Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés és általam igen tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő T/9932. számú törvénymódosító javaslat valóban jó pár földügyi tárgyú törvényt módosít, igen terjedelmes. Engedje meg, vízilabdázóként én mindig ahhoz voltam szokva, hogy általában a rossz dolgokról beszéljünk, mert a jó dolgok szinte természetesek. Ebben a törvényjavaslatban is, miután azt látjuk, hogy az élet változó szabályaihoz alkalmazkodva próbál a törvényhozás, a jogalkotás alkalmazkodni és módosítani a korábbi szabályokon, és ez jó, és általam abszolút helyesnek tartott dolog, és nem vitatom el itt a jó szándékú javaslatokat, módosításokat, de engedje meg, hogy ezúttal egy-két észrevételt és javaslatot tegyek ezekhez a kérdésekhez. Én sorba mennék, próbálnám venni a szakaszokat. Mindjárt a 49. §-sal kezdeném. Az előttem felszólaló képviselők is már részben kitértek a mintagazdaságok kérdéskörére. Itt alapvetően én is két dolgot látok aggályosnak. Az egyik ez a hihetetlenül hosszú, két emberöltőnek számító 50 éves periódus. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy önök mennyit támadták annak idején megboldogult Antall József döntését, hogy 99 évre képes volt bérbe adni, ráadásul egy külföldi vállalkozói csoportnak a Nagyberegben egy óriási, több ezer hektáros területet, a volt állami gazdaság területét; és akkor most azt látjuk, hogy ez az 50 év, valamivel több mint a fele, ez most ilyen esetben nem probléma. Ötven év alatt igen sok minden tud változni, elég sok víz lefolyik a Dunán, úgyhogy én azt javasolnám, hogy ezt mindenképpen vizsgáljuk felül. Én egy sokkal rövidebb határidőt javasolnék.

A másik pedig a birtokméret. Itt is azt látjuk, hogy például Jakab István elnök úr, amikor együtt elmegyünk nemzetközi találkozókra, ő mindig büszke arra, hogy Magyarországon a Fidesz-kormány alatt maximalizálták a birtokméretet, ugye, 1200, illetőleg vetőmag-előállítók és állattartók esetén 1800 hektárra. Most azt látjuk, hogy ez az egyébként nem kevés terület, amiből, úgy gondolom, hogy bőven meg lehet élni ma Magyarországon egy szakszerű gazdálkodással, és sok embernek munkát is lehet adni, most tulajdonképpen, amennyiben valaki megfelel a mintagazdasággá válás követelményeinek, ezt a méretet akár, a határ a csillagos ég, bármennyire is ki lehet tolni. És akkor megint egy kicsit visszamutatnék az időben, hogy a Fidesz-kormány, egyébként teljes joggal, még annak idején sokat bírálta a szocialista kormányok időszakát, akik a nagybirtokosoknak kedveztek a helyi kis családi gazdaságok helyett.

Úgy gondolom, hogy ez a lépés  és ez benne van feketén-fehéren a törvényjavaslatban  nem a helyi kisgazdaságok érdekeit képviseli, tehát itt  hogy is mondjam? , úgy gondolom, rossz a szájíz, mert korábban mást kommunikáltak, most pedig mást tesznek.

De menjünk akkor tovább az 54. §-ra, ahol az erdőkre vonatkozóan pályáztatás nélkül lehetne kötni haszonbérleti szerződést. Itt akár több tíz vagy több száz hektárnyi állami tulajdonú erdőről is beszélhetünk, úgyhogy én azt gondolom, hogy itt is egy észszerű határt lehetne szabni, akár egy öthektáros limitben határozzuk meg ezt a pályáztatásnélküliséget, hiszen efölött azért igen komoly vagyoni értéket képvisel, és szerintem az államnak sem mindegy, hogy ezeket a területeket, ha már értékesíti, akkor mennyiért és milyen feltételek mellett teszi meg.

Úgy gondolom, hogy építő jellegű kritikát fogalmazok meg, de engedje meg, miniszter úr, hogy egy számomra nagyon kedves javaslatot is kiemeljek: ezt az 56. §-ban találjuk, hogy az önkormányzatok földhöz juthatnak. Ezt a Jobbik is egyébként korábban számos alkalommal hangsúlyozta, még egy elemünk is volt a 2018-as kampányban, hogy biztosítsuk az önkormányzatok önellátását azáltal, hogy hozzájuthassanak saját tulajdonú földterülethez, amivel meg tudják valósítani akár a munkahelyteremtést, vagy akár a település önellátását, a szociális célokat. Úgyhogy ez egy nagyon jó javaslat. Én azt kezdeményezném, mintegy ezen az íven elindulva és továbbhaladva, azt kérném, hogy amikor a birtokpolitikai elveket meghatározzák, akkor legyenek arra is figyelemmel, hogy lehetőség szerint minden olyan önkormányzat, amelyik külterületi termőföldterülettel rendelkezik, hozzájuthasson ilyen állami földekhez.

