Felszólalás adatai

Sokan emlékeznek még arra, amikor nyitott jégcsarnokokban, melegedőkben, gyakorlatilag csapatok nélkül kezdődött valahol a magyar jégkorong, és ahhoz képest jutottunk el ide. Ahogy javul az infrastruktúra, egyre több kisgyermek sportol a társaságiadó-kedvezmény nyomán; azt hiszem, ez egy hosszú távú építkezés alapjait is jelentheti. Természetesen voltak és vannak olyan nagy alakjai a magyar jégkorongsportnak, akik pedig sokat tettek annak érdekében, hogy ma ezekről a sikerekről lehet beszélni. Természetes, hogy magam székesfehérváriként Ocskay Gábor nevét említem meg, aki nélkül a magyar jégkorong nem tarthatna ott, ahol.

Valóban, ahogy elhangzott, hogy Miskolc egy nagyon komoly bázisa a jégkorongsportnak, ugyanúgy ez Fehérvárra is igaz. Előszeretettel, és nagy - nyugodtan azt is mondhatnánk - divat is lett az, hogy a fehérvári és egyáltalán a magyar jégkorongért tegyünk, azért dolgozzunk, legyen az szakmai stáb vagy legyen az szurkoló, telt házakkal mennek a bajnoki mérkőzések, a rájátszás is, amiért szintén köszönet, mint ahogy óriási élmény volt most az arénában az a fantasztikus szurkolás, ami eredménytől függetlenül jellemezte egyébként a szurkolókat. Emlékezzünk meg az utánpótlásról is, hiszen például a Volán EBEL 20-as csapata megnyerte azt az osztrák ligát, amiben egy cseh csapatot is sikerült felülmúlni, akiknek pedig legendás egyébként az utánpótlása. Úgyhogy jó az irány, jó az út. Én bízom benne, hogy ez a fajta összefogás és elkötelezettség megmarad ennek és minden más sportágnak az irányában, és legközelebb az a kis nüansznyi is eltűnik, és fel is sikerül jutni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)