Készült: 2024.05.05.23:10:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2012.03.27.), 269. felszólalás
Felszólaló Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:00


Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Ezt a törvényjavaslatot, amit most tárgyalunk a plenáris ülésen, a kormány a Velencei Bizottság állásfoglalására reagálva készített el, és ezért módosítja a bíróságokról szóló tavaly elfogadott sarkalatos törvényeket.

Az indokolás szerint az indítvány célja, hogy a bírósági törvények pontosításával, kiegészítésével még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és annak igazgatását, továbbá a központi igazgatás területén az Országos Bírói Tanácsnak az Országos Bírósági Hivatal elnöke feletti ellenőrzési jogosítványait tovább erősítse. Ezért az utolsó néhány szóért olvastam fel az indokolásból, tehát ellenőrzési jogosítványok erősítését célozza ez a módosítás. Hozzáteszem, ennek a célnak egyébként nagy vonalakban meg is felel, hiszen több tekintetben ezek az ellenőrzési jogosítványok megjelennek az előterjesztésben.

A Velencei Bizottság állásfoglalásáról itt már nagyon sok szó esett, és nekem az volt az érzésem itt a vita során - és nemcsak a képviselőtársaimnak, hanem a szélesebb közvéleménynek, sőt elsősorban inkább annak szánom a következő mondatokat, mert azt gondolom, amit el fogok mondani, az a képviselőtársaimnak nem igazán sok információt vagy többletinformációt jelent, de azért tartom ezt fontosnak elmondani, hogy milyen testület is ez a Velencei Bizottság, mert egyes hozzászólásokból úgy tűnt, mintha ez valami legfőbb ítélkező testület lenne, no pláne mumus, amelyhez érdemtelenül fordultak valakik jajongva, és kritizálták a magyar jogalkotást, és most kényszerből, nyögvenyelősen, de valamilyen módon meg kell nekik felelni, mintha ez valami legfelsőbb ítélet lenne. Szó nincs erről.

Volt itt egy tévedés is. Horváth képviselőtársam az Európai Tanács szerveként vagy ehhez kötődő szervként idézte a Velence Bizottságot. Nem mindegy, e tekintetben nagyon fontos, hogy ne keverjék össze az Európa Tanácsot és az Európai Tanácsot, hiszen úgy tűnne - ha az előbbinél maradunk - mintha az Unió próbálna meg e tekintetben is elvárásokat megfogalmazni.

A Velencei Bizottság '90-ben jött létre, méghozzá konzultatív testületnek, aminek a célja elsősorban az volt, hogy a kelet-közép-európai új demokráciáknak nyújtson jogi segítséget a jogi intézményrendszer kiépítésében, és az is persze, hogy erősítse a már meglévő demokráciákat. És nem európai uniós intézmény, hiszen 57 tagállama van jelen pillanatban. Konzultatív testület - hangsúlyozom még egyszer -, alkotmányozás, közjog, választási kérdések, alkotmánybíráskodás, igazságszolgáltatás tekintetében. És ami miatt ezt szerettem volna elmondani: független szakértőkből áll, nagy tekintélyű jogászokból, alkotmányjogászokból, akiket politikai elfogultsággal vádolni mégsem szerencsés. És miközben én magam sem szeretem az olyan megkérdőjelezhetetlen állításokat vagy megkérdőjelezhetetlen véleményeket - mindig is kételkedő, saját magam számára is kérdéseket feltevő ember voltam, hozzáteszem, ez egy jogásznál egyáltalán nem hátrány -, a Velencei Bizottság állásfoglalását, véleményét elolvasva én is találtam benne olyat, amiről én máshogyan gondolkodom, de azért soha nem vindikáltam volna magamnak azt a jogot - és erre kérem tisztelettel önöket is -, hogy ezt politikailag elfogult testületként próbáljam beállítani.

