A felszólalás szövege:

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomat két részre kívánom bontani. Első felében az uniós források felhasználásával kapcsolatban kívánom ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját az európai ügyekkel foglalkozó bizottság alelnökeként. A második felében pedig a körmendi választókerületet és Vas megyét érintő költségvetési módosító javaslataimról szeretnék beszélni, megvilágítva azok hátterét és indokoltságukat.Hörcsik Richárd bizottsági elnök úr meglehetősen rózsaszín képet vázolt fel az európai uniós támogatások felhasználását illetően. Sajnos a helyzet ezzel szemben sokkal rosszabb. Hiszen ha visszatekintünk az elmúlt évekre, vagy akár csak a 2014-2020-as időszakot nézzük, tehát a mostani hétéves költségvetés időszakát, akkor kijelenthetjük, hogy a Fidesz-kormány fenn kívánja tartani az uniós források felhasználásának korrupt rendszerét.

Az Orbán-kormányra az volt a jellemző, hogy egy szűk haveri körhöz igyekeztek eljuttatni a támogatások jelentős részét, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a korrupció szintje minden eddiginél magasabb, hasonlóan egyébként Lengyelországhoz. Miért hozom fel az ő példájukat? Azért, mert Lengyelország mellett mindössze Magyarország az az állam Kelet-Közép-Európából, amely nem kíván csatlakozni az európai ügyészséghez, mereven elzárkózik ettől Orbán Viktor és kormánya, ami rendkívül negatív következményekkel járhat a jövőre nézve, a 2021-27-es tervezési ciklus vonatkozásában is. Hiszen a következő pénzügyi tervezési időszak esetében felmerült a jogállamisági mechanizmus bevezetésének lehetősége, és ha ez valóban meg fog történni, akkor bizony egyes jogállami feltételek nem teljesülése estén az európai uniós támogatások jelentős részétől eleshet Magyarország. Ezért történt egyébként az az európai ügyészséggel összefüggésben, hogy végül is 20 tagállam az úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében kívánja ezt a szervezetet létrehozni. Magyarország pedig, mint említettem, sajnos biztosan nem kíván jelen állás szerint ehhez csatlakozni.

Mi egyébként egy határozati javaslatot is be fogunk nyújtani Gyöngyösi Márton frakcióvezető úrral közösen annak érdekében, hogy felülbírálják álláspontjukat. Hiszen erre azért is szükség lenne, mert 2010-27 között ennek, ha nem történik meg ez a csatlakozás, és ezáltal a tárgyalási pozícióinkat rontjuk, akkor a magyar települések, vállalkozások és tisztességes honfitársaink láthatják kárát.

Bár az elmúlt évek folyamatai alapján az elmondható, hogy másik oldalról Mészáros Lőrinc és társai is szomorkodhatnak majd ebben az esetben, hiszen az esetleges forrásmegvonás következtében kevesebb pénzt tudnak majd ők ellopni.

(13.40)

Kijelenthető tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy az orbáni korrupció veszélyezteti az EU-s támogatásokat. Ez pedig azért jelent komoly problémát, mert Magyarország gazdasága erősen függ az uniós pénzektől, és miközben azt látjuk, hogy a kiemelt projektek gyorsan futnak, az önökhöz becsatornázott oligarchák nagyon jól és gyorsan hozzá tudnak jutni a pénzekhez, aközben másik oldalról a magyar kis- és középvállalkozások fuldokolnak a bürokrácia mocsarában.

Vagy nézzük a bérszínvonal kérdését! Itt elmondható az, hogy Nyugat-Európához képest, de még a környező tagországokhoz képest is rossz a helyzet hazánkban. Nem volt az véletlen, hogy a béruniós kezdeményezésünket középpontba állítottuk, és az egy pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság is megjelenítette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” kérdését a konzultációjában. Buzdítjuk is az összes honfitársunkat arra, hogy kitöltve ezt a konzultációt, nyilvánítsanak véleményt e tekintetben is.

A Jobbiknak az az álláspontja, hogy a presztízsberuházásokkal szemben a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő célokat, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra területét kellene középpontba állítani az EU-s pénzek felhasználásakor.

Említettem azt, hogy a következő időszak tekintetében akár a forrásvesztés réme is fenyegetheti Magyarországot, de a mostani ’14-20-as ciklus esetében is azt el kell mondani, hogy bizony komoly büntetést helyezett kilátásba az Európai Unió. Ugyanis az Európai Bizottság auditorai megvizsgáltak pályázatokat, és 100-150 milliárd forint értékű büntetést is fizethet hazánk, aminek az a háttere, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az elmúlt évek során hozott törvényekkel a korrupciót törvényesítették, és ilyen módon járultak hozzá ahhoz, hogy ez a büntetés felmerülhessen uniós szintről.

Mi egy átláthatóbb rendszer, a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázati rendszer létrehozásában vagyunk érdekeltek, hiszen a magyar gazdaság hosszú távú megerősödését ez szolgálhatná, és a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez is ez tudna hathatósan hozzájárulni.

Rátérnék hozzászólásom második részére, a körmendi körzetet és Vas megyét érintő költségvetési módosító javaslataimra. De itt visszautalnék arra, mielőtt az idén benyújtott indítványaimra kitérnék, hogy a tavalyi év során például beadtam a körmendi tűzoltóság épületének felújítására vonatkozó indítványomat, és szerencsére azóta konkrét lépések történtek ez ügyben. Megújult a tűzoltóság épülete, ami mindenképpen egy pozitív fejlemény. De említhetném a 8-as út kérdését is, amivel összefüggésben szintén történtek lépések, bár sajnos nem olyan módon, mint ahogy ezt megígérték. Hiszen Orbán Viktor személyesen ígérte azt meg két alkalommal is Körmenden, hogy négysávos lesz a 8-as, és a fővárosból Körmendig, Körmendtől pedig a határig ilyen módon lehet majd autózni. Ezzel szemben mégis kétszer egy sávon fog ez megvalósulni. Persze a kivitelező Mészáros Lőrinc cége lesz. Micsoda meglepetés! Szinte mindenhol ezzel szembesülhetünk akkor, amikor ilyen jellegű pályáztatások történnek.

Kistelepülési polgármesterekkel is egyeztettem, bekértem az ő véleményüket is, és jelezték azt, hogy nagyon sok esetben a csatornahálózat ügyében, utak, járdák kérdésében továbbra is megoldásra várnak problémák. Vas megye aprófalvas településszerkezetű megye, így tehát kiemelten hátrányos helyzetben vagyunk ebből a szempontból. E vonatkozásban szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy bőven van még teendő ezen a téren.

De hogy az útfejlesztésekre visszakanyarodjak, és az idén beadott módosító javaslataim közül néhány példát hozzak, a 87-es út kérdését hoznám ide Szombathely és Kőszeg között; egy balesetveszélyes útról beszélünk. De ugyanígy a 86-osnak a fejlesztése is fontos lenne Körmend és Egyházasrádóc között, de egyébként Körmendtől Szőce irányába is, hiszen rendkívüli mértékű kamionforgalom terheli ezt a főutat. De ugyanígy a 76-osnak a kérdése is fontos, Hegyhátsáltól Zalaegerszegig. Itt történtek fejlesztések az elmúlt években, ezt el kell ismerni, viszont egy rendkívül balesetveszélyes útszakaszról beszélünk, tehát mindenképpen fontos lenne az, hogy további lépéseket tegyünk emberéletek megmentése érdekében.

Árvíz-belvíz kérdése. Nagyon aktuális volt ez. Néhány héttel ezelőtt ismét komoly problémák adódtak több kistelepülésen, elsősorban a körmendi körzetben, de összességében a megyében is. Sajnos kistelepülési polgármesterek azt jelezték, hogy azok a lépések, amelyek azóta történtek, nem oldották meg ezt a helyzetet. Fontos lenne érdemi forrásokat ezekre a célokra is csoportosítani.

A falvak esetében szintén döntő jelentőségű az, hogy a kulturális életet is fel tudjuk lendíteni, hiszen egyébként is többnyire idősödő településekről beszélünk, és ahhoz, hogy a fiatalok ott maradjanak, érdemi intézkedéseket kell végezni e tekintetben is, ezért aztán például a felsőmaráci faluház felújításának a kérdését idehoznám. De a Szentgotthárd melletti, a Vendvidéken található apátistvánfalvi körjegyzőségi épület és orvosi rendelő esetében is hathatós lépésekre lenne szükség minél előbb, sürgősen.

És ha már Szentgotthárd, akkor városunk kapcsán is benyújtottam több módosító indítványt a tavalyi évhez hasonlóan, akár a református gyülekezeti központ megépítésére vonatkozóan, hiszen egy nagyon aktív közösségről beszélhetünk ebben az esetben, akár a zeneiskola vagy a polgármesteri hivatal felújítása érdekében.

A fizetőparkolók rendszere is kevésbé tud működni akkor, amikor például a ligetnél olyan helyzet áll elő, hogy akár már egy kisebb esőzésnél is mocsár, sártenger alakul ott ki. Érdemi lépéseket kellene tehát tenni. A mentőállomással összefüggésben pedig idehoznék egy mindössze  a költségvetéshez képest elenyészőnek nevezhető  5 millió forintos tételt, a Lucas mellkaskomprimáló készülék beszerzését. A tavalyi évben is adtam be egy kisebbnek nevezhető tételt a szentgotthárdi mentőállomás helyzetének javítása érdekében, nem is a mentőállomás helyzetének, hanem a betegek helyzetének javítása érdekében, sőt ebben az esetben konkrétan az életek megmentése céljából. Én kérem önöket, hogy támogassák ezt is, hiszen, miközben sok milliárd forint, adott esetben 100 milliárd forintok tűnnek el a korrupció útvesztőiben, aközben ilyen jellegű kiadásokra nem jut. Arról nem is beszélve, hogy egyébként még egy mentőautóra is szükség lenne a városban a jelenlegi helyzet fennállásával.

Körmend tekintetében a mozi ügyét ismét idehoznám tavalyhoz hasonlóan, a mobilgát kérdésében sem történtek érdemi lépések, a mentőállomás tetőtere sem újult meg, és egy új köztemető kialakítása ügyében tett már lépéseket az önkormányzat olyan értelemben, hogy erről már volt szó képviselő-testületi ülésen, ám nem tudtak továbblépni. Ugyanez vonatkozik egyébként Kőszegre is, ott is szükség lenne erre. A gasztonyi sportöltöző és községháza felújítása vagy éppen a Jánosháza mellett található nemeskeresztúri kultúrház felújítása és a csapadékelvezetés megoldása ugyancsak olyan tételek, amiket benyújtottam. Harasztifalu, egy Körmend közelében található település tekintetében pedig a főútnak kellene minél előbb megújulnia, hiszen egyre rosszabb állapotban van ez az egyébként sok esetben nagyon forgalmas útszakasz, mert amikor, mondjuk, a 86-os út helyett ezt az utat választják baleset miatt, vagy egyébként is sokan inkább kerülő úton mennek, akkor ez jelentősen terheli a település útját.

Döröske egy kistelepülés még Vas megyei viszonylatban is, hiszen 100-an sem laknak ott, mégis fontos lenne az, hogy figyelembe vegyék az ottaniak kérését akár a buszforduló kialakítása tekintetében, szennyvízgyűjtés megoldásában, tó melletti ingatlan megvásárlása, közösségi tér kialakítása vagy éppen turisztikai szálláshely létrehozása tekintetében. Egyébként konkrét tervek állnak rendelkezésre ebben a vonatkozásban, tehát nem a nulláról kell indulni, viszont várnak arra, hogy érdemi támogatást és segítséget kapjanak, hiszen sajnos a kistelepülések az elmúlt évek során azzal szembesülhettek, hogy sokkal kevésbé tudtak részesülni különböző pályázatokból, legyen szó akár TOP-os forrásokról, akár egyéb lehetőségekről.

