Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Az uralkodó, a császár, a fejedelem pénzével el kellett számolni; számot adni arról, hogy mennyi aranya, ezüstje, földje, erdeje van, és arról is, hogy az előző elszámoláshoz képest gyarapodtak-e a javai vagy elapadtak, elfogytak. Mivel az elszámolást az uralkodó maga nem tudta csinálni, szüksége volt olyan szakemberekre, akik az elszámolásokat, a beszámolókat elkészítették számára, rajtuk kívül pedig még olyanokra is, akik hitelt érdemlően meg tudták mondani, hogy a számadások rendben vannak-e.

"A számvevőszékek múltja azokban az intézményekben gyökerezik, amelyek a vagyonkezelés ellenőrzése és a számviteli szolgálat ellátása céljából egyes államokban még a XI. században szerveződtek meg" - állapította meg Teghze-Gerber Ferenc, a Legfőbb Állami Számvevőszék főszámtanácsosa.

A közpénzek törvényes, a költségvetési és a számviteli elvekkel, szabályokkal összhangban lévő kezelése, elköltése a kormányszerveknek, illetőleg azoknak a kormányon kívüli intézményeknek a felelőssége, amelyek a költségvetési törvényben a támogatások felhasználására a parlamenttől felhatalmazást kaptak. A számviteli és jogi szempontból történő elszámoltatásuk a számvevőszékek klasszikus feladata, a politikai elszámoltatás pedig a parlament felelőssége.

Számvevés nincs számadás nélkül. Az utóbbi azt az eljárást jelöli, aminek a során valaki beszámol egy másvalakitől kapott megbízás teljesítéséről. Olyan eseményekről történő elszámolásról van szó, amelyekért a számadó felelős. A rá bízott vagyonról, jószágról a gazdának, a tulajdonosnak számot kell adnia, ezért számadást vezet. Nyelvünk őrzi a számadó juhász, a számadó gulyás kifejezéseket. A számadási művelet eredménye egy kimutatás valamilyen vagyon - nyáj, gulya - gyarapodásáról vagy fogyásáról, illetőleg a bevételekről, a kiadásokról. Mindenfajta számadási kötelezettség az elszámoltatás alapkérdése.

Milyen alapkérdésekről van szó? Ki számol el és kinek, vagyis ki tartozik számadással és ki előtt? Miről és mi célból kell számot adni? Mi az, amit az ellenőrnek, a számvevőnek vizsgálnia kell? Mi az, amit az ellenőr, a számvevő vizsgálhat, és mit nem szabad vizsgálnia? Hogyan, milyen eszközökkel és módszerekkel célszerű ellenőrizni?

Számadások a társadalom minden területén - közintézményeknél, gazdasági társaságoknál, alapítványoknál, esetleg a családban is - készülnek. A pénzügyek világában, közelebbről az államháztartásban alkalmazott zárszámadás során a számadó kormány vagy helyi szinten az önkormányzat a számadó. Ezek az állami költségvetés vagy az önkormányzati költségvetés végrehajtásáról évente elszámolásokat készítenek, amit a gazda, jó esetben a parlament vagy az önkormányzati testület elé terjesztenek. Velük szemben áll a tőlük független külső ellenőr, a számvevő, az a személy, aki a számadásokat hivatalosan felülvizsgálja. Nomen est omen: végül is számok, adatok pontosságának, nyilvántartások szakszerűségének az ellenőrzéséről és minősítéséről van szó; annak a megállapításáról, hogy a pénzügyi beszámolókban közzétett adatok, információk korrektek-e, pontosak-e, megfelelnek-e a számviteli elveknek, a hatályos jogszabályoknak. Ilyen esetben azonban mindig mérlegelni kell, hogy a megállapítások, az ellenőr megállapításai lényeges hibákra vonatkoznak-e, vagy formai és kevésbé fontos eltérésekre. Nem a hibás keresése, hanem a hiba keresése a feladat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(1.30)