg fogja változtatni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 180 2001.03.09. 7:11  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell tennünk, tudnunk kell, hogy honnan indultunk és hová tartunk. A most tárgyalt napirendi pont, a jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről címet viselő előterjesztés éppen erre ad nekünk lehetőséget. (Megérkezik dr. Szakács Imre ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár.)

Az 1995-ös országgyűlési határozati javaslat elfogadása óta ez az első jelentés, amelyet a parlament tárgyalhat. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, hiszen így a képviselők a pontos adatok birtokában és a tényleges folyamatok ismeretében dönthetnek az ifjúsági korosztályt érintő ügyekben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az 1996-ban és '97-ben elkészült, felejthető anyagok után úgy érezzük, végre van gazdája ennek a jövőnk szempontjából nagyon fontos területnek. Először készült egy ilyen részletes, 180 oldalas elemzés, amely a felmérések adatai és a megtett kormányzati intézkedések mellett tartalmazza a civil világ, a civil társadalom szereplőinek a véleményét is.

Az elkészült dokumentum 12 fejezetben tárgyalja a gyermekeket és az ifjúságot érintő, életüket, sorsukat befolyásoló területeket. Többek között szól a demográfiai folyamatokról, az oktatás területén meghozott intézkedések hatásairól, elemzi a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeiket a munka világában, és bemutatja a polgári kormány által bevezetett családtámogatási rendszer hatásait is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy részletesebben foglalkozzam a jelentés kábítószerhelyzettel foglalkozó fejezetével, a jelenlegi folyamatokkal, a kormányzati, minisztériumi intézkedésekkel, hiszen ez tipikusan egy olyan terület, ahol a most felnövekvő generációk nagy része potenciálisan veszélyeztetett, érintett lehet.

A drogok elmúlt évtizedben tapasztalt rohamos terjedése nagy feladat elé állított mindannyiunkat, szülők, pedagógusok, szakemberek és politikusok próbáltak megfelelő válaszokat keresni a probléma megoldása érdekében. Most már tapasztalatból mondhatjuk: nagy a kihívás, nehéz a feladat, hiszen egy rendkívül összetett problémával állunk szemben. A legfontosabb kérdés mégis az volt, hogy sikerül-e olyan adatokat összegyűjtenünk, amelyek világos képet mutatnak arról, milyen a jelenlegi helyzet, mi ellen küzdünk valójában, és hogy sikerül-e összefogni a társadalmi szereplőket a hatékony megelőzési munkához.

 

(15.10)

 

A polgári kormány programjával összhangban az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulása óta kiemelten kezeli a kábítószerek terjedésének megakadályozását, a drogok káros hatásainak enyhítését, a jövő generációinak védelmét. Elkezdődött egy kutatássorozat, amelynek eredményeként sikerült megbízható adatokhoz jutni ezen a területen. A minisztérium minden évben közzéteszi jelentéseit a hazai kábítószerhelyzetről, és a most tárgyalt anyagban is megtalálhatjuk a felmérés eredményeinek egy részét.

A jelentésben közölt adatokból is kiderül, hogy a kábítószereket kipróbálók aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan növekszik, és a gyermekek egyre fiatalabb, esetenként 12-13 éves korukban kerülnek kapcsolatba a drogokkal.

Hölgyeim és Uraim! Abban biztosak lehetünk, hogy gyermekeink megóvása érdekében sikert csak összefogással érhetünk el. Az elmúlt évtized legfontosabb eredménye volt a 2000. esztendőben nagy többséggel elfogadott kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, amely lehetőséget biztosít az eredményes és hatékony munkára. A stratégiai program széles körű szakmai és társadalmi összefogás eredménye. Sikeres megvalósítása érdekében civil szervezetek, szülők, szakemberek, politikusok, egyházi szervezetek közösen munkálkodnak. Az ország több városában megalakultak a kábítószer-egyeztető fórumok, amelyek a helyi programok koordinálásán és a helyi stratégiák kialakításán kívül helyi szinteken gyűjtik egy cselekvési keretbe mindazokat, akik tenni akarnak és tenni tudnak a siker érdekében.

Nagy segítséget jelentettek - és a jelentés adataiból ez kiderül - a minisztérium által kiírt pályázatok. Ezen pályázatok lehetőséget teremtettek a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, hogy a drogmegelőzés területén prevenciós rendezvényeiket, programjaikat megtarthassák. A tárca kábítószer-koordinációért felelős helyettes államtitkársága közel egymilliárd forint támogatást nyújtott, melynek eredményeként több mint 500 rendezvény került megrendezésre, tájékoztató, figyelemfelhívó kiadványok kerültek kiadásra, és több kutatás eredményét ismerhettük meg. Az Ifjúsági és az Oktatási Minisztérium közös programjának köszönhetően 400-nál is több iskolai prevenciós program került megrendezésre.