Különösen rosszul érintett engem az az okfejtés, amit Horváth képviselőtársam mondott - sajnos már nincs itt benn a teremben - a hozzászólásában, ahol azt vetítette elő, hogy mintha prekoncepcióval érkezett volna a Velencei Bizottság, és mintha valakik félreinformálták volna ezt a testületet. Azért engedjük már meg azt is, abban legyünk méltányosak ezzel a testülettel, de azt hiszem, talán még továbbmenvén mondhatnám ezt más intézményekre is, ha egy komoly testület, amelyik olyan alkotmányjogászokból áll - a magyar tagja ma Paczolay elnök úr -, akiknek a tekintélye a saját közegükben meg az európai színterén megkérdőjelezhetetlen, ugye, nem gondolják, hogy népszavás vagy népszabadságos vagy bármilyen cikkekből tájékozódnak arról, amiről állásfoglalást alakítanak ki? No pláne, nem gondolják - és ezt most már az európai testületekre mondom, mert ez is szóba került itt a vitában -, hogy ilyen ellenzéki befolyás által alakítanak ki álláspontokat?

Azért szerettem volna erről beszélni, mert végkifejletként vagy érvként azt szeretném elmondani, hogy nekünk mégis nem azért kell nagyon komolyan venni a Velencei Bizottság állásfoglalását, merthogy egyébként egy külső intézménynek való megfelelési kényszer vezet bennünket, hanem mert azok a szempontok, amelyek alapján ők mérlegelnek vagy mérlegre tesznek intézkedéseket, intézményeket, jogszabályokat, azok Magyarország érdekét is szolgálják.

(18.50)

Sőt, azt kell mondjam, ennél a konkrét törvénynél elsősorban a mi szempontjainkat érvényesíti. Hiszen amikor azt mondja, hogy a bírósági reform lényeges elemei sértik a bírói függetlenség követelményét, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését, hát kinek probléma ez, ha nem azoknak a magyar állampolgároknak, akik az igazságszolgáltatásnak így vagy úgy a részeseivé válnak? Tehát én azt gondolom, hogy komolyan kell venni azt a kritikát, és mi is ezért fogalmaztunk meg ilyen kritikát, hogy egy személy kezébe ne kerülhessen ilyen jelentős kontroll nélküli hatalom.

Az is elhangzott a kormánypárti képviselők részéről, hogy hiszen ilyen típusú hatáskörök, erős személyi hatáskörök, egyéb fontos döntési kompetenciák más európai tagállam jogrendszerében is fellelhetőek. Igen, de valamilyen módon ellensúly és kontroll van a rendszerben. Én személyesen ezt látom problémának, tehát nekem önmagában az, hogy egy személynek vannak komoly személyi döntési kompetenciái, nem lenne probléma, csak azt kell megnézni, hogy milyen kontrollmechanizmus van, milyen ellensúly van, milyen garanciarendszer van. Nekem személyesen nincs okom kételkedni abban, hogy az elnök asszony a legjobb tudása szerint fog eljárni, de nem személyi garanciákra, hanem intézményi garanciákra van szükség.

És amikor egyébként még az elnök asszony megválasztása előtti időszakban az ő személyét érintően is kritikák fogalmazódtak meg, az természetes, hogy olyan garanciákra is szükség van, amelyek mindenféle gyanakvást kizárnak. És nincs okunk kételkedni abban, ezt elmondtam, amikor az elnök asszonyt meghallgattuk az alkotmányügyi bizottságban, hogy ő kiválóan látta el a bírói munkáját; és azt kell mondjam, hogy én az ön ítélkezési munkájáról csak jót hallottam, és nincs okom feltételezni bármi mást.

De képzeljék el azt a helyzetet, mondjuk, a szocialista kormány alatt, hogyha egy elkülönült hatalmi ág egy fontos vezető pozíciójába nevezte volna ki vagy választotta volna meg az akkori országgyűlési többség, mondjuk, kiváló képzett jogászként Veres János pénzügyminiszter feleségét. Képzeljék el, hogy milyen iszonyú hisztit csinált volna akkor ebből a Fidesz! És azt gondolom, az se lett volna elégséges garancia, hogyha Veres miniszter úr lemond az MSZP-elnökségi tagságáról. Nem a személyről van szó, és nem szeretnénk tiszteletlenül eljárni az elnök asszony személyével kapcsolatban, de értsék meg, hogy a demokráciákban ezek az érzékenységek működnek, és igenis jó néhány ilyen kérdésre nem kapott megnyugtató választ a magyar közvélemény.