(12.10)

Nyilvánvalóan ott is, ahol most jelen pillanatban nincs a magyar állam tulajdonában ilyen terület, amikor majd a birtokösszevonási célú csere, illetőleg egyéb adásvételek folytán, remélem, a földügyi központ erre figyelemmel lesz, mert ez egy nagyon jó javaslat, és igazából lehetővé kellene tenni az ország összes külterületi termőfölddel rendelkező településének önkormányzata számára a jövőben.

Továbbmegyek. Az 58. § kapcsán az előttem lévő ellenzéki képviselőtársam, Kocsis-Cake Olivio is kiemelte az állami tulajdonban lévő, művelés alól kivett védett természeti területek esetét. Nem igazán értem, hogy miért is van erre szükség, mert ha elolvassuk figyelmesen ennek a törvényjavaslatnak az indokolását, akkor abban az olvasható, hogy ezeknek a területeknek az állami tulajdonban tartása ellentétes az észszerű gazdálkodással.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A művelés alól kivett területekről beszélünk, tehát valószínűleg ezen mezőgazdasági termelést nem folytatnak most sem. Nem is értem, hogy akkor hogy hozzák ezt ide. Ez az egyik probléma.

A másik pedig az, hogy ugyan leírják, hogy az új tulajdonosnak biztosítania kell az ingatlan védettségi szintjének fenntartását, de kérdezem: mi van, ha ez nem teljesül? Tehát lesze esetleg a szerződésben olyan, akár egy visszavásárlási jog az állam részére, vagy egy olyan kontroll, ami ezt később felül tudja vizsgálni, hogy megvalósulnak ezek az elvek, vagy adott esetben egy összeszerelő üzem épülhet ezeken a művelés alól kivett védett természeti területeken?

Úgyhogy én azt javasolnám, hogy amennyiben ezeket értékesíteni kívánják, akkor vegyék újra művelésbe, oldják föl, vagy szüntessék meg a védett természeti terület státusát, és utána minden további nélkül lehet majd ezeket a területeket is értékesíteni; ha már ragaszkodnak hozzá, teszem hozzá.

A 61. §-ra is kitérnék egy mondat erejéig, az állami földeladásból befolyt bevételek felhasználására. A felsorolás nagy részével egyetértek, az utolsó pontjával nem, ami pedig úgy szól, hogy ezt államadósság csökkentésére is lehet fordítani.

Tudjuk nagyon jól, hogy a korábban eladott 200 ezer hektár körüli termőföldek is nagyrészt ebbe lettek beforgatva, és Magyar Zoltán képviselőtársammal is ezt többször hangoztattuk a Mezőgazdasági bizottság ülésein, hogy ez nem jó, ennek a pénznek az agráriumban van a helye. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy bátorítsam arra miniszter urat, hogy ezt a küzdelmet a pénzügyminiszter úrral folytassa le, és ne hagyja, hogy ezek a pénzek államadósság-törlesztésképpen kifolyjanak a rendszerből, főleg az agrárium rendszeréből. Nagyon bízom benne, hogy ezt a csatát ezúttal meg fogja nyerni, és ezt a küzdelmet meg fogja vívni, remélhetőleg. Idetenném, idehoznám a neta kérdését, amiben még szintén állnak a harcok, a magyar hungarikumra, a pálinkára kivetett neta adóval kapcsolatos ügyre. Úgyhogy ebben is, tisztelt miniszter úr, legyen kemény!

