Készült: 2024.09.23.19:29:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2011.12.01.), 36-38. felszólalás
Felszólaló Dr. Budai Gyula (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:22


Felszólalások:  Előző  36 - 38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy Novák Előd kicsit patetikus, érzelmi kirohanásoktól nem mentes hozzászólása után békésebb vizekre evezve, és kifejezetten a jogszabállyal, a törvénytervezettel foglalkozva hadd osszam meg a képviselőtársaimmal a gondolataimat. (Zagyva György Gyula, a Jobbik padsorai mögötti páholyban ülve, párttársaival vitatkozik.) Még akkor sem, ha néhány jobbikos képviselőtársam úgy gondolja, hogy nem a valóságot...

ELNÖK: Fölhívom a figyelmet arra, hogy a tisztelt képviselőtársak, amikor alkalmanként közbeszólnak, ennek teret engedek, de a páholyban levők esetében talán nem tudok néha különbséget tenni, úgyhogy javasolom, nyugodtan a képviselői helyet elfoglalva vegyen részt mindenki a vitában, metakommunikációban, bátran. Köszönöm.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a segítséget. Iustitia est regnorum fundamentum - az igazság az országok alapja. Úgy gondolom, ez a törvénytervezet kifejezetten azt az igazságot akarja helyreállítani, ami valójában a rendszerváltást követően elmaradt, ami megalapozza egy ország erkölcsi és morális alapjait.

1990-ben a rendszerváltó erők egy igazságon alapuló ország alapjait kívánták lerakni, azonban a kerekasztal-tárgyalások során kialakult konszenzus megfosztotta a társadalmat a kommunista rendszer bűnöseinek megnevezésére és a felelősségre vonásra vonatkozó jogos igényektől. Márpedig egy európai értelemben vett demokratikus jogállam nem épülhet egy történelem szemétdombjára való diktatórikus korszak bűneire. Igen, az az előző rendszer a történelem szemétdombjára került, és oda is volt való. És nem épülhet az 1945 után meginduló demokratikus változások felszámolására, nem épülhet az állampolgárok jogfosztására, nem épülhet az állam által intézményesített terrorra, nem épülhet egy erre alapozott eszme nevében elkövetett köztörvényes bűncselekményekre. Csak az igazságra épület.

Ameddig a Magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatban ennek a jogos elvárásnak nem tesz eleget az állampolgárok, a társadalom felé, nem beszélhetünk igazságra és igazságosságra épülő államról és társadalomról.

A parlamentben jelenleg is helyet foglaló Magyar Szocialista Párt az alaptörvény szellemiségének eredőjét képező '56-os forradalmat vérbefojtó politikusi garnitúra által létrehozott Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, vagyonának és eszmeiségének örököse. Egyébként az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy az MSZP valóban méltó örököse jogelődje eszmeiségének, a holdudvarát képviselő, máig haszonélvező, korábbi rendszerből ügyesen átmentett, illetve a szocialista kormányok regnálása alatt szerzett jogtalan gazdasági előnyöknek.

A gazdasági hatalom megszerzését követően a szocialisták a rendszerváltást követően a politikai hatalmat átengedték az akkori ellenzéknek, és várták az alkalmat a visszatérésre. A gazdasági hatalom birtokában ezt 1994-ben meg is tették, és tapasztalhattuk a következményeket. Megindult az a privatizáció, amelyet később a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is folytatott, és ami olyan helyzetbe hozta az országot, hogy egy csőd közeli állapotot idézett elő, az államadósság 81 százalék fölé emelkedett, és egy olyan morális válság alakult ki az országban, amelynek a helyretételére hosszú-hosszú időre lesz szükség.

A kilencvenes években elmaradt a párt megtisztulása, és a leváltott rendszer tagjai, funkcionáriusai foglalták el a fontosabb pártbeli pozíciókat, ami lehetetlenné tette az állampárti múlttal való szembenézést, az új demokratikus rendszernek megfelelő végleges lezárást. Egy félelemből táplálkozó rendszer fenntartásában közreműködő, esetenként köztörvényes bűncselekményeket elkövető személyek 1990-ig politikai okokból, később pedig a politikai alkuk következtében nem kerültek felelősségre vonásra, sőt esetenként a kommunista rezsim szolgálatáért kiemelt juttatásban részesültek, ami teljességgel ellenkezik a társadalom igazságérzetével, ellenkezik egy igazságra épülő demokratikus állam eszméjével.