Még egy témát szeretnék szóba hozni, a hatékonyság kérdését - ez is szerepelt az indokolásban. Azt, hogy hatékonyabban működjön a magyar igazságszolgáltatás, szerintem ebben a teremben nincsen senki, aki ne szeretné. Nem hiszem, hogy van olyan képviselőtársam, aki ne tudna most elmondani kapásból, akár a fogadóórai vagy egyéb tapasztalatából, olyan történeteket, amikor nagyon hosszú időn keresztül, és ezáltal sérelmet okozva állampolgároknak vagy szervezeteknek, születtek meg ítéletek. Tehát azt, hogy hatékonyabban működjön az igazságszolgáltatás, mindenki szeretné.

Igen ám, de van egy kényes egyensúly a hatékonyság és a garanciák között. Mondok egy extrém példát, nem mintha a kormány ilyet akarna, félreértés ne essék, nem állítok ilyet, csak hogy értsék, hogy mire gondolok: nem lenne sokkal hatékonyabb, hogyha nem lenne jogorvoslati fórumrendszer? Azt mondanák: legyen gyors és hatékony, hipp-hopp lefolytatják az eljárást, a bizonyítási eljárást, születik egy ítélet, oszt jó napot! Sokkal hatékonyabb lenne, nem kellene hosszú időn keresztül várni. Na de hát ezt senki nem akarja, mert a jogorvoslati fórumrendszer garanciális jelentősége, fontossága azt gondolom, hogy ebben a Házban nem igényel külön bizonyítást.

Tehát azt szeretném kérni önöktől, hogy amikor azokat a kritikákat elmondjuk, amelyeket a bíróságok kijelölésével és hatáskörével kapcsolatban elmondunk, nem elégséges válasz erre a hatékonyság. Azon érvek, nyomós érvek kapcsán, amelyeket itt Schiffer András és mások, Bárándy Gergely képviselőtársam is ezzel kapcsolatban elmondtak, arra szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ne gondolja azt, hogy a hatékonyság egy varázsszó, amivel erre lehet válaszolni. Az igazságszolgáltatás függetlensége és az abba vetett állampolgári bizalom a demokráciában hihetetlenül fontos. És tudom, hogy önök próbálják ezt védeni, hallom a hozzászólásokból. Ezekkel az intézkedéssel, ezzel az intézményi átalakítással ezen egy jottányit nem javítottak, sőt.

Tehát szeretném azt világossá tenni, hogy ami ebben a tervezetben szerepelt jó pár intézkedés, és erről Bárándy Gergely képviselőtársam is beszélt, az jó irányba mutat. Nem véletlen, de nem elégséges, a garanciáknak azt a szintjét, amit szeretnénk látni ebben a törvényben, nem tudja hozni, nem tudja szolgáltatni.

Nekem az a személyes véleményem intézmények, szervezetek kialakításában valamilyen gyakorlattal rendelkező politikusként, hogy nagyon sokféle modell tud jól működni. Szerintem nem muszáj senkinek sem személyesen, sem pártként odacövekelni egy modell mellé, hogy az örökké jó, legyen az akár az Igazságszolgáltatási Tanács, a Bírósági Hivatal vagy az osztott feladatok, hatáskörök rendszere, mert hihetetlenül sokféle szisztéma tud jól és normálisan működni, de egy szempont borzasztóan fontos: ez az ellensúlyok, a kontroll rendszere, ami intézményes garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy függetlenül működik a bíróság; hogy a magyar állampolgárok higgyenek és bízzanak abban, hogy ha peres ügyük támad, akkor pártatlan, független ítélkezésnek lehetnek részesei, ilyen igazságügyi szolgáltatást kapnak a magyar igazságszolgáltatási rendszertől.

Nekem ez a szempont a legfontosabb, és ehhez képest csak egy érvrendszer és megközelítés a Velencei Bizottság álláspontja. Aláhúzott fontossága annak van, hogy mit tapasztalnak, mit gondolnak erről a Magyar Köztársaság állampolgárai.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai