Felszólalás adatai

A másik: államtitkár úr - direkt figyeltem - kerülte a felszólalásában, hogy mi miatt nyújtották be ezt a javaslatot, elegánsan átsiklott efölött. A bizottsági ülésen, ahogy Mátrai képviselő asszony elmondta, valóban szóba került, hogy a Magyar Bírói Egyesület javaslatait vették figyelembe. S olvasok még egy mondatot az általános indokolásban, hogy "még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyék az igazságszolgáltatás működését és annak igazgatását". Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez úgy nem igaz, ahogy van. Ezt a javaslatot nem másért nyújtották be, mert ezt a javaslatot önöknek sajnos be kell nyújtani. A Velencei Bizottság ugyanis olyan kritikát fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatás rendszerével kapcsolatban, amilyet még eddig demokratikus állam igazságszolgáltatási rendszerével kapcsolatban soha nem tett meg. Önök tehát, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akkora sallert kaptak a Velencei Bizottságtól, amekkorát a világ még nem látott, hogy kedvenc miniszterelnökük szavait idézzem. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

Tisztelt Országgyűlés! Gyakorlatilag azt mondta ki a Velencei Bizottság az önök igazságügyi reformjáról, hogy úgy rossz, ahogy van. Úgy rossz, ahogy van! Azt gondolom, ha egy ilyen bizottság leír egy olyan mondatot, amely szerint "a reform összességében veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét", akkor emellé gyakorlatilag mindegy, hogy még milyen pozitív jelzőket tesz. Na, nem is sokat tett a harmincoldalas elemzésében.

(16.30)

Nevetségesnek és groteszknek tartom azt, tisztelt képviselőtársaim, ahogy kormánypárti képviselők ezzel kapcsolatban megnyilvánulnak - most egyébként pont Mátrai képviselő asszony tette ezt -, hogy igazából ez a reform lényeges elemeit nem érinti, csak mintegy technikai módosításokat javasol a Velencei Bizottság, részletkérdéseket érintenek, amiket a kormány most kijavít.

Tisztelt Országgyűlés, akkor nézzük meg ezeket a részletkérdéseket, amiket érint a bizottság! Én úgy hiszem, az a helyes, ha olyan módon megyünk ezen végig, ahogy önök kommunikáltak annak idején. Mik voltak a legfontosabb célkitűzések az igazságügyi reformmal kapcsolatban? Azt mondták, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot meg kell szüntetni, és egy más rendszert kell létrehozni. Tisztelt Képviselőtársaim! Eziránt a bizottság bizony sajnálkozását fejezte ki. Azt mondta, hogy nem kellett volna ezt megtenni.

Megjegyzem azt is, tisztelt Országgyűlés, hogy önöknek az igazságügyi alkotmányozás során háromszor változott meg a koncepciójuk a helyes igazságügyi rendszert illetően. Először még az alkotmány-előkészítő bizottságban az összes szakpolitikusuk arról beszélt, hogy az OIT-ot meg kell tartani, itt, a plenáris ülésen szintén emellett érveltek egyébként, Balsai képviselő úr, Rubovszky képviselő úr, megnéztem a jegyzőkönyveket. Utána már egészen másról beszéltek, arról, hogy alapvetően a kormány hatáskörét kéne bővíteni. Erről beszélt Varga képviselő úr, de erről beszéltek utána más kormánypárti felszólalók már a normaszöveg vitájában. Aztán önök létrehoztak egy ehhez képest harmadik struktúrát, azt, ami most előttünk fekszik, illetve ami hatályba lépett, és amit most módosítani terveznek. Tehát az, hogy önöknek volt bármilyen elképzelésük, nem igaz, vagy legalábbis úgy igaz, hogy van, akinek volt ilyen, másoknak meg más volt az önök frakciójából, de hogy nem az önök szakpolitikusainak az elképzelése valósult meg, hanem valakié, akit nem tudok, hogy kicsoda, az látszik, azt gondolom, az alkotmányozás folyamatából.