Végül, de messze nem utolsósorban még a csákánydoroszlói árvízvédelem, a gátrendszer kialakításának kérdését szeretném idehozni, ugyanis a településen egyre komolyabbak a problémák árvíz-belvíz tekintetében, és egyre több lakost érint ez a probléma a korábbi évekhez képest, de egyébként számtalan más településen is  mint utaltam rá korábban  megoldásra vár ez a feladat.

Én azt kérem önöktől, hogy adott esetben ezt a nagyobb beruházást vagy éppen a kisebb fejlesztési tervek közül néhányat támogassanak. Ne csináljanak ebből büszkeségi kérdést. Természetesen, ha saját néven nyújtják azt be, akkor a magunk részéről tudjuk adni ezekhez a támogatást. Fontos lenne tehát, hogy a körmendi körzetben élők is érezhessék azt, hogy akár a városokban, akár a kistelepüléseken érdemi fejlesztések történhetnek a következő időszakban. Kérem tehát ezekhez a támogatásukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kelet-Közép-Európából Lengyelországon kívül csak Magyarország nem csatlakozott a megerősített együttműködési eljárással létrejövő európai ügyészséghez, vagyis két olyan európai uniós tagállam, amelyben rendkívül komoly problémák merülnek a fel a korrupció szintjét illetően kormányzati oldalról. A következő, 2021-27-es pénzügyi tervezési időszakban bevezethetik a jogállamisági mechanizmust az uniós források odaítélése kapcsán, ami hazánk esetében egyértelműen negatív következményekkel járhat, hiszen a kormány és a Fidesz-KNDP-pártszövetség lábbal tiporja a demokratikus intézményrendszert.A tárgyalási pozíciónkat kimondottan gyengíti, hogy önök mereven elzárkóznak az európai ügyészség támogatásától. Ennek magyar települések, vállalkozások és tisztességes honfitársaink láthatják kárát, bár Mészáros Lőrinc és társai is szomorkodhatnak, ha kevesebb pénzt tudnak majd ellopni. Ki kell mondanunk: az orbáni korrupció veszélyezteti az EU-s támogatásokat. Az Orbán-kormány óriási kudarca, hogy miközben Magyarország gazdasága továbbra is erősen függ az uniós forrásoktól, hiszen amíg az utóbbi években is főként az egyszeri beruházások voltak meghatározóak, addig a kis- és középvállalkozások reménytelen helyzetben vannak, a bérek pedig messze elmaradnak a nyugati, de még a környező tagországokétól is.

A Jobbik álláspontja szerint a presztízsberuházások helyett a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő célokat, az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra fejlesztését kellene középpontba állítani, hiszen ennek látnák eredményeit a magyarok. Szeretném emlékeztetni önöket arra is, hogy tavaly novemberben 48 EU-s pályázatot tekintettek át az Európai Bizottság auditorai, amelyekből 44 nem ment át ezen a vizsgálaton. Ez alapján 100-150 milliárd forint értékű büntetést kaphat Magyarország. Az érintettek között találjuk Mészáros Lőrinc cégeit és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédi irodáját. Bőven van tehát takargatnivalójuk, nem csoda, hogy ennyire félnek az európai ügyészségtől. A Fidesz-kormány a törvényesített korrupció gyakorlatával lefölözi az uniós pénzeket, így kevesebb jut el azokból a magyar kis- és középvállalkozásokhoz, a magyar adófizetőkhöz. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Mészáros Lőrinc egymaga képes lenne kifizetni ezt a büntetést. Ugyanakkor ne legyenek kétségeink afelől, hogy ha a büntetés befizetéséhez érkezünk, az is a magyarok zsebéből fog történni, ezzel másodszor is meglopják őket.

A jelenlegi gyakorlattal szemben a Jobbik egy átláthatóbb, a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázati rendszerben érdekelt, hiszen így érhető el a magyar gazdaság hosszú távú megerősödése és a magyarok életszínvonalának emelkedése.

Tisztelt Államtitkár Úr! Felülbírálják-e korábbi álláspontjukat, és támogatják-e Magyarország csatlakozását az európai ügyészséghez, vagy továbbra is tisztességes honfitársaink érdekei elé helyezik a fideszes haverok kiszolgálását? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívül álságos volt a válasza, hiszen arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány mindvégig egyetértett az európai ügyészséggel kapcsolatos elképzeléssel, aztán pedig aláhúzta azt, hogy mégsem kíván csatlakozni Magyarország ehhez a szervezethez a megerősített együttműködési eljárás keretein belül, holott egyértelműen az uniós források felhasználásával kapcsolatban lenne ennek jogköre, hatásköre. És ha a következő időszakra tekintünk előre, 2021-27-re, akkor bizony a jogállamisági mechanizmus bevezetése vonatkozásában komoly forrásvesztést szenvedhet el Magyarország, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra és tisztességes honfitársaink szenvedhetnek károkat. Persze, önök számára nem Magyarország önrendelkezése az első, hanem az önökhöz becsatornázott oligarchák, Mészáros Lőrinc és társainak érdekei, ezért nem kívánnak csatlakozni ehhez az eljáráshoz, és az európai ügyészséget ezért nem kívánják támogatni, mert a legfontosabb a lopás a Fidesz-kormány számára és az, hogy fenntartsák az uniós források felhasználásának korrupt rendszerét.

Nem tudom elfogadni ezt az álságos választ. (Taps a Jobbik soraiból.)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a migrációról propagandisztikus jelleggel ismét szó esett itt a Ház falai között, akkor arról is érdemes említést tenni, hogy ha mellévesszük a letelepedési kötvények rendszerét, valamint az illedelmesen kopogtató migránsokat, akkor már messze nem olyan pozitív az a kép, amit államtitkár úr és fideszes képviselőtársam, Fenyvesi Zoltán is igyekezett felvázolni. De kimondottan az előttünk fekvő javaslat, megállapodás vonatkozásában valóban beszélhetünk pozitívumokról, és a Jobbik természetesen minden olyan egyezményt üdvözölni tud, amely elősegíti azt, hogy a megállapodásban felsorolt bűncselekmények körében más országokkal, így ebben az esetben Macedóniával együtt tudjunk működni azért, hogy a bűncselekményeket mielőbb fel lehessen deríteni, a további bűncselekmények elkövetésétől meg lehessen óvni hazánkat és a magyarokat.

Ezen egyezmény nélkül is mód lett volna azonban arra az elmúlt három évben, hogy a kormány a balkáni térség országainak bűnüldözési szerveivel együttműködve segítsen felderíteni azokat az embercsempész hálózatokat, amelyek nem vitásan segítették a migránsok határainkhoz történő eljutását. Különösen igaz ez az előttünk fekvő egyezmény egyik tárgya, országa, a Macedón Köztársaság esetében, amely az egyik fő migrációs útvonalon fekszik. Konstruktívan tehát jelezném államtitkár úr felé, így a kormány irányába, hogy e téren mindenképpen lenne még teendője Magyarországnak, hiszen a rengeteg Ázsiából és Afrikából érkezett bevándorló magyar határhoz jutásában közre kellett működniük olyan jól szervezett társaságoknak, amelyek a kiindulási ponttól a végcélig kísérték ezeket az embereket. Sajnos, nem hallunk tömegesen embercsempészek elleni büntetőeljárásokról sem hazánkban, sem a környező országokban.

(12.30)

Ezért szeretnénk elérni, hogy a különböző, a bevándorlási útvonalakkal érintett országokkal ne csak egyezményeket kössünk, ezek nagyon fontosak, és természetesen elengedhetetlen, hogy rögzítsük azokat a pilléreket, amelyek mentén a bevándorlás témájában együtt tudunk működni velük, hanem a mindennapokban a folyamatosan jelen lévő bűncselekmények felderítésében is hatékonnyá váljon az országok együttműködése, legyen szó szintén európai uniós tagállamokról vagy éppen tagjelölt országokról, mint esetünkben is.

Ne csak egyezmények jelezzék az államok szándékát arra, hogy polgáraikat megvédik a migránstömegek szervezett bűnbandák segítségével történő áthaladásától, hanem ténylegesen meg is valósuljon ez a tevékenység. Ilyen rendőri együttműködések, mint az elhangzott az expozéban, már más, tőlünk délre fekvő országokkal és nyugatra fekvő államokkal is léteznek, mégsem látjuk érdemi eredményét annak, hogy ezek fennállnak, és mind a megelőzés, mind a megtorlás vonatkozásában az országok hatóságai hathatósan közreműködtek volna.

Természetesen az egy jó példa, ami elhangzott itt Macedónia vonatkozásában, ahol éppen egy névváltoztatás zajlik, és úgy tűnik, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékuk ilyenformán felgyorsulhat, és most már úgy tűnik, hogy belátható időn belül valósággá válhat, legalábbis az, hogy a tárgyalások érdemben folytatódni tudnak, hiszen a görögökkel fennállt ez a komoly névvita; de most Észak-Macedónia tekintetében sikerült megegyezni, és most már a másik térfélen pattog elsősorban a labda. Fontos lenne tehát, hogy azok a bizonyos együttműködések, amelyekre utalás már elhangzott, a gyakorlatban is érdemi eredményt tudjanak hozni.

Tehát azt kéri a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja, hogy a hasonló egyezmények támogatható megkötése mellett, hiszen fel sem merült az részünkről, hogy ne igennel szavaznánk ennek a megállapodásnak a kihirdetésére, érdemben lépjen fel a kormány az embercsempészek és más bűnözők ellen, hiszen ezzel nagyban hozzájárulnának a migrációs nyomás enyhítéséhez. A nagyarányú felderítés és a szigorú büntetés jelentős mértékben eltántorítaná azokat, akik így próbálnak profitra szert tenni.

Ezzel a témakörrel tehát érdemben kezdeni kell valamit, ezekkel a jelzésekkel, kérésekkel fordulva a kormányhoz tudjuk támogatni az egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Staudt Gábor tapsol.)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az már elhangzott, az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, ez az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvény helyébe lépett. Ennek következtében vált lehetővé, hogy Magyarország megkezdje más országokkal a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Ezek eredménye az előttünk fekvő megállapodás is.2010 óta hazánk számos európai országgal kötött már ugyanilyen jellegű egyezményeket. A portugál és a magyar kormány 2018. június 28-án írta alá ezt az egyezményt, a kormány pedig szeptember 11-én nyújtotta be a javaslatot. Pozitívum az, hogy ehhez az időponthoz képest viszonylag gyorsan elénk került és tárgyalni tudunk róla. Bár ebben az esetben egy olyan jellegű javaslatról van szó, amit, azt gondolom, hogy konszenzussal fog elfogadni az Országgyűlés, hiszen legfeljebb apróbb pontokon lehetnek vitás kérdések, hiszen alapvetően sztenderd szabályokat tartalmaznak ezek az egyezmények.

