Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szeretnék ennek a törvénynek túl nagy védelmezőjeként föltűnni. Magam nem szavaztam meg tavaly, amikor a zárószavazásra került sor, éppen a sok aggályom miatt, amelyből sok beigazolódott, azonban sokat már sikerült kiküszöbölni éppen tavasszal, a vámtörvény kapcsán egy áttételes indítványsorozattal, és most itt a lehetőségünk ennek a törvénynek a további, tényleges racionalizálásra.

Ez a kérdéskör, amelyben egy adóraktár, egy borászat, egy pincészet és még több telephely, külső pincészetek vannak, hogyan kell ezt értelmezni, értjük. Ugyanezen a logikán végigmentünk, amin képviselőtársam. Sajnos, van egy buktató pontja, ami miatt nehezen fogadható be a kérés, mégpedig a következő: a két elkülönült telephely közötti útszakasszal mi történjen? Azaz, ha egy adóraktár fogalmába veszem - az egy nagyon szigorú kategória, mi az, hogy adóraktár -, az adóraktárak közötti szállítmányozás, márpedig egy borászat, pincészet között ez napi gyakorlat, a fejtések, a különböző palackozások és minden egyéb következtében, értelmezhetetlen a jogszabályban, hogy mi történjen a két telephely közötti időpontban a jövedéki termékkel.

Ez azért nagyon fontos, mert mindig arra kell gondolnunk, ha az eredeti célunkat el akarjuk érni, mégpedig hogy a borhamisítást visszaszorítsuk, és az európai szabványoknak, uniós követelményeknek megfeleljünk, akkor a borhamisítás visszaszorítása területén itt egy rés keletkezne, mert a két telephely között, ami ez esetben egy adóraktár, de fizikailag eltávozik az egyik helyről a bor, és innentől éppen az útszakaszon fogalmunk sincs, hogy mi történik vele, márpedig a hamis bor szállítása is utakon szokott történni, ezért kezelhetetlen sajnos. Pontosabban: kinyitnánk egy olyan rést, ami lehetőséget adna, hogy visszaszivárogjon az a nemkívánatos borfajta, amit nagy erőfeszítésre, de az egyedi jelek mutatják, hogy talán sikerül visszaszorítani. Sajnos, adóraktáranként önállóan kell továbbra is az önálló pincészeteket kezelni.