Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvénynek, mint a jogrendszer alapvető jogforrásának az elfogadása szükségszerűen maga után vonja az összes jogszabály áttekintését, és azok alaptörvénnyel való összhangjának a megteremtését. Az alaptörvény elfogadása számos esetben megköveteli, hogy az Országgyűlés az alaptörvény hatálybalépéséig új törvények megalkotásával váltsa fel azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a legfontosabb alkotmányos szerveket, intézményeket és a legtöbbször sarkalatosnak minősülő törvényben szabályozott tárgyköröket szabályozzák. A sarkalatos törvényekről már beszélt államtitkár úr, és megnyugtatom képviselőtársaimat és a tisztelt Országgyűlést, hogy van még jó néhány sarkalatos törvény, amelyet el kell fogadnunk, és amely a közeljövőben vár ránk; remélem, hogy nem ilyen időpontban, mint ahogy most tesszük.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyik legfontosabb rendelkezés, ami a polgári eljárást érinti, nevezetesen, hogy a bíró az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során az általa alkalmazandó jogszabálynál alaptörvény-ellenességet vagy nemzetközi szerződésbe ütközést észlel. Alkotmányjogi panasz terjeszthető elő egyrészt abban az esetben, ha a bírósági eljárás során alaptörvény-ellenes jogszabály kerül alkalmazásra, és a törvényjavaslatban meghatározott egyéb feltételek is fennállnak, másrészt ugyancsak alkotmányjogi panasz terjeszthető elő az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben is a törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén. Az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz esetén jogosult a bírói döntést vagy a bírói döntéssel felülvizsgált egyéb hatósági döntést is megsemmisíteni. A törvényjavaslat kiegészíti egy új alcímmel a polgári perrendtartásunkat, abban szabályozva a bíróság Alkotmánybírósághoz, illetve most már a Kúriához fordulásra vonatkozó eljárási cselekmények részletes szabályait, rögzítve, hogy a bíróság Alkotmánybírósághoz, illetve Kúriához fordulását ki kezdeményezheti, továbbá azt, hogy ebben az esetben az eljárást fel kell függeszteni.

Az eljárás az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséhez hasonló, így ilyen esetekben sincs helye külön fellebbezésnek a bíróság végzése ellen, szeretném ezt nyomatékosan hangsúlyozni. Most már annyira eurokonformok vagyunk, hogy egyre több bíróságnál találkozunk ilyen esetben azzal, hogy ha az ember alperesi pozícióban vagy rossz helyzetben van, akkor nagyon örül annak, hogy felfüggesztésre kerül az ügy, és bízik benne, hátha közben kedvező döntés születik, mondjuk, Strasbourgban. Ha a bíróság részítéletével vagy közbenső ítéletével szemben terjesztenek elő alkotmányjogi panaszt, indokolt lehetőséget biztosítani annak mérlegelésére, hogy indokolt-e további eljárás felfüggesztése az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig.

A hatályos szabályozás alapján a Kúria állapítja meg az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét, ha az Alkotmánybíróság anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabályt semmisített meg. Ugyancsak a Kúriának kell megállapítani az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét, ha az Alkotmánybíróság a bírói döntést semmisíti meg, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a döntés megsemmisítésén túl további utasítást, illetve iránymutatást a bíróságnak nem ad.

(2.20)

Igen érdekes és komoly, fontos rendelkezése a törvénynek, ezzel kapcsolatosan államtitkár úr expozéjában már foglalkozott vele, hogy az alaptörvény változást hozott a választójogból kizártak körében, az alaptörvény XXIII. cikkének (6) bekezdése alapján nem rendelkezik választójoggal, akit a belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizár. A választójogból való kizárásról a bíróság a gondnokság alá helyezési eljárás keretei alapján dönt.

A törvényjavaslat hatálybalépésekor gondnokság alatt állók nem rendelkeznek választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg a választójog fennálltát a bíróság meg nem állapítja. Erre a gondnokság felülvizsgálatának kezdeményezésére a törvény taxatíve felsorolja, hogy kik jogosultak.

Komoly rendelkezés az is, hogy a törvényjavaslat a hősi temetkezési helyeket aktív védelemben részesíti olyan módon, hogy a szabályozás alanyi jelleggel biztosított jogot azok teljes körű védettségére.

Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom hosszan felsorolni, hogy milyen komoly és fontos rendelkezéseket tartalmaz, epigrammaszerű tömörségű előadásomat ezzel be is fejeztem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)