Elmondhatjuk, hogy az a fontos cél, hogy a kábítószer-problémáról egyre többen és egyre többet beszéljünk tabuk nélkül és felelősséggel, megvalósulni látszik. Ez előfeltétele annak, hogy megfordíthassuk a ma még kedvezőtlen mutatókat, és lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek és a fiatalok mindazon információkat birtokolhassák és a készségeket megtanulhassák, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy egy egészséges, élni érdemes élet útját válasszák. A fiataloknak szükségük van szüleik és közösségük támogatására és védelmére; szerepmodellre, hogy megtalálják a pozitív utat drogok nélkül abban a nem mindig egyszerű és átlátható környezetben, amelyben élnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Évtizedek óta először készül az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából és támogatásával valóban nagymintás ifjúságkutatás, több mint nyolcezer fiatal részvételével. A kutatás eredményei képezhetik a következő jelentés alapját, amelyből igazán világos képet kaphatunk a gyermekek és fiatalok mindennapjairól, az őket foglalkoztató problémákról, életüket befolyásoló tényezőkről.

Első mondatomra visszautalva: a jelentésből és az azóta eltelt időszak tapasztalataiból kiindulva kijelenthetjük, hogy jó úton indultunk el, jófelé haladunk, de tennivalónk is van még bőven. A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportja kész az együttes cselekvésre mindenkivel, aki tenni akar a fiatal generációkért és a társadalom jövőjéért.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 208 2001.03.09. 1:58  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és ígérem, hogy nem fogok visszaélni a lehetőséggel, pláne azon képviselőtársaim szempontjából, akik még hátravannak a felszólalásaikkal. Néhány dolgot szeretnék mondani.

Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Azzal, hogy kinek mire van erkölcsi alapja kritizálni, én egyetértek. Azért felhívom a figyelmüket arra, hogy 1995-ben a parlament hozott egy országgyűlési határozatot, amely felhívja a kormány figyelmét arra, hogy terjessze a Ház elé minden évben a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentést. Ez az első ilyen jelentés, amelyet a parlament itt a Házban tárgyalhat, és ezért azt kérem önöktől, hogy például az ön képviselőtársa, volt elnöke, akkori közoktatási miniszter úr, Magyar Bálint úr jelentésére ne legyenek olyan nagyon büszkék. Amikor ebben az időszakban Szabó Sándorné képviselőtársam nagyon sok mindent hiányol ebből a jelentésből, azt gondolom, illetve azt remélem, tisztelt képviselő asszony, hogy ha akkor ezt a jelentést a parlament tárgyalhatta volna, akkor ezen kritikáit akkor is megfogalmazta volna ugyanilyen keményen, csak akkor sokkal több mindent hiányolhatott volna ebből a jelentésből.

A Csizmár Gábor képviselő úr által felvetett Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra pedig csak egy mondattal szeretnék reagálni. Tisztelt Képviselő Úr! Én elhiszem, és tapasztaltam is azt, hogy a bizottsági üléseken erről az ügyről ellenzéki és kormánypárti képviselőknek más-más véleménye van, én ezt el is fogadom, de azt azért kérem öntől, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány 1994 és 1998 közötti tevékenységét legalább sikertörténetnek ne próbálja beállítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 218 2001.03.09. 1:08  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak három mondatot szeretnék mondani. Csizmár Gábor Képviselő Úr! Ön használta a "sikertörténet" kifejezést, mégpedig most a reagálásában; egyébként pedig nem azt mondtam, hogy ne használja, hanem azt mondtam, hogy ne próbálja úgy beállítani a tevékenységet, mintha sikertörténet lenne. Ez egyébként - ahogy ön is mondta - a parlamenti jegyzőkönyvből majd ki fog derülni.

S ha már ön olvasnivalót ajánlott nekem, akkor ajánlom önnek, hogy azt az ötoldalas jelentést olvassa el, amely 1995-ben készült, és azután vitatkozhatunk arról, hogy píármegmozdulás-e az, ami itt történik, vagy valóban, a jelenlegi kormány fontosnak tartja azt, hogy erről a kérdésről itt a parlamentben most vitázhatunk, és önök is elmondhatják a véleményüket erről a kérdésről, amit én tiszteletben tartok és meg is értek.