A 10. cikk (1) bekezdésére szeretnék csak utalni, jelezve azt, hogy érdemes megnézni azt, hogy itt szakmailag pontosan rögzítettüke azt, ami hazánk érdekeit is teljes mértékben szem előtt tartja a minősített adatok cseréje és védelme tekintetében, hiszen a minősített adatról készült másolatok és fordítások szerepelnek itt a törvényjavaslatban, az eredeti minősítési jelölés és az így készült adat védelme vonatkozásában. A sokszorosított és fordított példányok számát a hivatalos célból szükséges mértékre kell korlátozni, ez szerepel itt. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy mindenképpen érdemes olyan szempontból körüljárni ezt a pontot, hogy semmiképpen ne sérüljenek hazánk érdekei, hiszen adott esetben előfordulhat olyan helyzet is, hogy arra nem jogosult személyekhez juthatnak el ilyen adatok.

Tehát a sokszorosított példányok számát mindenképpen a szükséges mértékre kell korlátozni, és ebből a szempontból egyértelműsíteni kell az iránymutatást. Ez az előttünk fekvő és a Portugál Köztársasággal megkötött megállapodáshoz is kapcsolódik, de összességében is jelzem azt, hogy amikor hasonló jellegű egyezményekről tárgyalunk és országgyűlési szinten vitázunk, akkor ennek a szempontnak mindenképpen hangsúlyosan meg kell jelennie, s fontos az, hogy külön jegyzőkönyvet vegyünk fel a sokszorosított vagy fordított példányok átadásáról, pontosan kinek a javára készültek ezek, ki vette át őket. Tehát itt jogilag mindenképpen érdemes megerősíteni ezt a pontot, hogy megnyugtatóan történjen ezeknek az adatoknak az átadása, és hazánk nemzetbiztonsági érdekei ne sérüljenek sem ebben a vonatkozásában, sem más hasonló megállapodások tekintetében.

(12.50)

Tehát ezzel a rövid jelzéssel, amit államtitkár úr felé meg kívántam tenni, még egyszer aláhúzom azt, hogy a Jobbik frakciója támogatni tudja ennek a megállapodásnak a kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A megerősített együttműködési eljárással létrejövő európai ügyészséghez már 22 uniós tagállam csatlakozott; Kelet-Közép-Európából Lengyelországon kívül csak Magyarország nem, annak ellenére, hogy hazánkban minden korábbinál magasabb szinten van a korrupció.Az európai ügyészség hatásköre jelen állás szerint csak az uniós forrásokra terjedne ki, vagyis a részvétellel egyáltalán nem csorbulna nemzeti önrendelkezésünk. Magyarországon az EU-s források jelentős részét ellopják, a magyar ügyészség pedig számtalan fontos esetben nem folytat vizsgálatot. A gondokat tetézi, hogy a következő, 2021-2027-es hétéves uniós költségvetési időszakban bevezethetik a jogállamisági mechanizmust az uniós források odaítélése kapcsán, ami Magyarország esetében egyértelműen negatív következményekkel járhat, hiszen a kormány és a Fidesz-KDNP lábbal tiporja a demokratikus intézményrendszert. Az orbáni korrupció veszélyezteti az EU-s támogatásokat.

A már a jelenlegi ciklusban kilátásba helyezett pénzügyi szankcióknak magyar települések, vállalkozások és tisztességes honfitársaink láthatják kárát. A Jobbik szerint a haverok kiszolgálása helyett a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő célokat, az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra területét kellene középpontba állítani.

Bár a szervezethez való csatlakozás érdekében Gyöngyösi Márton és Staudt Gábor frakciótársaimmal határozati javaslatot is benyújtottunk, illúzióink nincsenek, látjuk, hogy a kormány fél ettől, ezért a Jobbik minden tisztességes honfitársunk érdekében a rendelkezésünkre álló összes lehetséges eszközzel küzdeni fog azért, hogy a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést érdemben visszaszorítsuk hazánkban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tesz-e bármit is a kormány az uniós források, így a magyar családok védelme érdekében, vagy továbbra is kizárólag az önökhöz köthető családok érdekeit tartják szemük előtt? Milyen megszorításokra készülnek, ha jelentősen visszaesnek a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós támogatások? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik nem tudja támogatni ezt a színvonaltalan fércművet, ami kizárólag a bevándorlásról szól. A migráció tekintetében a Jobbik álláspontja határozott és egyértelmű, és visszautasítjuk Dömötör Csaba hazug állítását, miszerint mi a katonákat és a rendőröket támadtuk volna. Minden tiszteletünk az övék, viszont azt ki kell mondani, hogy Magyarországra egyedül az Orbán-kormány és a Fidesz engedett be migránsokat. A címében is szerepel ennek a határozati javaslatnak, hogy a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy sem a korrupció, sem a jogállamiság, a demokrácia leépítése vonatkozásában, sem a magyarországi médiaviszonyok vagy éppen a választási rendszer tekintetében egyetlenegy gondolat sem szerepel ebben az indítványban. Ennek pedig  nem annak, hogy nem szerepel, hanem annak, hogy ez a helyzet Magyarországon, ami tényekkel alátámasztva megjelenik a Sargentini-jelentésben  az a következménye, hogy Magyarország már a mostani ciklusban komoly uniós forrásmegvonással szembesülhet, és ennek tisztességes honfitársaink láthatják kárát. Annak pedig, hogy a következő időszakban a jogállamisági mechanizmus bevezetésével még további EU-s támogatásokat veszít hazánk, magyar települések és vállalkozások fogják látni a negatív következményeit.

Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim és tisztelt államtitkár úr, a saját kicsinyes politikai érdekeiket és a haverok kiszolgálását a magyar családok jövője elé helyezik. A korrupció jelenti kormányzásuk egyik pillérét. És értékrendről is volt itt szó, nemzeti-keresztény értékrendről. Ezzel szemben önöket leginkább a lopás jellemzi, ez az értékrendi rangsorban az első helyen áll önöknél egyértelműen, ezért is fogalmazódhatott meg ez a jelentés, és ezért ez a határozott álláspontunk ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt a szakbizottság ülésén már kifejtettem, a Jobbik támogatja ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét, hiszen magunk is adtunk be olyan javaslatot az Országgyűlés elé, ami azt próbálta elérni, hogy az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás valósággá váljon, és ilyen módon Magyarország kifejezze azt, hogy a korrupció visszaszorítása hazánk számára egy elérendő cél.Látható azonban az, hogy a kormány részéről és a kormánypártok részéről egyértelműen elzárkóznak ettől, holott már 22 tagállam csatlakozott a megerősített együttműködési eljárás keretein belül létrejövő Európai Ügyészséghez. Kelet-Közép-Európából hazánkon kívül csak a lengyelek nem, és egyébként azok az országok maradtak ki nagyrészt, akik nem vesznek részt a bel- és igazságügyi együttműködésben. Tehát itt nem valamiféle felesleges bürokráciáról van szó, mint az előttem a fideszes felszólaló részéről elhangzott, hanem arról, hogy a kormány azért nem hajlandó megtenni ezt a lépést, mert az uniós források felhasználásának korrupt rendszere jelenti kormányzásuk egyik pillérét, és ha ez megtörténne, akkor érdemi következményei lehetnének ezeknek a lopásoknak. A magyar ügyészség ugyanis falaz a kormánynak, nem történik érdemi fellépés egyetlen esetben sem, látható, hogy már a mostani ciklusban komoly forrásmegvonással szembesülhetünk, a következő hétéves időszakban pedig a jogállamisági mechanizmus bevezetése esetén újabb EU-s támogatásoktól eshetnek el tisztességes honfitársaink.

A probléma tehát az, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a becsületes magyarok fogják látni ennek a kárát, és azok a magyar települések, vállalkozások, akik igyekeznek tisztességesen élni a saját életüket és rendezni a dolgaikat, miközben másik oldalról a kormány részéről az a legfontosabb, hogy a saját oligarcháikat kiszolgálják, és önök ezért nem hajlandóak csatlakozni az Európai Ügyészséghez, ami szomorú. De minden olyan aláírásgyűjtést is támogatunk, ami ezt szorgalmazza, például azt az európai polgári kezdeményezést is, ami nemrégiben elfogadásra került az Európai Bizottság részéről, és erre buzdítjuk minden tisztességes honfitársunkat, pártállásra való tekintet nélkül. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr és a Fidesz prominenseinek jó része nem maradt itt az ülésteremben, hiszen őket is kiemelten érinti az a kérdés, amiről a következő percekben vitázni fogunk, nevezetesen: az Európai Ügyészség témája, a szervezethez való csatlakozás kérdése. Sajnálatos módon szakbizottsági szinten a fideszes kormánypárti képviselők elutasították ezt a javaslatot, és az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján nincsenek is illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az álláspontjuk e tekintetben változott volna, mégis azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy itt, a plenáris ülésen is érdemi vitát folytassunk erről a kérdésről, hiszen a magyar társadalom többsége is úgy gondolja, hogy fontos és előrevivő lenne Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozása. Ezt a kijelentésemet pedig egy közelmúltbeli közvélemény-kutatásra alapozom, amely azt mutatta, hogy tízből nyolc magyar úgy gondolja, hogy az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupció visszaszorítása érdekében szükséges lenne hazánknak csatlakoznia az Európai Ügyészséghez.

Persze, fideszes oldalról és a kormány vezető politikusai részéről minden alkalommal az hangzik el, hogy ez egy szuverenitási kérdés, ezzel hárítják el, söprik le az asztalról ezt a kezdeményezést. Egyértelművé kell tenni azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egyáltalán nem igaz, ez egy hazug állítás, hiszen korábban valóban voltak eltérő elképzelések, de jelen állás szerint a megerősített együttműködési eljárással létrejövő Európai Ügyészség hatásköre kizárólag az uniós források felhasználására terjedne ki. Most zajlik arról egy vita, hogy a terrorizmussal kapcsolatban valamilyen szinten bővüljön-e ez a hatáskör, de azt gondolom, hogy még ezzel együtt is támogatható lenne ez a kezdeményezés, hiszen önöknek az EU pénze jól jön, viszont azt gondolják, hogy semmiképpen ne szóljon abba bele egy nem Magyarországhoz köthető szervezet, jelen esetben az Európai Ügyészség, hogy milyen módon történik ennek a felhasználása, egészen konkrétan ennek az ellopása. Hiszen láthatjuk azt, hogy a NER-be tagozódtak a különböző állami hatóságok, a magyar ügyészség pedig falaz a kormánynak a lopásokhoz.

Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban pedig már az előbb említett kutatási adatok alapján is láthatjuk azt, hogy a magyar társadalom elsöprő többségének az a véleménye, hogy ezeket nem megfelelő módon használják fel, és a Jobbik álláspontja szerint az lenne a fontos, hogy tisztességes honfitársaink nyerhessenek az EU-s támogatásokkal, és ne csak egy szűk haveri kör, önökhöz köthető oligarchahálózat fölözze le ezeket a támogatásokat, hanem a magyar családok részesülhessenek ebből. Önök a családok évét hirdették meg, és ezzel kapcsolatban igyekeznek minden intézkedésüket olyan módon beállítani, hogy az a magyar családok boldogulását, előbbre jutását szolgálja, ezzel szemben azt láthatjuk, hogy kockáztatják már a jövő év tekintetében is és egyébként a következő uniós költségvetési ciklus vonatkozásában pedig még jobban a Magyarországra érkező uniós forrásokat. Ugyanis a jogállamisági mechanizmus bevezetése esetén a következő hétéves tervezési időszakban sokkal kevesebb pénzhez fog hozzájutni Magyarország, és ilyen módon az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szférára és a magyar családok helyzetét érdemben javító intézkedésekre, korosztálytól függetlenül, jóval kevesebb pénz fog jutni.