Mi az, ami még problémát jelentett? Azt mondták önök, hogy azért kell egyébként az OIT-ot megszüntetni és egy új rendszert, ezt a rendszert kialakítani, mert önök - azt hiszem, Papcsák képviselő úr mondta ezt többször - hisznek az egyszemélyi felelősségben, ez a rendszer pedig erre épül. (Dr. Papcsák Ferenc: Miért, te nem hiszel?) A Velencei Bizottság a véleményében hosszan és részletesen elemzi azt, tisztelt Országgyűlés, hogy miért elfogadhatatlan ez a modell, és végül megjegyzi, a fékek és ellensúlyok hiánya miatt veszélyezteti a törvény az állampolgárok tisztességes bíráskodáshoz való jogát. Tehát itt is egy kritika, talán nem részletkérdés, tisztelt képviselő asszony.

Az OBH elnökének azt a jogát, hogy a törvényes bíró helyett leterheltsége miatt más bíróságot jelölhessenek ki, ezt nevezték a reform másik legfontosabb elemének, miszerint ez szolgálja majd az eljárások gyorsítását és az arányos munkateher megteremtését. Olyannyira fontosnak tartották ezt, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor az Alkotmánybíróság ugyanezt a jogkörét a legfőbb ügyésznek alkotmányellenesség miatt hatályon kívül helyezte, és egyébként kimondta a nemzetközi jogszabályba ütközést is, akkor önök az alaptörvénybe emelték ezt, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a legfőbb ügyész és az OBH elnöke megkaphassa ezt mégis. Én azt gondolom, hogy ez talán egy fontos kérdésnek tekinthető az önök álláspontja szerint. Ehhez képest erről a Velencei Bizottság azt mondja konkrétan: a rendelkezés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Énszerintem ez elég egyértelmű, tisztelt Országgyűlés.

Felvetik a lehetőségét - és itt pontatlanul idézett Mátrai képviselő asszony, mert ezt nem én mondtam, illetve én mondtam, de idéztem, méghozzá a Velencei Bizottság véleményéből idéztem azt a gondolatsort és azokat a mondatokat, hogy bizony ez felveti annak a lehetőségét is -, hogy a cél valójában az, hogy a megfelelő bírók kezébe adják a hatalom számára fontos ügyeket. Az is a Velencei Bizottság álláspontja, hogy meglátásuk szerint eddig nem a legkevésbé terhelt bíróságokra helyzeték át az ügyeket, magyarán, a gyakorlatban ez a félelem kezd valóra válni, úgy tűnik, tisztelt Országgyűlés. Márpedig ez nagy probléma, mert a bíróságok hitelessége és az ebbe vetett állampolgári bizalom, ha megszűnik, akkor az jogbizonytalanságot fog okozni, tisztelt Országgyűlés.

Fontos elemnek tekintették azt is, hogy az OBT, tehát a Bírói Tanács tagja csak bíró lehessen. Korábban az OIT-nak voltak külső tagjai is. A Velencei Bizottság nem értett ezzel egyet, az volt a véleménye, hogy a Tanácsban helye van a többi jogászi szakma képviselőjének is. Most egyébként ezt a módosítást be is hozzák az előttünk fekvő javaslatban.

Fontos elemnek tartották önök a bírák kényszernyugdíjazását is, annyira, hogy Navracsics Tibor és Orbán Viktor azt mondta, hogy ebből nem fognak engedni. Ehhez képest a Velencei Bizottság erről a szintén talán önök számára nem lényegtelen és nem marginális kérdésről azt mondta, hogy indokolatlannak tartja, és alkalmasnak arra, hogy zavart okozzon a bírósági működésben.