Folytatnám a gondolatot a 80. §-sal. Jól definiálható, hogy egy természetes személy Magyarországon 300 hektár termőföldet birtokolhat. Ez egy objektív kritérium. Ma már van olyan rendszer, földhivatalos kolléga kettő gombnyomás alatt ezt ki tudja dobni, hogy kinek mennyi föld van a nevén. És most ez a jól látható, átgondolt, átlátható és ellenőrizhető szabályozás gyakorlatilag felhígul azáltal, hogy a 2014 májusa előtti földek cseréjéből, illetőleg az osztatlan közös területek kivásárlásából… (Kocsis-Cake Olivio közbeszólására:) Képviselőtársam, lehet ez bármekkora mennyiség is, ha belegondolunk, mert egy jó, 30-40 aranykoronás szántó helyett az ember tud cserélni 10 hektár gyenge, 5-10 aranykoronás legelőt is. Tehát ebből a földterületből lehet nagyon nagy terület. Illetőleg a csere, de nemcsak a csere alapja, hanem az osztatlan közös tulajdonú földeknél is, hiszen láthatjuk, hogy ez ma Magyarországon 2 millió hektárt érint. Tehát itt is azért lehet szépen halászgatni.

Arra kérem önöket, hogy ezt fontolják meg, maradjunk a 300 hektárnál! Értem a szándékot, de úgy gondolom, hogy vagy maradjunk a 300 hektárnál, vagy adjanak biztosítékot arra, hogy ehhez a jövőben olyan informatikai háttér fog rendelkezésre állni, amivel nyomon tudjuk követni ezeket a szerzéseket.

Az egyházak. Most egy kicsit visszalépnék  bocsánat  az 57. §-ra. Az, hogy a Hit Gyülekezete, a Hetednapi Adventista Egyház vagy a Magyar Iszlám Közösség  csak példának okáért hozom ide őket  oktatási, szociális feladatokra kapnak termőföldet, ez egy szép gondolat, de mi van, ha nem erre használják? Tehát ebben a törvényben nem látom a kontrollt, ennek az ellenőrzését a későbbiek folyamán. Nem szeretnék esetleg ezeken a területeken hitéleti központokat, hiszen ezek a földterületek arra vannak, hogy gazdálkodásra használják. Tehát szerintem ezt jobban át kéne gondolni vagy jobban kéne szabályozni.

Továbbmegyek a 84. §-hoz. Nagyon üdvözlöm, ez foglalkozik a földadásvétel kérdésével. Itt egy megjegyzést szeretnék tenni. A gazdatársak kívánságát vagy kérését hozom a tisztelt Ház elé. A földadásvételek procedúrája, nagyon szeretnénk, ha felgyorsulna. Somogyban jelen pillanatban 4-6 hónap az általános gyakorlata a hatósági jóváhagyás megszerzésének az adásvételi szerződés aláírásától kezdődően, de Pest megyében nemegyszer egy-másfél évet is kell várni. Tehát még egyszer mondom: másfél évet egy jóváhagyásra.

Képviselőtársaim, egy gyümölcsös tekintetében azért ez egy elég hosszú idő, ami egy bizonytalan állapot, gondolva a metszésekre vagy a permetezésre és az egyéb agrotechnikai műveletek elvégzésére, hogy ki lesz ezért a felelős: a volt tulajdonos vagy az új tulajdonos? Tehát miniszter urat kérem, hogy lépjen, tegyen lépéseket ebben az ügyben.

A 88. §-t Vadai képviselőtársam is említette. Mindenképpen jó lenne itt a végrendeleti örökösöknél nem egy automatikus einstandolás az állam részére, hanem egy átmeneti időt betenni, tekintettel arra, hogy ez az örökös  sok esetben nem is tudják, hogy örökölnek, hozzáteszem  kapjon lehetőséget arra, hogy egy papírt szerezzen, hogy egy aranykalászos minősítést fel tudjon mutatni. Úgy gondolom, hogy ez tisztességes lenne.

És, tisztelt miniszter úr, nem ehhez a törvényjavaslathoz tartozik, de két észrevétel. Nagyon várjuk már az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére már két éve ígért csomagot. (Dr. Nagy István: Jön!) Volt is egy határozati javaslatunk, konkrétan nekem erre vonatkozóan, hogy ezt megsürgessük, határidőt szabjunk, úgymond támogasson az Országgyűlés is ebben. Ebben a Font Sándor elnök úr vezérelte Fidesz-többség a Mezőgazdasági bizottságban leszavazott.

Utolsó kérdés, elnök úr, bocsánat. Legutóbb nehezményezte miniszter úr, hogy sok kérdés hangzik itt el a Házban, de egy ellenzéki kérdés sem érkezik azzal kapcsolatban, hogy vane élelmiszer-tartalék az országban most itt a koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben. Tudjuk, hogy húszmillió ember élelmezését tudja ellátni Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de mi van akkor, ha az import elakad? Vane elég élelmiszer-tartalék Magyarországon? Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)