Persze, önöket ez nem érdekli, hiszen politikájuk alapját, kormányzásuk egyik pillérét a haverok kiszolgálása és a korrupció jelenti, ez meghatározza minden egyes lépésüket, intézkedésüket, ezért zárkóznak el attól a megerősített együttműködési eljárástól, amelyben 22 tagállam vesz részt. Kelet-Közép-Európából rajtunk kívül csak a lengyelek nem, és összességében pedig olyan országok maradnak még ki, akik a bel- és igazságügyi együttműködésben egyébként sem vállalnak szerepet.

Tehát felháborító, cinikus és álságos az a kormányzati álláspont, hogy a miniszterelnök köréhez köthető oligarchák és az a maffiahálózat, ami itt kiépült Magyarországon, minden uniós forrásra igyekszik rátenni a kezét, és azért, hogy ez a jövőben is így maradhasson, önök nem hajlandóak megtenni azt a lépést, mint említettem, Magyarország előbbre jutása tisztességes, becsületes honfitársaink, a magyar családok érdekében, hogy csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, hogy legalább látszólag azt mutassák, hogy fontos önöknek a korrupcióval szembeni harc.

(17.40)

De természetesen minden olyan civil kezdeményezést is támogatunk, amely az Európai Ügyészséghez való csatlakozást szorgalmazza, ezek közül kiemelten azt az európai polgári kezdeményezést, amely a csalásokkal és az uniós forrásokkal való visszaélések visszaszorítását kívánja elérni. A napokban a tagságnak ki is küldünk ezzel kapcsolatban egy e-mailt, és szervezett formában fogjuk gyűjteni ehhez az aláírásokat, hogy ilyen módon tudjunk érdemi lépéseket elérni a korrupció visszaszorítása érdekében, ha már a kormánytól ezt nem várhatjuk el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Kíváncsian várom majd a kormánypárti hozzászólásokat, elsősorban ebben a vitában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen az ellenzéki képviselőcsoportok támogató hozzászólását. Az előtt pedig értetlenül állok, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP padsoraiból nem volt hajlandó senki sem néhány gondolatot megosztani velünk az Európai Ügyészséggel kapcsolatban. Azt gondoltam, hogy legalább egy jóízű sorosozásra futja önöktől ebben az esetben is. Ahogy azt láthattuk az N1TV, a Nemzeti Televízió felvételén, nagykállói polgármesterük az uniós források ellopásával összefüggésben is Soros Györgyre és a Sargentini-jelentésre hivatkozott. Ezek szerint a magyar korrupciós ügyek az EU-s támogatások vonatkozásában szintén Soros Györgyhöz meg a Sargentini-jelentéshez köthetők, és önöknek, valamint a helyi embereiknek, kiskirályaiknak semmi közük nincs. Gyöngyösi Márton frakcióvezetőnk már utalt arra, hogy teljesen álságos az önök hozzáállása, hiszen a 2009-es európai parlamenti választási programjukban szerepelt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, és ez mindössze egy évvel volt a 2010-es kormányra kerülésüket megelőzően. De hát változott a helyzet, most már a saját oligarchák, haverok kiszolgálása az elsődleges önök számára, és lekeverték ezt az asztalról, és úgy gondolják, hogy egy teljesen más hozzáállást kell az önökhöz köthető maffiahálózat fenntartása érdekében képviselniük.

A nemzeti konzultációjukat hamarosan elkezdik a magyar családok jövőjével kapcsolatban. Azt gondolom, ebbe bele kellene tenni azt is, hogy az Európai Ügyészséghez hogyan állnak a magyar családok, hiszen az említett közvélemény-kutatási adatok alapján egyértelműen támogatják azt, hogy átláthatók legyenek az uniós forrásokkal kapcsolatos folyamatok, és ezek felhasználása transzparens módon történjen. Sajnos, azt tapasztalhatjuk Magyarország esetében, hogy számtalan tisztességes honfitársunk elhagyja ezt az országot, a kivándorlás jelenti az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb problémát. Sokan ezt egyébként a korrupt kormányzás és az itt tapasztalható légkör miatt teszik. Ez szégyenteljes teljesítmény önöktől az elmúlt nyolc év vonatkozásában.

Ezen kellene változtatni, és a holnapi szavazás során majd kiderül az, hogy önök a haverok, a korrupció pártján, vagy pedig tisztességes honfitársaink, a magyar családok mellett állnak-e. Illúzióink persze nincsenek, meglátjuk, a holnapi szavazás során hogyan döntenek lelkiismeretük szerint. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR, az Európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen érdekesen zajlott ez a szakbizottsági ülés, ezért is foglalom össze azt, hogy azon a bizonyos bizottsági ülésen milyen módon nem válaszolt a főosztályvezető úr az általam elmondott kérdésekre, és mi volt annak az oka, hogy nem fogadtam el a bizottság által benyújtott jelentést. Tartózkodtam ebben az esetben, noha magát a törvényjavaslatot a Jobbik frakciója a holnapi szavazás során meg fogja szavazni, hiszen valóban csak egy tanácsi határozat átültetéséről beszélhetünk ebben az esetben. A választási törvénnyel összefüggésben, ami kapcsolódik ehhez a javaslathoz és néhány hét múlva szavazunk róla, már további kérdőjelek merülhetnek fel. Én részben ezeket próbáltam előhozni a szakbizottság ülésén. El is mondtam őket, de főosztályvezető úr azt mondta, hogy a másik bizottság, az Igazságügyi bizottság ülésén vegyek részt és ott tegyem fel ezeket a kérdéseket. Egyik szakmai jellegű felvetésemre sem tudott semmi érdemit mondani, amit meglehetős megdöbbenéssel fogadtam, hiszen visszautaltam arra, hogy az országgyűlési választások vonatkozásában is nagyon komoly visszaélésekről, adott esetben csalásokról volt szó a harmadik országbeli magyar állampolgárokkal összefüggésben. Egyébként a kormánynak a hozzáállása meg az a politikája, amit az elmúlt évek során folytatott, magyar és magyar közé is éket vert, ami semmiképpen nem érdeke sem a Magyarországon élő magyaroknak, sem a határon túli testvéreinknek, az elszakított területeken élő honfitársainknak.

Komoly visszaélésekről beszélhettünk tehát a korábbiakban, és arra próbáltam rákérdezni, milyen módon fogják azt megakadályozni, hogy ezek a bizonyos visszaélések akár az európai parlamenti választások során is bekövetkezzenek, de semmilyen érdemi választ nem kaptam erre a felvetésemre. Valamint utaltam arra is, hogy a levélszavazással összefüggésben nagyon fontos az, hogy ne tegyünk különbséget az elszakított területeken élő magyarok és a kivándorolt magyarok között, tehát számukra is meg kell adni azt a jogosultságot, hogy kifejezhessék levélben a véleményüket, akár egy európai parlamenti voksolás alkalmával ugyanúgy, mint a parlamenti választások esetében.

Valamint arra is rákérdeztem, hogy azzal kíván-e élni a kormány, hogy egy küszöböt állapít meg az EP-választásokra. Most nincs ilyen, nagyjából 4,7 százalékos a kvázi küszöb, de lenne erre lehetőség. Én csak érdeklődtem volna, hogy mi a helyzet, de esetleg államtitkár úr felé most ugyancsak jelzem ezt a kérdést, tehát jó lenne, ha erről mondanának valamit, mert az Európai ügyek bizottságának ülésén sajnos nem derült ki az, hogy ezzel kapcsolatban mi a helyzet, mint ahogy az elektronikus és internetes szavazással összefüggésben felvetett javaslataimra, véleményemre, a Jobbik álláspontjára sem érkezett semmilyen felelet.

Ezért is tartózkodtam, és ezért fogalmaztam meg ezt a kisebbségi véleményt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elképesztőnek tartom azt, hogy már a sokadik tárgysorozatba-vételi kérelemről vitázunk itt az Országgyűlésben, jóval korábban véget fog érni a mai ülésnap, mint az várható volt, mégsem hangzik el kormánypárti oldalról érdemi hozzászólás. Nem vitáznak velünk, nem mondják el a véleményüket egyik javaslatról sem, amit különböző ellenzéki frakciók benyújtottak, holott olyan témákról van szó, amelyek meghatározzák minden honfitársunk mindennapjait. Az a javaslat, ami most a Ház előtt fekszik, kimondottan a lakás-takarékpénztárak ügyét érinti. Bár hozzáteszem, nem lepődöm meg azon sem, hogy most nem szólnak hozzá, hiszen még a szakbizottsági üléseken sem jellemző ez önökre, ott sem szoktak érvelni, sőt azt szeretnék leginkább, hogy néhány perc alatt lefussanak ezek az ülések, és ne kelljen semmilyen választ adniuk az ott elhangzott felvetésekre.

Az pedig különösen elképesztő, hogy éppen a mai napon volt Z. Kárpát Dániel frakciótársamnak egy interpellációja, amire felháborító választ adott Tállai államtitkár úr. Persze, csak követte a főnökét, Varga Mihályt, hiszen lényegében ő is megismételte a kartellre vonatkozó vádat, és összességében az volt kivehető a szavaiból, hogy támadja azokat a tisztességes magyarokat, akik úgy gondolták, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel. A napnál is világosabb az, hogy önök azért szüntették meg ezt rendkívüli és elképesztő gyorsasággal, mert a saját haverjaikat szeretnék kiszolgálni, ilyen módon szeretnék átalakítani ezt a rendszert. A barátaikat kívánják helyzetbe hozni, ez áll ennek a hátterében, ahelyett, hogy egy széles rétegnek adnának lehetőséget, ami eddig nagyon is pozitívan tudta befolyásolni mindenkinek az életét, hiszen messze nem olyan célokra költötték ezeket a pénzeket, mint ahogy az önök megfogalmazták kormányzati oldalról.

Nem volt véletlen tehát, hogy megszületett ez az elképesztő döntés, és az sem véletlen, hogy egyetlen mondatot sem hajlandók mondani erről és a többi fajsúlyos ügyről, akár a munka törvénykönyvéről sem. Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(21.00)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy arra kampányom során is ígéretet tettem, az Őrség hangja és szószólója is szeretnék lenni. Az utóbbi időszakban ismételten több kritikai hangvételű megkeresés érkezett hozzám, amelyeknek célkeresztjében újra az Őrségi Nemzeti Park állt. Többen nehezményezték, hogy a helyi sajátosságokat nem vagy csak részben ismerő munkatársak sokszor inkább gátjai az Őrség fejlődésének, mintsem annak előidézői. Azt kell mondjam, tisztelt államtitkár úr, hogy a korábbi felszólalásaimban is már többször említett problémák arra engednek következtetni, hogy az Őrségi Nemzeti Park gazdálkodása finoman fogalmazva sem a hatékonyság mintapéldája. Visszatérő probléma, hogy a Nemzeti Park területén erdőterülettel rendelkezők az év egyik felében szinte be sem tehetik lábukat a saját tulajdonukba, hiszen a március 31-e és szeptember 1-je közötti időszakban vágási tilalom van érvényben, ez pedig komoly gondot jelent a téli tüzelő összekészítésekor a tűzifával fűtő családok számára.

Az említett időszak azonban nemcsak az erdőtulajdonosok számára jelent problémát, hanem az amúgy is magas tűzifapiaci árakat és a kínálati oldalt is negatívan befolyásolja. Kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy a családok évében miért nem a magyar családok az elsődlegesek, miért vannak szinte kitiltva fél évig saját erdejükből a tulajdonosok. Félreértés ne essék, számomra is rendkívül fontos az Őrség környezetének megóvása, azonban úgy gondolom, azok az ott élők, akik évszázadokig és jelenleg is kincsként őrzik az őseiktől kapott földet, a legnagyobb figyelemmel, valamint törődéssel viseltetnek földjeik és erdejeik iránt.