Csak azt nem tudom, hogy ha ön, tisztelt Béki képviselő asszony, az előbb olyan jelzőket használt erre a jelentésre, amelyeket használt, akkor majd azon fogok gondolkodni, hogy arra a '95-ös, Magyar Bálint által készített jelentésre milyen jelzőket lehet találni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 224 2001.03.09. 0:38  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, csak egy mondattal szeretném kiegészíteni azt a teljes képet, amit megköszönök Csizmár képviselő úrnak, hogy elmondott, és azok, akik a parlamenti jegyzőkönyvekben majd megnézik ennek a vitának a lefolyását, illetve a rádióban hallgatják, legalább képet kaptak arról, hogyan alakult ezeknek a jelentéseknek a sorsa a rendszerváltozás óta. Ehhez csak egy mondatot szeretnék hozzátenni: valóban született egy bizottsági ajánlás a szerkezetre és a tartalomra, de azt kell mondanom, tisztelt képviselő úr - és ezzel akkor teljes lesz ennek a témának a kronológiai felsorolása -, hogy ez a mostani jelentés megfelel az EU-követelményeknek és az EU-ban készült jelentéseknek.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 258 2001.03.09. 2:30  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra reagálnék az elhangzottakból.

Úgy látom, Csizmár képviselő úr összekeverte ezt a mai péntek délutáni ülést egy MSZP-kampányrendezvénnyel - nagyon vehemensen érvelt, erre majd kitérek. Többször felmerült a mai vitában az, hogy egy 2000 májusában beterjesztett anyagot a parlament miért csak most tárgyal. Ez főleg szocialista képviselőtársaim felszólalásaiban hangzott el. Javaslom önöknek, hogy kérdezzék meg Szabó Imre képviselőtársukat, aki az ifjúsági és sportbizottság elnöke, aki kormánypárti javaslatra az idei évben most már javasolta, hogy a parlament tárgyalja ezt a jelentést. Azt gondolom, vele meg tudják ezt beszélni, hogy miért most beszélünk erről.

Tisztelt Zuschlag Képviselő Úr! Örülök, ha végre eljutottunk több egymás közötti vagy parlamenti vita után ahhoz, hogy ön is úgy gondolja, hogy valóban mindent meg kell tenni - hasonlóan egyébként, mint ahogy én első felszólalóként a beszédemben elmondtam, de ön akkor még nem volt itt -, valóban összefogásra van szükség, valóban társadalmi programmá kell tenni a kábítószer-fogyasztás megelőzését. Örülök, hogy ezek után most már partnereket is találunk ehhez.

Csizmár Képviselő Úr! Megint olyan helyzetben vagyok, mint az előbbi felszólalásnál. Nem tudom, hogy amikor ön ezt a családtámogatási rendszert illeti olyan jelzőkkel, amilyeneket elmondott, akkor én mit mondjak erre. Mit mondjak arra a családtámogatási rendszerre, amely 1998 előtt volt? Én javaslom önnek, hogy az ön mellett ülő Takács Imre képviselőtársa tapasztalatait megfogadva nézzen körül a választókerületében, és valóban próbáljon olyan felmérést végezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a jelenlegi - elnézést elnök úr, még egy mondat - családok, gyereket nevelő családok valóban ellenzik-e a mostani családtámogatási rendszert (Az elnök ismét csenget.), és az általam most nem kimondott csomag támogatási rendszerét helyeselték volna.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 272 2001.03.09. 2:21  179-287

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Zuschlag képviselő úr! Először próbálok az ön által elmondottakkal egyetérteni, és akkor is olyan választ kapok, amilyet kaptam. Én szívesen megvitatom önnel a kábítószer-fogyasztás megelőzése terén betöltött szerepemet, akár az albizottság szerepét is - amely, hogy pontosítsak, ha már a jegyzőkönyv számára történnek itt a felszólások, nem az Országgyűlés albizottsága, hanem az ifjúsági és sportbizottságé -, s persze hajlandó vagyok arra is, hogy az albizottságok munkáját értékeljük egyszer. Meglátjuk, ki mennyit ülésezik.

Most is azt mondom, egyetértek önnel abban, hogy össze kell fognunk azért, hogy azokat a mutatókat, amelyek a kábítószer-fogyasztás, -kipróbálás arányait mutatják, megpróbáljuk megváltoztatni. Azt gondolom, hogy erre lehetőséget ad a tavaly decemberben elfogadott kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, amelyet, hála istennek, hatpárti konszenzussal sikerült elfogadni.

Most már tényleg rövid leszek, mert Hegyi Gyula tényleg nem fog ma így hozzászólni, ha állandóan kétpercezünk. Tisztelt Csizmár Képviselő Úr! Mi nagyon pontosan értjük egymást, hogy mit mondunk, de azt gondolom, azért ha kétpercezünk, az is jó. Én most úgy mondom el azt, amit mondok, ha ön erre válaszol, én nem fogok erről többet szólni. Persze vannak javaslatok, amelyeket meg kell tenni, én ezt elhiszem. Ha az iskoláztatási támogatásról beszélünk, akkor azért tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy a munka világában a fiatalok valóban helyt álljanak, valóban ne legyen annyi pályakezdő munkanélküli, ahhoz azért - és ebben egyetértünk - szükség van arra, hogy minden fiatalnak megteremtsük a lehetőséget a tanulásra. Az iskoláztatási támogatás olyan gondolat, amely, azt gondolom, lehetőséget biztosíthat erre.