Tisztelt Ház! Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit szabályozó törvényjavaslat első része éppen a diktatúrából a demokráciába való átmenet alkalmával elmulasztott, de a társadalmi igazságtétel szempontjából alapvető intézkedéseket határozza meg. A társadalmi igazságszolgáltatást szolgálja, hogy a diktatúra pontosan körülírandó vezető rétege által élvezett kiemelt juttatások csökkenthetők. Ezért nem igaz az, amit Bárándy Gergely szocialista képviselő próbál összemosni a törvénnyel kapcsolatban, hogy itt az egyszerű párttagok számonkéréséről és felelősségre vonásáról volna szó. Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha Bárándy Gergely is a saját háza táján söprögetne, és körbenézne a körülötte levő személyek vonatkozásában, hogy miről is szól ez a törvénytervezet.

(22.40)

Nem helyénvaló, hogy tisztességben megőszült állampolgárokkal szemben a mai jogállami rendszerrel összeegyeztethetetlen kommunista hatalomgyakorlás kivételezett haszonélvezői érdemeikre tekintettel kiemelt nyugdíjban részesülnek. Úgy gondolom, hogy mindenképpen üzenetértékű, hogy az így megtakarított összeget az állam kizárólag a diktatúra áldozatainak okozott sérelmek enyhítésére, illetve az áldozatok emlékének ápolására fordítja.

Ugyancsak nehezen tagadható annak jogossága, hogy az Országgyűlés megteremtse az elkövetéskor hatályos büntető jogszabályok szerint is bűncselekménynek minősülő magatartások miatti felelősségre vonás lehetőségét az olyan elkövetők vonatkozásában, akik eljárás alá vonása és megbüntetése nyilvánvalóan politikai okokból maradt el.

Ez az elévülés speciális szabályainak meghatározása útján érhető el, nevezetesen a felelősség megállapítását akadályozó diktatórikus rezsim időszakát figyelmen kívül kell hagyni. Nem boszorkányüldözés folyik, mint ahogy a szocialisták mondják, hanem az ilyen személyeknek a jogállami keretek között működő bíróság előtt kell felelni tetteikért.

A demokratikus nyilvánosság biztosítása, valamint a kommunizmus borzalmai emlékének megőrzése céljából létesülő nemzeti emlékezet bizottsága alkalmas lehet arra, hogy az igazságnak megfelelően, függetlenül, szakmai alapon feltárja a hatalom gyakorlóinak szerepét, és megismertesse a társadalommal. Különös jelentőséggel bírhat a bizottság tevékenysége az ifjúság nevelése, a kommunista éra bűneinek velük való megismertetése szempontjából.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy képviselőtársaimhoz hasonlóan én is egy idézettel érzékeltessem ennek a törvénynek a jelentőségét. Wass Albert szerint "érdek annyi van, ahány ember a földön, de igazság csak egy van." Az igazság pedig megköveteli, hogy a kommunista diktatúra bűnöseit nevezzük meg, és nyerjék végre el méltó büntetésüket a jogállami keretek között. A bosszú és a megtorlás helyett demokratikus jogállami keretek biztosítják a társadalmi igazság helyreállítását, amelyen a közép- és kelet-európai országok már évtizedekkel ezelőtt átestek.

Tartozunk ezzel a szélesebb értelemben vett társadalmon belül mindenekelőtt azoknak, akiket a diktatúra meghurcolt, akik életét megnehezítette, ellehetetlenítette, akiket arra kényszerített, hogy szülőhazájukat elhagyva a világ távoli pontjain keressék boldogulásukat, és természetesen a politikai okokból meggyilkolt személyeknek is.

Engedjék meg, hogy János evangéliumának néhány szavával zárjam beszédemet: "Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket." Csak az igazság ismerete és az igazság kimondása az, és az igazság megvalósítása teheti hazánkat az '56-ban megálmodott szabad, független Magyarországgá. Mert az igazság az országok alapja.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  36 - 38  Következő    Ülésnap adatai