Bátorítom az Őrségi Nemzeti Parkot, hogy vizsgálódásaik fókuszába inkább azon osztrák állampolgárok tulajdonába átengedett területek kerüljenek, ahol a korábbi földművelési hagyományokkal  mint például a nadrágszíjparcella  teljesen szembemenve, nagy területű egybeszántott, az emberre és a természetre is káros vegyszeres gazdálkodás folyik, továbbá azon erdőgazdaságok, ahol ipari méreteket öltött a fakitermelés, amelynek döntő hányadát az osztrák állam területén értékesítik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen érdemi lépéseket tervez a kormányzat, hogy a szülőföldjükön élő őrségiek érdekei legyenek az elsődlegesek? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal! Azt gondolom, hogy ez egy olyan cél, egy olyan felhívás, amellyel minden tisztességes honfitársunk egyetért, pártállástól, világnézettől függetlenül mindenkinek támogatnia kellene ezt a kezdeményezést. Ezzel szemben sajnos azt láthatjuk, hogy önök kormányzati oldalról mereven elzárkóznak az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, valamint attól is, hogy érdemi fellépésre kerülhessen sor az uniós források korrupt felhasználásának visszaszorítása tekintetében. Szeretném emlékeztetni az államtitkár urat, hogy éppen az ön miniszterének elődje, Navracsics Tibor volt az, aki úgy fogalmazott, hogy fontos lenne hathatós lépéseket tenni közösségi, európai uniós szinten annak érdekében, hogy a tisztességes magyarok pénze megmaradjon, hogy valóban olyan célokra tudjuk költeni az uniós forrásokat, amelyek Magyarország felzárkózását szolgálhatják. Miért is lenne fontos ennek az európai polgári kezdeményezésnek a támogatása, amivel kapcsolatban fontos azt aláhúzni, hogy nem az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szól, ami szintén egy elérendő cél lenne, és érthetetlen, hogy a kormány miért zárkózik el, vagy éppen pont hogy nagyon is érthető, hiszen csak így tudják kifizetni azt a maffiahálózatot, azokat az oligarchákat, akik önökhöz be vannak csatornázva. De itt egy európai polgári kezdeményezéssel állunk szemben, amely azokban az országokban is érdemi eredményt tudna elérni, amelyek úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak az Európai Ügyészség szervezetéhez. Az EU-s pénzek felhasználása kapcsán ugyanis fontos feltenni a kérdést, hogy hogyan történik ez, milyen módon zajlik ennek az ellenőrzése, hiszen az lenne az ország érdeke, hogy ha munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre, hazánk versenyképességének előmozdítására költenénk ezeket a forrásokat, a kohéziós pénzek egyébként is azt a célt kellene hogy szolgálják, hogy a nyugat-európai tagállamokhoz képest rosszabb helyzetben lévő országok  így Magyarország is  érdemben felzárkózzanak.

Itt, ebben az esetben az európai polgári kezdeményezés tekintetében végképp nem hivatkozhatnak álságos módon sem szuverenitásra, hiszen az Európai Ügyészség tekintetében ezt teszik  ebben sincs igazuk, ezt a vitát sokszor lefolytattuk már, még a mai napon is sor fog kerülni erre , viszont az európai polgári kezdeményezést úgy is támogathatná mindenki, akár önök is aláírhatnák ezt a kezdeményezést, hogy azt mondják: valóban nincs szükség arra, hogy ehhez a szervezethez is csatlakozzunk, de az számunkra is fontos, hogy a korrupciót visszaszorítsuk. Ezért felmerül a kérdés, hogy ezt az európai polgári kezdeményezést, amelynek célhoz juttatásához egymillió aláírás szükséges az egész Európai Unió szintjén, hajlandóake támogatni, hajlandóake ezt megtenni, vagy sokkal inkább az jellemző önökre, hogy mondjuk, a Nemzetközi Beruházási Bankot hozzák helyzetbe, hogy ilyen módon is kiszolgálják azokat (Az elnök csenget.) a barátokat, haverokat (Az elnök csenget.), akik önökhöz kötődnek.

A kérdésem tehát az államtitkár úrhoz: teszneke érdemi lépéseket (Az elnök csenget.) a korrupció visszaszorítása érdekében? (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem az Európai Ügyészségre vonatkozik az európai polgári kezdeményezés (Dr. Völner Pál: De!), hanem arra, hogy a korrupciót érdemben visszaszoríthassuk, ehhez kell összegyűjteni az aláírásokat, akkor is, hogyha az ország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Ezt ön is aláírhatná, hogyha fontos lenne önnek az, hogy Magyarországon visszaszoruljon a korrupció, de nem fontos önnek, nem fontos a kormánypárti képviselőknek. Miért nem csatlakoznak, miért nem kívánnak önök csatlakozni az Európai Ügyészséghez? (Dr. Völner Pál közbeszól.) Miért nem támogatják ezt az európai polgári kezdeményezést? Azért, mert a legfontosabb önöknek, hogy lophassanak (Szilágyi György: Úgy van!), a legfontosabb önöknek, hogy a saját maffiahálózatukat, a haverjaikat kiszolgálják, ez mindent felülír önöknél. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ülj le, 1-es!) Keleti despotáknak szolgáltatják ki ezt az országot, és úgy építik fel a hatalmukat, hogy csak és kizárólag egy önökhöz köthető kör tudjon részesülni, ahelyett, hogy tisztességes honfitársaink, a magyar tanárok, orvosok, ápolónők és mindenki, aki a saját családjáért próbál dolgozni nap mint nap verejtékes munkával, előbbre tudjon jutni. A Jobbik ezt nem fogja engedni, és az európai parlamenti választási kampányban is mindent meg fogunk tenni azért, hogy nem engedjük azt (Az elnök csenget.), hogy Orbán Viktor (Az elnök csenget.) kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.  Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az előbb az Igazságügyi Minisztériumnál hiába próbálkoztam, hiszen Völner államtitkár úr álságos módon szuverenitási kérdésre hivatkozva hárította el az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szükségességét, valamint azt is, hogy támogassák azt az európai polgári kezdeményezést, ami az uniós források korrupt felhasználásának visszaszorítását célozza, tehát azt, hogy ne engedjük a továbbiakban egyetlen kormánynak sem, így az Orbán-kormánynak sem az EU-s pénzek ellopását.Az elmúlt évek során ugyanis önök felpörgették ezt. Nem az uniós források felhasználásának a gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő céljait pörgették fel, hanem sajnálatos módon azt, hogy sokkal inkább a saját haverjaik felé irányították ezeket a pénzeket. Ennek ékes példája az, hogy még az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzését szolgáló összegeket is ellopták. Múlt héten Szilágyi frakciótársam ezzel szembesítette a legfőbb ügyészt is, ő is kitért a válasz elől, de én nagyon remélem, hogy miniszter úr valami érdemit tud arra mondani, hogy ha az Európai Ügyészséghez nem hajlandóak csatlakozni, ami szintén érthetetlen lenne akkor, ha nem látnánk azt, hogy a lengyel kormányhoz hasonlóan milyen korrupt módon vezetnek egy országot, akkor legalább ezt a bizonyos európai polgári kezdeményezést támogatják-e, amihez most még valóban viszonylag kevés az aláírás, hogy jelezzem államtitkár úrnak, de még nem kezdődött el az utcai gyűjtés.

Szerdán fogjuk elindítani standolásokon ezt a gyűjtést, közösen az LMP-vel fogjuk bejelenteni ezt a kezdeményezést, és nagyon remélem, hogy különböző világnézetű személyek  mert ez nem pártpolitikai és világnézeti kérdés  támogatni fogják ezt a kezdeményezést. Arról van ugyanis szó, hogy ha önök is egyetértenek azzal, hogy ne piszkos módon tűnjenek el az uniós források, akkor igenis ezért lépéseket kell tenni, és európai uniós szinten rendeleteket kell hozni annak érdekében, hogy megszüntessük az EU-s pénzek elcsalását. Kíváncsian várom miniszter úr válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Úgy látom, hogy nem sikerült megértenie azt, hogy az európai polgári kezdeményezés még csak nem is az Európai Ügyészségről szól, hanem arról, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében tegyünke hathatós lépéseket európai uniós szinten. Ha önök ezt is ellenzik, az sokatmondó. Persze, nagy arányban hívta le Magyarország a magyar kormány döntései alapján a pénzeket a mostani fejlesztési ciklusban és az előzőben is, annak a végében, hiszen Mészáros Lőrinc nyugodtan hátra dőlhet meg azok a haverok, akik önökhöz be vannak csatornázva. Hozzájuk jutott ezeknek a pénzeknek a jelentős része, nem pedig értelmes célokra, a magyar falvak és városok helyzetének javítására. Az OLAF az Elios-ügyben is megállapította Orbán Viktor vejével, Tiborc Istvánnal kapcsolatban, hogy milyen visszaélések történtek, de a magyar ügyészség falaz a kormánynak, és semmilyen lépésekre nem került sor. Magyarországi szinten önök kiszolgáltatják hazánkat keleti despotáknak. Ezt nem fogjuk hagyni, nem fogjuk engedni, és európai uniós szinten, valamint hazai szinten is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy elszámoltassuk azokat, akik ezekben a piszkos ügyletekben érintettek. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslatra Horvátország európai uniós csatlakozása miatt van szükség. Jelen esetben az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás egészülne ki. Összességében tehát ennek alapján nem is lehet kérdés az, hogy a Jobbik képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hiszen egy technikai jellegű módosításról van szó. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy bár az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya a személyek szabad mozgása, különösen azoknak, akik a vasfüggöny korában éltek, manapság az ország egyik legnagyobb kihívását is ez jelenti. Mire gondolok? A kivándorlás kérdésére. Félreértés ne essék, természetesen üdvözlendő és örömteli az, ha valaki akár tanulmányai során, akár adott esetben munkavállalási célból úgy gondolja, hogy Nyugat-Európában próbál szerencsét, viszont az elmúlt évek során sok százezres nagyságrendben vált az tendenciává, hogy honfitársaink itt hagyták hazánkat, és nagyon sokan közülük nem is kívánnak hazatérni. Ennek oka egyébként a magyarországi munkakörülmények és a bérek, fizetések nyugati színvonalhoz viszonyított alacsony szintje mellett az a légkör, amit önök kialakítottak az országban. Ezen kellene érdemben változtatni, hiszen magyarok százezrei vándoroltak külföldre az elmúlt évek során, egy élhetőbb közeg, egy jobb élet reményében. Sokukat Magyarország, úgy tűnik, örökre elveszítette, de nekünk, országgyűlési képviselőknek ezt nem lehet annyiban hagyni. Nekünk, parlamenti képviselőknek pártállástól függetlenül mindent meg kellene tennünk azért, hogy minél több magyar hazatérjen, és itthon próbáljon meg boldogulni, itthon alapítson családot, és itthon egy, a mostaninál sokkal nyugodtabb és boldogabb légkörben élhessék mindennapjaikat.

Ahelyett, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr, saját strómanjaik zsebét tömik, a magyar családokkal kellene foglalkozniuk. Nem az úgynevezett KGST-banknak vagy KGB-banknak kellene előnyöket juttatniuk, hanem sokkal inkább a magyar fiatalok élethelyzetén kellene javítaniuk.