Hogy az ifjúsági érdekegyeztetés hogy alakul most, erről lehet vitatkozni. Azt gondolom, kérdezzük majd meg az ifjúsági szervezeteket, hogy ez '98 előtt hogy alakult. Még egy mondat: mivel azt mondtam az előbb, hogy értjük egymást, értjük hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) miről beszélünk, én csak annyit mondok, hogy azt gondolom, az ön alapállításai, amiből a következtetéseket levonta és a javaslatait megtette, hamisak. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 133 2002.02.04. 2:43  130-166

ZSIGÓ RÓBERT, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány benyújtotta - és most először és utoljára elmondom ennek a címét - a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentést, amelyet az ifjúsági és sportbizottság mint első helyen kijelölt bizottság megtárgyalt. Azt gondolom, nem árulok el azzal nagy titkot, ha azt mondom, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők néhány dologban ugyan egyetértettek, de volt néhány olyan dolog is, amiben nem. Az biztos, hogy a napirend vitája után a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találta ezt az anyagot.

Kormánypárti részről elhangzott, hogy ugyan valóban fontos az az összefogás, amely létrejött nemcsak e mellett az anyag mellett, hanem az egész kábítószer-probléma visszaszorítása mellett, de nagyon hosszú időnek kell még eltelnie, hogy elmondhassuk - ha egyáltalán elmondhatjuk majd valamikor -, hogy sikereket értünk el. Az nagyon fontos, hogy elindultak olyan folyamatok ezen a téren, amelyek sikerre vezethetnek, amelyek elvezethetnek odáig, hogy valóban úgy érezhessük, amit tudtunk, megtettünk az ügy megoldása érdekében. Ellenzéki részről természetesen elhangzott néhány olyan észrevétel, ami például a büntető törvénykönyv miniszter úr által is említett módosításából fakad, vagy akár a rehabilitációs intézetek férőhelyeinek növelésével kapcsolatban.

Azt gondolom, a bizottsági ülésen megfelelő, részletes tájékoztatást kaptunk, kaptak a bizottság tagjai ezekről a kérdésekről; természetesen nem először, mert az ifjúsági és sportbizottság elég sűrűn tárgyal - mivel a feladatkörébe tartozik - kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos ügyeket, és nem először tárgyalt a nemzeti stratégiai jelentésről sem, akár az előkészítési szakaszban, akár azóta.

Úgyhogy még egyszer azt ismétlem, hogy az ifjúsági és sportbizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta ezt az anyagot.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 137 2002.02.04. 12:45  130-166

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Minden évben megjelenik, minden esztendőben megjelenteti az Ifjúsági és Sportminisztérium a jelentését a magyarországi kábítószerhelyzetről. Ennek a jelentésnek az előszavánál van egy mottó, amely úgy hangzik, hogy "sokaknak semmi sem lehetetlen". Ha egy szóban kellene összefoglalni a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia lényegét, akkor ez az egy szó az "összefogás" lenne: összefogás a kormányzaton belül, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez is egy olyan területe a magyar társadalomnak, amely nagyon sok közigazgatási szervet, minisztériumot érint; összefogás a társadalommal, mert azt gondolom, valóban olyan fontos ügyeket, olyan problémákat, amelyekre nehéz megoldást találni, tényleg csak együtt, összefogva tudunk megoldani, és összefogás azokkal a nemzetközi szervekkel, amelyek ezzel az üggyel foglalkoznak - az ő tapasztalataik begyűjtése, az ő eredményeik, illetve az ő eddigi munkájuk megismerése. Még egyszer mondom, ennek az anyagnak az összefogás a lényege.

Nagyon nehéz volt - és ezt most is érezzük - elkezdeni egy olyan munkát, amelyben ugyan hittünk, hogy eredményre vezethet, de nagyon biztosak nem lehettünk benne. Ez a kábítószer-megelőzés volt. Mindannyian tudjuk, hogy mindig azoknak a problémáknak a megoldására van lehetőségünk, amelyekre politikai válasz érkezik, akarat a központi kormányzattól arra, hogy segítsen ezt megoldani. A kábítószer-probléma az a tipikus terület, amelyre későn érkezett a politikai válasz. 1997-ben itt a magyar parlamentben létrejött egy eseti bizottság, amely - azt gondolom, és most is azt mondom, minden bizottsági ülésen el is mondtam - nagy munkát végzett abban - valóban összegyűjtötte a fontosabb területekről jövő szakembereket -, amiket mindenképpen meg kellett tenni, és elkezdődött egy olyan munka, amelyet ugyan nem tudott végigcsinálni, de mindenképpen valamiféle alapot jelentett. Későn érkezett a politikai válasz a kábítószerügyben, akkor, amikor már nagyon sok helyen volt probléma, amikor már nagyon sok fiatal fogyasztott kábítószert. Nagyon könnyen mondjuk persze mostanában - és ez talán jó indok is lehet -, hogy telítődött a piac, ezért lassul a kábítószereket kipróbálok aránya. Azt gondolom, ez mindannyiunk felelőssége.

1998-ban a polgári kormány hivatalba lépése után a kormányprogramban is szerepelt a kábítószer-megelőzés fontossága, létrejött az ifjúsági és sportbizottság a parlamentben, amire még nem volt példa. Nagyon sokat beszéltek sokan az ifjúságot érintő problémákról, és azt gondolom, ezzel, hogy egy főbizottsága van a parlamentnek, mindenképpen fontos helyre került ez a kérdés; és létrejött az Ifjúsági és Sportminisztérium, melynek egyik helyettes államtitkársága felelős a kábítószer-koordinációért.

 

 

(20.50)

 

Létrejött tehát az az intézményrendszer, amely a nyolcvanas évektől kezdve a Magyarországon dolgozó szakembereket, a szertefutó akaratokat össze tudja fogni, valóban alkalmas arra, hogy egy mederbe terelje. El is kezdődött egy olyan munka, amely nagyon sokrétű volt. Az első nagy terület talán a pályázati rendszer. Nagyon sok olyan programot, rendezvényt, kiadványt szerettek volna már kiadni civil szervezetek, szakemberek, amelyekre mindenképpen szükség lett volna, éppen azért, ami az előbb is elhangzott, hogy a társadalom, a családok, a szülők, a pedagógusok ne kezeljék ezt a kérdést "tabuként", de nem nagyon volt lehetőség arra, hogy ezek támogatást nyerjenek.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatai lehetőséget adtak arra, hogy az ország minden részén, ahol erre akarat volt, nagyjából meg tudtak szervezni olyan rendezvényt, amelyeket régóta terveztek. Sikerült olyan kiadványokat létrehozni, amelyek tájékoztatásul szolgáltak azoknak, akik mindenképpen hiteles információhoz szerettek volna jutni, és elindulhattak olyan képzések, beszélhetnék akár a kortársképzésről, akár az Oktatási Minisztérium és az Ifjúsági és Sportminisztérium közös összefogásaként létrejött olyan rendezvényekről az általános iskolákban, amelyek szintén megfelelő információkat hordoztak.

Még mielőtt létrejöhetett volna a nemzeti stratégia, még egy fontos dolog mindenképpen előttünk állt. Ez pedig az, hogy olyan kutatások jöjjenek létre, olyan számokkal rendelkezzünk, amelyek valóban világossá teszik azt nekünk, hogy milyen problémával is állunk szemben. Úgyhogy kutatásra, ifjúságkutatásra és - az előbb a miniszter úr mondta - felnőttkutatásra is sor került. Sor került egy olyan nagymintás ifjúságkutatásra is, amelyre Magyarországon még nem volt példa. Ez nagyon sok kérdés mellett rákérdezett a kábítószerhelyzetre is. Ez azt mutatta, hogy amikor Magyarországon a megkérdezett fiataloktól azt kérdezték, hogy mit tart az ifjúság legfőbb problémájának, akkor ötödik helyen a kábítószer-problémát emelte ki.

Összegezve tehát: nagyon fontos volt, hogy létrejöjjön egy olyan kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, amely mellé felsorakozik a szakma, felsorakoznak a civil szervezetek, a politikai pártok, és azt az egységes képet tudják mutatni és olyan közös akaratot tudnak létrehozni, amely az egyetlen megoldás lehet arra, hogy a kábítószer-probléma terjedésével szembeszálljunk.

Valóban, a magyar közigazgatás történetében kivételesen egyedülállóan széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg a nemzeti stratégia parlamenti vitáját, hatpárti egyeztetésre is sor került, és végül sikerült azt elérni, hogy 2000 decemberében a Magyar Országgyűlés nagy többséggel fogadja el ezt a nemzeti stratégiát. Azt a nemzeti stratégiát, amelynek elfogadása után ugyan 8-9 hónap telt el a jelentés elkészítéséig, de mindenképpen elindított olyan folyamatokat, amelyek ha nem is sikerrel - és erre nagyon nehéz szót találni -, de valamilyen eredmények elérésével kecsegtetnek minket.