Azt tudom mondani, hogy a hasonló és egyébként csekélyebb súlyú problémákat még lehetne sorolni, de mivel sajnos olyan jelentéktelennek ítélték ezt a javaslatot, hogy nem vezérszónoki kör van, hanem egyszerű felszólalói kör, ezért ezt idő hiányában most nem fogom megtenni. De az biztos kijelenthető, tisztelt Országgyűlés, és azt a megállapítást megtehetjük, hogy gyakorlatilag nem volt olyan pontja, fontosabb eleme az önök bírósági reformjának, ami a testület szerint, a Velencei Bizottság szerint elfogadható lett volna, akceptálható lett volna.

Jó volna, ha végre nem a megszokott hárító magatartást tanúsítanák, mondhatnám úgy is, kicsit populistább módon, hogy ugyanazt a megszokott mantrát nyomnák a nemzeti együttműködés kormányáról, mint eddig (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Jaj!), hanem belátnák, hogy Európa közepén most nem lehet kialakítani centrális erőteret az államigazgatás egyetlen területén sem, tisztelt Országgyűlés.

Jó volna, ha nem gondolkodnának úgy a felső vezetőik sem - és itt nem az államtitkár úrra gondolok, hanem ennél, ha úgy tetszik följebb a hierarchiában -, hogy létrehozok egy olyan rendszert, amiben most korlátlan hatalommal megtehetek azt, amit csak akarok, Simicskán és Nyergesen keresztül elképesztő vagyonokat halmozhatok fel, aztán majd utánam az özönvíz. Nem önökről mondom, tisztelt képviselőtársaim, akik itt a teremben ülnek, ezt önök is jól tudják. Az a baj, hogy az áldatlan regnálásuk után egy olyan romhalmazt fognak itt hátrahagyni, egy tönkretett országot, megtépázott tekintéllyel, aminek nagyon nehéz lesz helyreállítani azt a tekintélyét és azt a formáját, amit önök most ezzel a javaslatcsomaggal lerombolnak.

Tisztelt Országgyűlés! Azok, akik önöket kritizálják, nem a magyarok ellen teszik ezt, bármennyire is szeretnék ezt hangoztatni, nem ellenük teszik. Féltik a demokráciát, féltik az országot, féltik a magyar embereket a lecsúszástól, az elszegényedéstől, féltik a magyar vállalkozásokat a csődtől, mert látják, hogy amit csinálnak, az oda vezet. Azt szeretném kérni önöktől, hogy ne mindenkiben az ellenséget lássák, aki kritizál, hanem talán a jobbító szándékot és a segítő kezet is fel lehet fedezni.

A Velencei Bizottságot, mielőtt még megérkezne a kritika, hogy ez is valami ellenzéki ármánynak a része, maga a kormány kérte föl, hogy véleményezze az igazságügyi reformot és még más jogszabályokat is. Tisztelt képviselőtársaim, nem hiszem, hogy a bizottság tagjainak, egy holland vagy egy német professzornak bármi érdeke fűződne ahhoz, hogy a magyar kormányról elmarasztaló álláspontot közöljön. Azt hiszem, nem lehet úgy élni, hogy mindenki ellenség, aki nem osztja az önök álláspontját, és mindenki barát, aki esetleg azt osztja.

Egyébként, hogy a Velencei Bizottság honnan szerezte az információit, tisztelt képviselőtársaim, arra azt tudom mondani, hogy az igazságügyi reformmal kapcsolatban kettő napot töltött hazánkban a bizottság, a bizottság mindösszesen két országgyűlési bizottsággal találkozott egy rövid időre, itt volt lehetősége ellenzéki képviselőnek a bizottság tagjaival beszélni, egyébként minden más találkozójuk vagy arról szólt, hogy a bírósági vezetőkkel, vagy hogy a kormány képviselőivel találkoznak. Én azt gondolom, az, hogy milyen információt kapott, hogy az hiteles volt-e vagy sem, magáért beszél, bár nem tudom, hogy a kormány mennyire hiteles információkat adott át.