Hörcsik Richárd, szakbizottságunk elnöke valóban egy szakmai felszólalást mondott el, és sok olyan kérdésre kitért ebben, amelyek meghatározóak az előttünk fekvő törvényjavaslatot illetően. Viszont azt is látni kell, hogy ha olyan irányba mennek tovább a dolgok Magyarországon, mint ami most tapasztalható, és az elmúlt hetek során egyre erőteljesebb lett a kormány által folytatott óriásplakát-kampánnyal, akkor bizony lehet, hogy már egy év múlva, két év múlva nem kerülnek be ilyen indítványok a parlament elé, mert Magyarország már nem lesz tagja az Európai Unió közösségének.

Látható az, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek semmi sem drága. A saját haverjai kiszolgálása, maffiahálózatának fenntartása érdekében akár ki is vezetné hazánkat az Európai Unióból, mindent kockára tesz. A Nemzetközi Beruházási Bank ügye is erre világított rá, szégyenteljes az, hogy a mai napon átment ez a törvényjavaslat itt a Házon. Mi, jobbikosok természetesen nemmel szavaztunk rá, de ezzel nem ért véget ez a történet. A következő időszakban is mindent el fogunk követni nemcsak hazai szinten, hanem nemzetközi, európai uniós fórumokon is, hogy felemeljük szavunkat az ellen, hogy a magyar kormány keleti despotáknak akarja kiszolgáltatni hazánkat. Nem fogjuk ezt engedni, és az európai parlamenti választási kampány egyik legnagyobb tétjeként bizony beszélnünk kell arról egy ilyen törvényjavaslatnál is, hogy megengedhetetlen az, hogy a magyar kormányfő a saját érdekeit nézve akár ki is vezetheti az EU közösségéből Magyarországot.

Természetesen az mindannyiunk felelőssége, hogy olyan személyek kerüljenek az Európai Parlamentbe, akik valóban értékközösséggé tudják alakítani az Európai Uniót, de az a minősíthetetlen óriásplakát-kampány, ami megjelent az elmúlt időszakban szerte az országban, amit önök folytatnak, az egy normális európai országban elfogadhatatlan. És persze most már jelezték azt, hogy március 15-ével ezeket a plakátokat önök le fogják cserélni, de azt gondolom, hogy maga az üzenet, ami nem véletlenül váltott ki nagyon komoly ellenérzéseket nyugat-európai szinten, akár az önök szövegségesei körében is  vagy talán úgy lehet már fogalmazni, hogy egykori szövetségesei körében , az azt jelzi, hogy egy sokkal rosszabb irányba indultak el, mint eddig. És természetesen itt nem arról beszélek, hogy gazdasági kapcsolatokat ne kellene fenntartani adott esetben Oroszországgal vagy éppen Törökországgal, de hazánk egyoldalú kiszolgáltatása ezeknek az érdekeknek semmiképpen nem elfogadható, és az önök kedvenc kifejezésével élve bizony hazaárulással ér fel.

Tehát ezt a törvényjavaslatot természetesen támogatni tudjuk, de itt és most is szerettem volna felhívni arra a figyelmet, hogy nem fogjuk azt engedni, hogy Magyarország Európai Unióból történő kivezetésének irányába elinduljanak, mert ez ellenkezik a magyarok, a magyar családok érdekeivel. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Reagálnom kell Vejkey képviselőtársam szavaira, hiszen méltatlannak nevezte azokat a gondolatokat, amiket megfogalmaztam vezérszónoki felszólalásomban. Én viszont azt gondolom, hogy azok az óriásplakátok méltatlanok egy magát európainak nevező országhoz, amelyek megjelentek az elmúlt hetek során szerte Magyarországon. Itt a migráció kérdéséről is lehet beszélni, és egy pillanatig se legyen afelől kétség, hogy az illegális migráció tekintetében a Jobbik álláspontja egyértelmű és határozott. Mi is azt mondjuk, hogy Európán, sőt az Európai Unión kívül kell kezelni ezt a kérdést, és természetesen az illegális határátlépés, bevándorlás ellen minden tőlünk telhetőt meg kell tenni. De ha már itt kifejezéseken vitatkozunk, akkor bizony a migráció adott esetben azt is jelentheti, hogy honfitársaink Nyugatra vándorolnak, a kivándorlás is egy migrációs témakörbe tartozó helyzet, és ez ellen kellene tenni. Sajnos, erre Vejkey képviselőtársam nem válaszolt.

Az óriásplakát-kampánnyal elsősorban az a baj, hogy azon Jean-Claude Juncker, az önök szövetségeséhez tartozó politikus, aki az Európai Bizottság elnöke, jelenik meg olyan módon, ami szerintem semmiképpen nem elfogadható egy normális, magát európainak tartó tagállamban. Azt gondolom, hogy ez nagyon méltatlan. Vele lehet vitatkozni, nekünk is van vitánk vele, és az Európai Bizottság bizonyos lépéseivel, de azt nem úgy kell megoldani, hogy teleplakátoljuk az országot ezekkel a dolgokkal belpolitikai célokból, hanem igenis akkor keményen oda kell ülni a tárgyalóasztalokhoz, és meg kell tenni mindent.

(14.30)

És ha már a kereszténységről beszélt, ebben a részében viszont egyetértünk, valóban egy keresztény Európát kell építeni, csak mondjuk, nem az a keresztény Európa, ami a gyűlölködésre épül, és erre alapoz, mint az önök plakátkampánya, meg nem az a keresztény Európa, ahol önök például a Vadhajtások szélsőjobboldali portált használják fel (Az elnök csenget.) a Fidesz szócsöveként. (Dr. Rétvári Bence: Nagyon fáj neki! Nagyon fáj! Amíg őket szolgálta, rendben volt!) Szégyenteljes az, hogy ilyen szélsőjobboldali propagandát folytatnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Eltekintek a törvényjavaslat címének felolvasásától, hiszen technikai jellegű indítvánnyal állunk szemben, az Európai Közösség és az Üzbég Köztársaság között lejárt kétoldalú textilkereskedelmi megállapodásnak a megújítására van most szükség. Azt gondolom, ez egy mindenképpen támogatható és előrevivő cél. Üzbegisztán egyik legfontosabb exportcikke a textil, így számukra különösen fontos ez a megállapodás, hiszen számos európai uniós ország, EU-tagállam kereskedelmi partnerük, így hazánk, Magyarország is.A Jobbik is azt gondolja, hogy a térséggel mindenképpen fontos fenntartani azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek már léteznek, sőt azt is fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gazdasági kapcsolatokat a jövőben erősíteni is tudjuk, hiszen Magyarország számára az mindenképpen előrevivő a keleti nyitás politikájához kapcsolódóan. Itt szeretném tisztázni azt az esetleges félreértést, hogy egyáltalán nem arról beszélünk, hogy gazdasági értelemben akár mondjuk, Kirgizisztánnal, hiszen ma volt egy ilyen jellegű törvényjavaslatról is szavazás itt a parlamentben, vagy éppen Üzbegisztánnal, vagy bármelyik nagyhatalommal érdemi gazdasági kapcsolatokat ápoljunk, hiszen ha Magyarországnak Kelet-Közép-Európában az Európai Unió tagjaként ez az érdeke, akkor mindenképpen érdemes így tennünk, és azok a törvényjavaslatok, amelyek elsőre technikainak tűnnek, és magam is így fogalmaztam, mégis többet jelentenek valójában és messzebbre mutatnak, tehát amikor egy-egy ilyen indítvány elénk kerül, akkor mindig érdemes átgondolni azt, hogy milyen további lehetőségeket rejtenek ezek a megállapodások Magyarország számára.

Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban is fogunk tudni majd annak érdekében lépéseket tenni, hogy akár Üzbegisztán tekintetében, akár Türkmenisztán, Kirgizisztán, és sorolhatnánk a környező országokat, a lehető legtöbbet kihozzuk azokból a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokból, amelyek léteznek, és egyébként itt még akár a kulturális vonalat, oktatási vonalat és egyéb más jellegű leágazásokat is érdemes figyelembe venni. Magyarországnak is érdeke ugyanis, hogy minél több térséggel erősíteni tudjuk ilyen szempontból azt a viszonyt, adott esetben azokat a partnerinek tekinthető kapcsolatokat, amelyek az Európai Unió tagjaként is meghatározók és fontosak.

Ilyen hozzáállással és ezekkel az érvekkel természetesen a Jobbik frakciója is támogatni tudja az előttünk fekvő indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Megvárom a miniszterelnököt.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Fideszes oldalról meg KDNP-s oldalról hallatszott, hogy nagyon hiteles a kormány politikája, ezzel szemben az látható, hogy Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv szavazásánál még itt volt, a Jobbik is támogatta ezt a javaslatot, viszont aztán elviharzott a maffiafőnök (Felzúdulás a kormánypárti sorokban.  Dr. Rétvári Bence: Gyöngyösi Mártonra gondolsz? Gyöngyösi Márton?), sajnos nem tud válaszolni arra az őt is személyesen érintő kérdésre…

ELNÖK: Képviselő úr, legyen szíves!

BANA TIBOR (Jobbik): …ami a kormányzati lopást érinti. Látom, most nagyon hangosak fideszes és KDNP-s oldalról (Az elnök csenget.), fáj önöknek az igazság.

ELNÖK: Képviselő úr! Be fogom számítani az időkeretét. Legyen kedves! Az Országgyűlésben van…

BANA TIBOR (Jobbik): Így van.

ELNÖK: …és kérem, ennek megfelelően válogassa meg a szavait!

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Igen, az Országgyűlésben vagyok, szomorú is, hogy nagyon sok hiteltelen és tisztességtelen politikus is ül itt a parlamentben. (Dr. Rétvári Bence: Körülötted! Nézz körbe!) Egy hónappal ezelőtt mondtam el azt az interpellációmat, amelyben a korrupcióról beszéltem, arról beszéltem, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, és megvilágítottam, hogy miért lenne fontos azt az európai polgári kezdeményezést támogatni, ami az európai uniós források elcsalásának visszaszorítását célozta. Akkor is Völner Pál államtitkár úrral volt egy csörténk, aki elmondta, hogy Magyarország és a kormány mindent megtesz a korrupció elleni harc érdekében, együttműködik az ezzel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben.

Sajnálatos módon azt láthatjuk ezzel ellentétben, azt tapasztalhatjuk, hogy az OLAF is bármilyen jelzéseket tesz, a magyar ügyészség falaz a kormánynak, falaz azokhoz a lopásokhoz, amelyek megjelennek kormányzati szinten hazánkban, sok esetben pedig inkább az a jellemző, hogy a magyar adófizetők, tisztességes honfitársaink pénzén fizetik ki ezeket a büntetéseket. Ez szégyenteljes!

Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, hogy nem csak az OLAF-fal ilyen visszás a viszonya a magyar kormánynak. A Korrupció Elleni Államok Csoportjánál is  rövidítve: GRECO  kezd betelni a pohár, hiszen a magyar kormány már több éve nem hajlandó érdemi lépéseket tenni a korrupcióellenes ajánlásaik végrehajtásával kapcsolatban, 2015 óta pedig egy kétfős listán szerepelünk Fehérországgal, hiszen ez a két ország nem hajlandó kiadni a szervezet korrupciós jelentését a nyilvánosságnak; mindezt egy olyan szervezet tagjaként, amelybe Magyarországot 1999-ben még Orbán Viktor léptette be.