Elég, ha csak néhány dolgot említünk ez ügyben. A nemzeti stratégiának négy fő célja van, és egyébként is az egész jelentés készítőinek - csúnya szóval - szemére hányták, hogy a nemzeti stratégia összeállításának módszerével készült. Azt gondolom, hogy a nemzeti stratégia olyan rendszerszerű anyag, amely egyébként hasonlít az Egyesült Királyság kábítószer-ellenes stratégiájára, amelyben már eredetileg is benne volt minden helyen a monitorozás, a hatékonyságvizsgálat. Azt gondolom, hogy úgy érdemes, egyedül úgy volt érdemes megcsinálni ezt a vizsgálatot, ezt a jelentést, hogy valóban végigköveti a nemzeti stratégia rendszerét, és valóban megpróbál beszámolni a folyamatokról; habár ugyanúgy, ahogy a büntető törvénykönyv módosításának vizsgálatához kevés az az idő, amely eltelt, ugyanúgy ez a 8-9 hónap is kevés arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Azt gondolom, hogy mindenkinek - akár a szakterületén, akár a lakóhelyén - vannak olyan tapasztalatai, amelyek megerősítik azt, hogy valóban érdemes volt egy ilyen stratégiát létrehozni.

Ha másról nem is beszélünk, az összefogásnak az a formája valóban a legfontosabb volt, az, hogy helyi szülők, helyben pedagógusok, civil szervezetek valóban ne kezeljék tabuként ezt a témát, valóban ne csak akkor forduljon elő, hogy egy kábítószertémában felvilágosítással foglalkozó civil szervezet alakul szülőkből, amikor már megtörtént a baj, amikor olyan szülők alakítanak ilyen egyesületeket, akiknek túladagolásban meghalt a gyermekük - ilyenre példa volt eddig -, hanem valóban összejöjjön egy olyan helyi összefogás, amelyben pedagógusok, szülők, civil szervezetek, az önkormányzat és még számtalan olyan szakember, illetve olyan ember, aki tenni szeretne ez ügyben, összejöhet, van támogatás rá, összedughatják a fejüket, hiszen ők ismerik legjobban helyben azokat a folyamatokat és azokat a problémákat, amelyek megvannak. Központi segítséggel, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai segítségével eljuthatnak egy olyan fokra, amikor valóban helyben is tudják kezelni azt a problémát, időben észreveszik, és valóban hatékonyabban tudnak dolgozni ellene.

Létrejöttek tehát a helyi, a megyei és a regionális kábítószerügyi egyeztető fórumok. Ez a rendszer, úgy látszik már 9 hónap után is, olyan rendszer lesz, amely valóban sikeres lehet. Sikeres lehet abból a szempontból is, hogy mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a kilencvenes évek eleje-közepe felé még csak nagyjából Budapesten volt probléma a kábítószer-fogyasztás, most már megyeszékhelyeken, kisebb városokban is az. Ez ügyben semmiképpen nem látok elvesztegetett időt. A Fidesz-frakció nevében mondhatom, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok rendszere valóban sikeres rendszer lehet.

Nagyon sok mindent lehetne még mondani a nemzeti stratégia mellett. Természetesen nagyon sok olyan dolog van, amelyben nem vagy csak kevés eredményt értünk el, de soha nem mondtuk azt, hogy mindent elértünk; mindig azt szoktuk mondani, hogy a nehezén vagyunk túl és nem a nagyján.

Azt látom, hogy hatalmas erőfeszítésekkel, valóban szakemberek összefogásával tudjuk elérni azt, hogy a gyerekek jövője biztosítva legyen. Az látszik, hogy ez az összefogás valóban olyan módon is létrejött, hogy nem lett pártpolitikai csatározások terepe, és remélem, hogy a politikai kampány része sem lesz a kábítószer-megelőzés. Azt gondolom viszont, hogy mivel elindultak folyamatok, és vannak még olyan területek, ahol megoldásokat kell találnunk, arra az összefogásra, amely létrejött, mindenképpen most van a legnagyobb szükség, hiszen ekkor lehet esélyünk arra, hogy valóban eredményt érjünk el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 155 2002.02.04. 2:03  130-166

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én még addig sem fogom rabolni a következő napirendre várók idejét, mint képviselő úr. Azért hadd mondjak annyit: az ön beszédében elhangzott az, hogy a polgári kormánynak körülbelül kétéves működés után kellett volna eljutnia oda, ahol most vagyunk.

Tisztelt Képviselő Úr! Én erre azt mondom, hogy erre a szintre Magyarországnak körülbelül 1995-ben kellett volna eljutnia, és akkor nem lenne arról most szó, hogy valóban telítődik-e a kábítószerpiac vagy nem. Azt mondtam, amikor felszólaltam, hogy azt gondolom, volt olyan időszak, amikor nem érkezett politikai válasz a kábítószer terjedésére, és ezt elvesztegetett időnek tekintem, egyébként kormányoktól függetlenül.

Azt mondani egy olyan ciklusra, amikor elindult valamilyen folyamat, elindult egy közös munka, törekedtünk arra - a minisztérium, a civil szervezetek -, hogy létrejöjjön egy összefogás az ügyben, hogy legalább valami történjen, elinduljanak folyamatok, és majd valamikor talán esetleg sikereket érhessünk el; egy olyan kormányzati ciklusra hivatkozva - nem a mostani felszólalásban, hanem az előbbiben -, amikor '97-ben, a kormányzás utolsó előtti esztendejében kezdődött el egy munka ez ügyben, amit én egyébként, ezt megbeszéltük, tisztelek és becsülök, azt gondolom, nem helyénvaló.

Azt látom, hogy ha ez a munka 1994-ben el tudott volna kezdődni, ha lett volna egyetértés, összefogás a minisztériumok között például, vagy a társadalomban, akkor előrébb tartanánk. Én nem próbálok hibákat keresni, pláne nem próbálom politikai síkra terelni a beszélgetést, de azt látom, hogy ez mindenképpen hozzátartozik az igazsághoz.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 159 2002.02.04. 1:19  130-166

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Miniszter Úr! Ezt elmondtam képviselőtársamnak a bizottsági ülésen is: Deák Ferencnek van egy olyan mondása, amely szerint politikai téren is illik azt a magatartást követni, hogy ne védelmezzük azt, ami megtámadva nincsen. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy az önök idejében is a kormány döntött. Azt pedig elhiszem, nem kellemes időszak, amikor pláne ellenzékből kell ezt elviselni.

De azért hadd térjek már rá arra, amit szerettem volna röviden mondani. Én nem azt mondtam, képviselő úr, hogy nem történt semmi 1997 előtt. Azt mondtam, ha harmadszorra elmondom, hátha meg is értetik a másik oldalon, hogy későn érkezett politikai válasz. Azt is mondtam az előbb, hogy nem történt meg az az összefogás, ami a probléma kezeléséhez mindenképpen szükséges. Ennyit mondtam. Hogy történt-e valami, vagy nem, ezt nem mondtam, hogy nem történt semmi. Az, hogy mennyi pénzt szerettek volna szánni erre a területre, az nem azt jelenti, hogy körbe kellett nézni a gyümölcsöskertben. Nem mondtam, hogy a pusztába kellett kimennünk, de azt azért elmondhatjuk, hogy valóban elég sok dolgot kellett megoldani ahhoz, hogy megindulhasson egy ilyen folyamat.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 376 2002.02.05. 5:22  373-381

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dolgot szeretnék csak megjegyezni a módosító javaslattal kapcsolatban. Ezekről a témákról tegnap éjszaka az általános vitában is szót ejtettünk, illetve bizottsági üléseken is, éppen a mai ifjúsági és sportbizottsági ülésen is, ahol az vetődött fel, hogy mindenképpen fontos, hogy például a drogambulanciák, kezelőhelyek tekintetében, vagy például azon adatok tekintetében, amelyek azt mutatják, hogy Magyarországon a kábítószerhelyzet milyen, konkrétabbnak kellene lennie ennek a jelentésnek, és arra vonatkozik ez a javaslat, hogy például ezekben az ügyekben 2002. március 31-éig egy újabb jelentés készüljön.

Azt gondolom, akkor nem volt idő, lehetőség, akarat arra, hogy ezt elmondjam, de szó esett róla, hogy ez a jelentés nem arra való az én nézőpontom szerint, hogy például olyan adatokat tudjunk meg belőle, amelyek a kábítószerhelyzetre vonatkoznak. Ugyanis az Ifjúsági és Sportminisztérium, a kormány minden esztendőben beterjeszti, elkészíti, és a képviselőkhöz eljuttatja jelentését a magyarországi kábítószerhelyzetről, amelyből le tudjuk vonni azokat a következtetéseket, hogy valóban merre halad ez a dolog, ez az ügy. Azt gondolom, ebből ki is derült, hogy egyrészt olyan kutatások történtek, amelyek például mostanában a felnőttek kábítószer-fogyasztási szokásait is mérik, ami még nem volt Magyarországon, illetve hogy olyan drogambulanciai férőhelyek nyílnak meg egy központi fejlesztési terv kapcsán az idei esztendőben, amelyek hatására a kezelőhelyek száma a duplájára növekszik.

Abban van vita persze köztünk, hogy ez a kezelőszám, amely akkor 400 lesz, 200-ról növekszik 400-ra, ez elegendő-e vagy sem. Volt egy adott helyzet, és megpróbált az Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve a kormány olyan lehetőséget biztosítani, amelynek keretében azokon a helyeken, ahol szándék van arra, hogy ilyen kezelőhelyeket nyissanak, azokon ezt meg tudják tenni, illetve lehetőség van arra, hogy olyan helyeken, ahol most akarnak ilyet tenni, még inkább kibővülhessen ez a kezelői intézmény.

 

 

(20.10)

 

 

Tehát azt gondolom, hogy ezért egy újabb jelentést beterjeszteni az Országgyűlés elé nem olyan fontosságú, hogy ezt meg kellene tenni. Valóban készülnek olyan anyagok a kormány, az Ifjúsági és Sportminisztérium kezelésében, koordinációjában, amelyek alkalmasak arra, hogy ezt is áttekintsük; ugyanígy a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos ügyek is.

Az való igaz, hogy 1999 márciusában lépett hatályba az új Btk.-módosítás; azt gondolom, hogy valóban nincs még elég tapasztalat arra, hogy biztosan ki tudjuk mondani, hogy szükséges-e a módosítás vagy sem. Miniszter úr tegnap este elmondta, hogy ha valóban - és most készül egy ilyen felmérés, amely azt firtatja, hogy a büntető törvénykönyv módosításának milyen hatásai voltak a kábítószerhelyzetre - olyan helyzet adódik, akkor biztosan módosítva is lesz a büntető törvénykönyv, de nem gondolom, hogy ezt most meg lehetne tenni, nincsen erre elég adat. Az ifjúsági és sportbizottság például a tavalyi esztendő májusában próbált egy ilyen ezzel kapcsolatos, nem jelentésről, hanem felmérésről tárgyalni. Sajnos valóban nincsen még elég információnk arról, hogy ez milyen irányba, milyen fő irányokba visz. Az látszik, hogy némely részei némiképp sikeresnek bizonyultak.

A tavaly, illetve 2000 decemberében elfogadott kábítószer-ellenes nemzeti stratégiában és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatban az van, hogy a kormány időről időre beszámol a stratégiai program végrehajtásáról. A következő jelentés már olyan jelentés lehet, ahol például a büntető törvénykönyv módosításának hatásairól is vitatkozhatunk, illetve a minden évben kiadott jelentés a kábítószerhelyzetről, illetve azok az anyagok, kutatások, amelyek az ISM támogatásával elkészülnek, azokból pedig jól látható majd, hogy ennek a módosító javaslatnak az első részében szereplő, például kezelőhelyek bővítéséről, helyzetéről, tűcsereprogramról és egyéb dolgokról világos képet fogunk kapni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 380 2002.02.05. 2:15  373-381

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Én is egy kis zavart látok, de nem gondolom, hogy ez a vita bárkit megakadályozna abban, hogy ezt a jelentést elfogadja.

Azt gondolom, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium talán az egyik legjobban működő minisztérium olyan tekintetben, hogy minden olyan információt, amely a birtokába jut, amelyet támogat pályázatokkal, támogat a szakemberek összefogásával, azokat a képviselők rendelkezésére bocsátja. Azt gondolom egyébként - és a saját tapasztalatomról beszélek -, hogy a kábítószerügyben bármilyen, akár előadásra kérnek fel, akár egy parlamenti vitában szerepelek, akkor amellett, hogy természetesen ezt a jelentést megkaptam a futárpostában ugyanúgy, mint minden képviselő, amellett azért például az ISM honlapját is megnézem, illetve megnézem a postámat. Nem tudom - és ebbe a vitába most nem akarok belemenni -, hogy ezt ki, mikor kapja meg, de úgy tudom, hogy minden képviselő rendelkezésére áll az a jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, amely valóban tele van adatokkal, valóban minden évben közli azokat az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a folyamatok milyen irányba mennek. Azt gondolom, hogy ebből világos, teljes képet lehet kapni.

Ez a jelentés kimondva egyébként annak a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiának a rendszerét követi, amelyet az Országgyűlés 2000 decemberében nagy többséggel elfogadott. Ebben a rendszerben próbál beszámolni azokról a folyamatokról, azoknak a rövid, közép-, illetve hosszú távú céloknak az elindulásáról, amelyeket elfogadtunk a nemzeti stratégiában, amelyet fontosnak tartottunk, és az adatok közlése, azoknak a kábítószer-kipróbálási adatoknak a közlése, amelyek az adatszolgáltatás témakörébe tartoznak, azoknak pedig például az évente megjelenő jelentés ad lehetőséget, hogy bárki számára hozzáférhetőek legyenek.

Köszönöm. (Dr. Szakács Imre tapsol.)