A Velencei Bizottság nem egyedül fogalmazta meg ezt a kritikát, és ezt szeretném hangsúlyozni és kiemelni. Ugyanezekre - hangsúlyozom, ugyanezekre - a problémákra mutatott rá, mondjuk, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), a Transparency International, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, jó néhány jogtudós, például egyébként az a Fleck Zoltán is, aki korábban a korábbi bírósági rendszert nagyon éles szavakkal kritizálta, tehát egyáltalán nem volt elfogult a vonatkozásban, hogy az egy jó rendszer, ehhez képest nagyon éles volt a kritikája. Ugyanezt a kritikát fogalmazta meg az összes ellenzéki párt. Talán Gyüre Csaba képviselőtársam mondta a Velencei Bizottság látogatásakor, hogy azért az érdekes, hogy ennyire eltérő irányultságú és filozófiát valló pártok pontosan ugyanazokat a kritikai elemeket fogalmazzák meg és emelik ki a bírósági reform kapcsán. Azt gondolom, ez elgondolkodtató.

(16.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha mindenki ugyanazt mondja, az lehet, hogy nem összeesküvés és nem összebeszélés, hanem azért van így, mert ez az igazság. Ez az igazság, amit ezek az emberek és ezek a testületek mondanak. Talán ismerik biztosan a viccet, amelynek csak a lényegét mondom: hogyha az autópályán száz őrült jön szemben, akkor nem biztos, hogy ez a száz az őrült.

A változás és a változtatás, képviselőtársaim, elsősorban nem azért szükséges, mert ez külföldi elvárás. Nem, szó nincs erről! Azért, mert a magyar emberek érdeke ez, ez az ország érdeke! A függetlenség önmagában is érték, tisztelt Országgyűlés, de a hiányából rengeteg probléma keletkezik. Ha nincs bírói függetlenség, akkor nincs jogbiztonság; ha nincs jogbiztonság, akkor nincs személyi és vagyonbiztonság; ha ez nincs, akkor az emberek az állammal szemben kiszolgáltatottakká válnak, megszűnik a befektetések és a beruházások biztonsága.

Mondják meg nekem: feltették önöknek már ezt a kérdést, hogy ki és miért fog itt Magyarországon munkahelyeket létesíteni? Vajon miért nem mennek ezek az emberek olyan országba, mondjuk, a harmadik világ országaiba, vagy miért nem mennek, mondjuk, Közép-Amerikába? Nagyon egyszerű a válasz: mert nincs jogbiztonság. A munkaerő olcsó, a terület olcsó, a szolgáltatások olcsóak, mégsem mennek oda, azért, mert nincs jogbiztonság. Ha ezt a helyzetet idézik elő Magyarországon is, akkor ide sem fognak jönni. Egy vállalkozó, akivel beszéltem, és egyébként önökre szavazott korábban, és egyébként még jól is járt az önök adórendszerével, azt mondta, mégsem fogja önöket támogatni újra, és azért nem fogja, mert a vállalkozását nem érzi biztonságban mindezek ellenére. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Hát ez a probléma, tisztelt Országgyűlés, és ezek a törvények, amelyeket önök alkotnak, azt gondolom, idevezetnek.

A Velencei Bizottság ajánlásaiból önök ebben a javaslatban szemezgetnek, van, amit átvesznek, van, amit nem. A javaslat kicsit jogállamibbá teszi a bírósági igazgatás rendszerét, de ettől biztosan nem lesz jogállami. A javaslat elfogadása után sem válik majd a javaslat az európai normákkal és a hazai alkotmányos jogszabályokkal összeegyeztethetővé. Ez a határozott álláspontunk, és nemcsak nekünk, tisztelt Országgyűlés.

A javaslatból (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) kimaradt rendelkezések, valamint az alaptörvény módosítása nélkül a bírálatoknak nem lesz vége, a rendszer nem lesz jogállami. Mi fogunk tenni módosító javaslatokat, és ezzel zárnám a felszólalásomat. Kérem a kormánypártokat, hogy ezeket fontolják meg, és fontolják meg azt is, hogy a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően bizony az alkotmány... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont. - Taps az MSZP soraiban.)