Fontos lenne tehát az, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozzon hazánk, és fontos lenne az, hogy az európai polgári kezdeményezést, ami az uniós források elcsalásának visszaszorítását célozza, minél többen támogassák; pozitívak is a tapasztalataink az európai parlamenti választási kampányesemények során. Szeretnék azt honfitársaink, ha a korrupció visszaszorulna, a bűnösöket felelősségre vonnák, és nem pedig az lenne a jellemző, hogy teljes mértékben elzárkózik ettől a kormány, és a saját haverjaikat juttatják helyzetbe, azzal ellentétben, hogy az egészségügyre, az oktatásra és más fontos fejlesztésekre juttatnának pénzeket városainkban, falvainkban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért zárkóznak el az érdemi nemzetközi együttműködéstől a korrupcióellenes küzdelem tekintetében? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Miért nem támogatják az uniós források ellopásának visszaszorítását célzó európai polgári kezdeményezést? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök azért félnek az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól (Dr. Rétvári Bence: Nem félünk!), mert ha Magyarország része lenne ennek a szervezetnek, akkor nagyon sokan önök közül el lennének számoltatva, és ugyanez lenne a helyzet egy független ügyészség esetén is. (Rétvári Bence: Kinek a pénzéből kampányoltatok?)Egyébként az, hogy hány aláírás van, egy dolog, a standokon is gyűlnek az aláírások, szignók. Egyébként a kormánynak kellene érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy a korrupció visszaszoruljon hazánkban. Miért nem történik ez meg? Azért, mert önök a maffiahálózatot szeretnék kiszolgálni. Minden kormánypárti képviselő a mostani államtitkári válaszra való szavazásnál arról fog szavazni, hogy továbbra is támogatja-e a korrupciót, továbbra is támogatja-e azt, hogy Mészáros Lőrincet és a többi maffiózót szolgálják ki, és a felcsúti kisvasútra meg hasonló beruházásokra jusson pénz, és ha igennel szavaznak, akkor azzal nemet mondanak arra, hogy Magyarországon a kórházakra, az iskolákra, az óvodákra, útfejlesztésekre (Balla György: Ez hazugság!), a falvakra, városokra és a magyar családoknak jussanak pénzek.

Így nyomják meg a gombokat! Nem fogadom el ezt a szégyenteljes választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az Európai ügyek bizottságának ülésén is támogattam az előttünk fekvő javaslat tárgysorozatba vételét, úgy most a plenáris ülésen is megerősítem azt, hogy a Jobbik képviselőcsoportja támogatja azt, hogy érdemi vita kezdődjön arról a javaslatról, hogy az Európa-napot, május 9-ét munkaszüneti nappá nyilvánítsuk. Bízom benne, hogy kormánypárti oldalról a Fidesz és/vagy a KDNP padsoraiból is hallgatunk majd felszólalást ezzel összefüggésben, sajnálatos módon ugyanis a szakbizottsági ülésen nem tudtak érdemi érveket felhozni azzal kapcsolatban, hogy miért is nem támogatják ezt az indítványt. Így jó lenne, ha most a plenáris ülésen kerülne erre sor, de körbenézve a teremben, meglehetősen szkeptikus vagyok ebben a vonatkozásban.

Mindenesetre azt szeretném aláhúzni, hogy a Jobbik jobbközép, modern és Európai Unió-párti erőként fontosnak tartja azt, hogy Magyarország kinyilvánítsa azt, hogy egyértelműen az Európai Unió tagjaként kívánja folytatni működését, életét az elkövetkezendő években, évtizedekben, hozzátéve, hogy természetesen mindenképpen alapvető változásokra és reformokra is szükség van a közösségben. És a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton is ezen fog majd munkálkodni a szükséges együttműködések mentén.

Azt pedig nagyon szomorúnak tartom, hogy kormánypárti oldalról, a Fidesz részéről többnyire populista megnyilvánulásokkal szembesülhetünk az elmúlt időszak vonatkozásában. Hogy csak egy példát mondjak a mai Európai ügyek bizottsága üléséről: kizárólag a migráció, a bevándorlás témaköréről beszélt Schmitt Pál Péter helyettes államtitkár, és ezt tették a Fidesz képviselői is, ahelyett, hogy olyan döntő jelentőségű témák is megjelentek volna, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás ügye vagy éppen a szociális témák kérdésköre.

Még egyszer megerősítem tehát, hogy a Jobbik ennek az indítványnak a tárgysorozatba vételét támogatni fogja a szavazás során, és erre buzdítom minden képviselőtársamat. (Taps a Jobbik és a DK soraiból.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a Vas megyét, azon belül is elsősorban a körmendi választókerületet érintő módosító javaslataimat szeretném ismertetni. Hadd jegyezzem meg elöljáróban, hogy természetesen az idő szűkösségére való tekintettel nem fogok tudni részletesen belemenni a módosító indítványok ismertetésébe, viszont azt nagyon fontosnak tartom, hogy mind a kistelepülések, mind a kisvárosok tekintetében egy átfogó képet adjak Vas megye helyzetéről, és felvázoljam azt, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség megyénkben.216 település található Vas megyében, és ezek közül 136-nak a lélekszáma nem éri el az 500 főt, vagyis a Vas megyei települések 63 százaléka tartozik az aprófalvak kategóriájába, és még ezeken belül is találhatunk olyanokat, amelyeknek a 200 főt sem éri el a lélekszáma, ezek pedig a törpefalvak kategóriájába sorolhatóak. De én azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy még a legkisebb településeken élőknek is megfelelő életlehetőségeket biztosítsunk. Ennek mentén igyekeztem megfogalmazni azokat a módosító javaslatokat, melyeket benyújtottam.

Mielőtt ezeknek az ismertetését megkezdeném, hadd utaljak néhány fontos útfejlesztésre, melyeket mindenképpen szükséges lenne elvégezni Vas megyében, már csak azért is, mert megyénkben jelenleg egyetlen kilométer autópálya sincs. Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy bár megkezdődött a 8-as felújítása, de Orbán Viktor korábbi ígéreteivel szemben ez nem négy sávon valósul meg, holott a miniszterelnök Körmenden két alkalommal is ígéretet tett arra, hogy négysávos lesz a 8-as. Sajnálatos módon Orbán Viktor belehazudott azoknak a szemébe, akik látogatásai alkalmával őt ott hallgatták. Ez azért különösen fájó, mert nagyon nagy arányban támogatták őt és pártját Körmend városában a különböző választásokon, mégis képes volt arra, hogy egy ilyen szemenszedett hazugságot megfogalmazzon, hiszen láthatjuk, hogy kétszer egy sávon fog csak megvalósulni ez az útfejlesztés.

De vannak további útszakaszok is, amelyek fontosak lennének, így például a 76-os útnak a Hegyhátsál utáni szakaszára szeretnék utalni. Itt el kell ismerni, hogy történtek már lépések az elmúlt évek során Körmendtől Hegyhátsálig, viszont a Zalaegerszeg irányába tartozó szakasz fejlesztése is elengedhetetlen lenne, hiszen nagyon balesetveszélyes útszakaszról beszélhetünk, ami igaz a 86-osnak a Szombathely és Egyházasrádóc közötti vagy akár a Körmend és Szőce közötti szakaszára is. Egy kamionforgalom által rendkívül terhelt útszakaszról beszélhetünk ebben az esetben. A 87-es ügyét hoznám még ide, a Szombathely-Kőszeg közötti szakaszt. Ezzel összefüggésben számtalan ígéret fogalmazódott meg az elmúlt években, viszont érdemi lépések nem történtek. Azért is nyújtottam be költségvetési módosító javaslatot, hogy ez változzon, és végre lépéseket láthassunk ebben az ügyben is.

Ahogy ezt elmondtam, csak felvillantom azt, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a kistelepüléseken és kisvárosokban Vas megyében, de szeretném azt aláhúzni, hogy a településvezetőkkel, valamint fontos helyi közéleti szereplőkkel is egyeztettem azt megelőzően, hogy benyújtottam ezeket a költségvetési módosító indítványokat.

Idehoznám a csákánydoroszlói gátrendszer megépítésének fontosságát, ami árvízvédelmi szempontból lenne szükséges. Egyébként a tavalyi év során már megfogalmaztam ezzel összefüggésben javaslatot. Akkor ez nem nyert támogatást. Én bízom benne, hogy ez változni fog, hiszen egy közel 2 ezer fős településről beszélhetünk a 8-as út mentén fekvő, Körmend közelében található Csákánydoroszló esetében, tehát mindenképpen fontos lenne ezt a fejlesztést végrehajtani.

Csepreg városa a sárvári-kőszegi választókerületben található, Varga Dániel önkormányzati képviselőnkkel egyeztetve fogalmaztam meg két költségvetési módosító javaslatot. Az egyik a tárgyi örökség megóvására vonatkozik. Itt Wellner Lőrinc tanár nevét kell megemlítenem, aki nagyon sokat tett azért, hogy ez Csepregen megmaradhasson. Az utókor számára is meg kellene őrizni ezeket az értékeket, ezért fogalmaztam meg ezt az indítványt. A másik pedig útfelújítást szorgalmaz, méghozzá a Téglagyári út vonatkozásában, ami a csepregi szőlőhegyre vezet. Nagyon bízom benne, hogy kormánypárti oldalról fogják tudni támogatni ezt a javaslatot, és figyelembe veszik a csepregiek érdekeit.

Döröske egy még Vas megyei szinten is kis település, száznál is kevesebben laknak ott, viszont konkrét fejlesztési igények fogalmazódtak meg, és tervek is rendelkezésre állnak ezekhez, akár a buszfordulók megépítése, akár a közösségi tér létrehozása tekintetében, turisztikai szálláshely kialakítása vonatkozásában, a szennyvízgyűjtés problémája is megoldásra vár, és a tó melletti ingatlan megvásárlása is fontos lenne a település esetében.

Felsőmarác az Őrség kapujában található, és a faluház felújítására nyújtottak már be pályázatot, de apró formai, technikai okokra hivatkozva ez nem tudott nyerni, viszont nagyon fontos lenne az, hogy a helyi közösségi élet fellendítése érdekében megvalósulhasson ez a fejlesztés.

Gasztony tekintetében Nagy Szabolcs jobbikos polgármester úrral egyeztettem, így nyújtottam be a községháza felújítására vonatkozó javaslatot. Az óvoda fejlesztésére itt kimondottan utalnék, a tornaterem, tornaszoba kialakításának fontosságára, valamint egy új sportöltöző megépítése is szükséges lenne a településen.

Harasztifalu Körmend mellett található település, és bizony a főút és a vízelvezetés problémájának megoldása nem várhat tovább.

Itt a falu főútjával összefüggésben azt el kell mondani, hogy ha a 86-oson baleset történik, akkor nagyon nagy forgalom zúdul ide, és egyébként is sokan választják ezt az utat akkor, ha Szombathelyre el szeretnének jutni, vagy éppen onnan jönnek haza munkából, iskolából Körmendre és környékére. Tehát mindenképpen időszerű lenne a fejlesztés. De ugyanígy az orvosi rendelő felújítása tekintetében vagy éppen a ravatalozó felújítása vonatkozásában is elmondható ez.

Kám szintén a 8-as mentén található, viszont Vasvár után Budapest felé. Ha a Jeli Arborétumot említem, akkor talán néhányaknak beugrik az, hogy hol is lehet ez a település, hiszen ez Kám közelében található. Itt az óvoda felújítása lenne elengedhetetlen, a ravatalozó és a temető megújítása, valamint a vízelvezető árkok rendbetételére vonatkozóan is megfogalmaztam egy módosító javaslatot.

(18.40)

Körmend a választókerület központja, itt Auer Miklós körmendi önkormányzati képviselőnk az elmúlt évek során képviselő-testületi szinten igyekezett mindent megtenni különböző fejlesztések előmozdítása érdekében. Ezek közül idehoznám a Bartók Béla lakótelep felújításának ügyét, egészen konkrétan a Bartók utca 5/a. és 5/b. felújításának fontosságát. Számtalan ígéret fogalmazódott meg ezzel összefüggésben az elmúlt évek során, de semmi nem történt. Éppen itt lenne az ideje, hogy ez változzon.

Aztán a belvárosi utak felújításának fontosságára szeretnék utalni, a Hunyadi utca északi szakaszán járda kialakítására, kerékpárút felújítására a város Rendészeti Szakgimnázium felőli oldalán. A mozi kérdését ugyancsak szívügyemnek tartom. Szentgotthárdon, városunkban működik a Csákányi László Filmszínház, több mint száz éve üzemel moziként, Körmend is megérdemelné azt, hogy ismét egy mozival rendelkezhessen. Az országzászló felújításának befejezése ugyancsak elengedhetetlen lenne, ahogy az óvárosi homlokzatok felújítása is. Egy sportcentrum létrehozása is hosszú évek óta téma a városban vagy ennek felújítása a Rendészeti Szakgimnázium területén, valamint a volt Stihl épületét is lehetne hasznosítani, ha azt meg tudnák vásárolni. A módosító indítványban konkrétan végigmentem azon, hogy milyen lehetőségek állnak ezzel összefüggésben rendelkezésre.

A Szabadság téri épületek homlokzatának és tetőzetének felújítása is fontos lenne, valamint a csapadékvíz-elvezetés megoldása a vasútállomás környékén. Itt komoly fejlesztések történtek az elmúlt évek során, ezt el kell ismerni, de a vízelvezetés tekintetében gyalázatos a helyzet, ezen mindenképpen változtatni kellene. Végül a vízimalom rekonstrukcióját hoznám még ide körmendi módosító javaslatként.

Kőszeg a Sárvár-kőszegi választókerületben található. Rába Kálmán helyi önkormányzati képviselőnkkel és megyei közgyűlési frakcióvezetőnkkel egyeztetve nyújtottam be azokat az indítványokat, melyek közül az egyik a strandfürdő megépítésére vonatkozik, egy másik új köztemető megvalósítására  képviselő-testületi szinten már történtek ez ügyben lépések, de a lehetőségek korlátozottak , és utak felújítását ugyancsak idehoznám a Dózsa György utca, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Felső körút vonatkozásában. Ezek nagyon időszerűek lennének Kőszeg tekintetében, ahogy egyébként a járdák egy része is katasztrofális állapotban van.

Vasvár vonatkozásában, amely szintén a körmendi választókerületben található város, a kerékpárút kialakítása a 8-as mellett fontos lenne, valamint a Szentkúti Parkerdő felújítása sem várhat tovább. Ez ügyben fogalmaztam meg indítványokat.

Végül pedig a városunk, Szentgotthárd érdekében benyújtott módosító indítványokról szeretnék beszélni. Ezekkel kapcsolatban egyeztettem Lábodi Gábor önkormányzati képviselőnkkel, valamint a Közösen Szentgotthárdért Egyesület tagjaival, azokkal a személyekkel, akik önkormányzatiképviselő-jelöltként kívánják megmérettetni magukat az őszi helyhatósági választáson. Így nyújtottam be a Hársas-tó fejlesztésére vonatkozó javaslatot, a ligeti parkolók ügyének előmozdítását, amit már a korábbi évek során is megtettem, hiszen egy kisebb esőzés esetén is gyalázatos helyzet tapasztalható Szentgotthárd belvárosában, és fizetőparkoló-helyekről van szó ebben az esetben. Állami utak felújítása ugyancsak fontos lenne. Itt gondolok a Hunyadi utcára, a Füzesi útra, az Árpád utcára vagy éppen a Május 1. útra, de további állami kezelésű útszakaszokat is ide lehetne még hozni. A Kossuth Lajos utca felújítása zajlik, de más területeken is fontos lenne érdemi lépéseket tenni.

És végül, de messze nem utolsósorban egy bentlakásos idősek otthona kialakítása lenne nagyon szükséges városunkban, Szentgotthárdon. Az elmúlt évek során sok javaslat fogalmazódott meg ezzel összefüggésben, szakmai szervezetekkel is egyeztettünk, és azt gondolom, hogy éppen itt lenne az ideje, hogy lépések történjenek ez ügyben a Szentgotthárdon és környékén élő idősek helyzetének javítása érdekében.

Összességében tehát 42 költségvetési módosító javaslatot nyújtottam be a jövő évi költségvetéshez, és nagyon remélem azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy nem az lesz a helyzet, mint a tavalyi év során, amikor csomagban és érdemi indokolás nélkül szavazták le ezeket az indítványokat a különböző szakbizottságokban, hanem figyelembe veszik a Vas megyében élők, azon belül is kiemelten a körmendi választókerületben élők érdekeit és hangját, és ezeket mérlegelve fognak majd dönteni a módosító indítványokról, legyen szó akár kistelepüléseket, akár városokat érintő javaslatokról.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány a 2010-es országgyűlési választásokat követően meghirdette a keleti nyitás politikáját. Ezzel önmagában nem is lett volna probléma, azzal viszont már annál inkább, hogy mára ebből a nyugati zárás politikája lett. Mivel tudom alátámasztani ezt a kijelentésemet, és melyek azok a fő indokok, amelyek miatt a Jobbik nagyon határozottan kritizálja a magyar kormány és Orbán Viktor külpolitikáját? (Dr. Rétvári Bence: Szürke farkasok!)Az egyik az (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy összességében azt láthatjuk (Dr. Rétvári Bence: EU-s zászlót égetők! EU-zászló égetésével nyitottatok a Nyugat felé!), hogy Magyarországra az elmúlt évek során szinte csak és kizárólag keleti despoták érkeztek (Dr. Rétvári Bence: Angela Merkel!  Közbeszólások a Jobbik soraiból.), Putyin elnök, Erdoğan török elnök szinte már hazajárnak Orbán Viktorhoz Magyarországra. Ők azok, akiket nagy szeretettel fogad a magyar miniszterelnök, ezzel szemben pedig azt láthatjuk, hogy a nyugati világtól, az Európai Uniótól elszigeteli hazánkat Orbán Viktor és a magyar kormány. (Dr. Rétvári Bence: Kikérem magamnak a kancellár asszony nevében!  Dr. Brenner Koloman: Felfüggesztett hely a Néppártban!)

De nézzünk néhány konkrét példát! Az egyik ilyen a KGB bank, a Nemzetközi Beruházási Bank vagy IIB, amely egy egyértelműen (Az elnök csenget.) orosz hátterű bank, és nem véletlenül nevezik ezt sokan orosz kémbanknak. (Dr. Rétvári Bence: Szürke farkasok! Attól még nem lesz igaz!)

Magam is tartottam erről az ügyről több alkalommal sajtótájékoztatót, és elmondtam azt, hogy rendkívül visszás az a helyzet, hogy egy ilyen kétes hátterű és kétes személyeket tartalmazó intézet különböző előjogokat kap Magyarországon, és ez egyáltalán nem szolgálja azt, hogy hazánk megítélése az Európai Unióban és Nyugaton a jelenleginél jobb legyen. (Dr. Rétvári Bence: Bezzeg az EU-zászló égetése azt szolgálja, javít a megítélésünkön!) Elképesztőnek tartom ezt a lépést.

A Jobbik ugyancsak tiltakozik az ellen, ami a Türk Tanács vonatkozásában tapasztalható. Éppen e héten lesz majd erről az általános vita pénteken, hiszen itt is azt láthatjuk, hogy különböző mentességeket kap maga az intézmény és azok, akik ott dolgoznak. (Dr. Rétvári Bence: Gyurcsány írta ezt a szöveget?)

Félreértés ne essék: természetesen nem arról beszélek, hogy ne lehetne Keleten kapcsolatokat építeni, és a Jobbik is támogatja azt, hogy adott esetben még erősítsük is a gazdasági kapcsolatainkat olyan nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Törökország vagy más keleti államok. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ezzel együtt viszont nem kellene elszigetelni Magyarországot a Nyugattól (Dr. Rétvári Bence: De akkor miről beszélünk?), és nem kellene elfordulni az Európai Uniótól. Hiszen azt láthatjuk, hogy Orbán most már csak és kizárólag a keleti despoták kegyeit keresi, őket egyfajta példaképnek tekinti. Ennek következtében sajnos azzal szembesülhetünk, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt államtitkár urak, hogy bizony a jogállamisági mechanizmus bevezetése esetén Magyarország komoly kohéziós pénzektől eshet el a következő hétéves költségvetési időszakban. (Dr. Rétvári Bence: Egy SZDSZ-es felszólalást hallunk!)

Persze láthatjuk azt (Dr. Rétvári Bence: Magyar Bálint megtapsolna!), hogy az elmúlt évek során a magyar miniszterelnök és az önök kormánya mindent megtett azért, hogy leépítsék a demokráciát, csorbítsák a fékek és ellensúlyok rendszerét, a sajtószabadság (Dr. Rétvári Bence: Keményebben, Tibor, keményebben!), a szólásszabadság ellen fellépjenek, a képviselői jogokat megnyirbálják, és számtalan elképesztő törvényt lehetne még idehozni, amelyeket elfogadtak az elmúlt évek során vagy éppen elfogadás előtt állnak.

Én arra kérem önöket és arra kérem önt, tisztelt államtitkár úr, hogy forduljanak vissza ezen az úton, mert ez nem szolgálja Magyarország és a magyarok érdekeit, hiszen a rendszerváltozás időszakában a magyar nemzet egyértelműen megfogalmazta azt, hogy a Nyugat felé kell orientálódnunk. Az volt a cél, hogy az euroatlanti integráció részévé váljon Magyarország, az Európai Unió tagjai legyünk, a NATO katonai szövetségi rendszerének tagjai legyünk.

Jómagam pedig néhány évvel a rendszerváltozás előtt, 1985-ben születtem, így ahhoz a nemzedékhez tartozom jobboldali konzervatív politikusként (Derültség a kormánypárti padsorokban.), amelynek tagjai számára a demokrácia (Dr. Rétvári Bence: Volt jobboldali!) és a szabadság mindig is alapvető értékek voltak, és az euroatlanti integráció, a nyugati értékközösséghez tartozás fontossága mindig is a szemünk előtt lebegett.

Ilyen hozzáállás kellene hogy jellemző legyen a magyar kormányra is, a bekiabálások helyett, melyek itt elhangzanak, sokkal inkább arra kellene összpontosítaniuk (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy ebbe az irányba vigyék el Magyarországot, hiszen ez szolgálná a gazdaság felemelését és a magyarok érdekét. (Dr. Rétvári Bence: Nem visszük sehova Magyarországot, itt van!  Dr. Brenner Koloman: Zárjátok be tíz évre!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik azért fog küzdeni, hogy Magyarország egy szabad, boldog és demokratikus ország legyen, amely megkérdőjelezhetetlenül a Nyugathoz tartozik, és jövőjét az Európai Unióban és a NATO-ban képzeli el. Csak bízni tudok benne, hogy a magyar kormány politikája is változni fog e tekintetben (Dr. Rétvári Bence: Hogy a Jobbik változott, az kétségtelen!), és feladják a keletre fordulás politikáját, a nyugati zárás politikáját (Dr. Rétvári Bence: Ha valaki változott, az a Jobbik!), és végre elkezdenek kapcsolatokat építeni az Európai Unió, a nyugati világ értékközössége irányába is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon már volt szó olyan megállapodásokról, egyezményekről, ezekre utaltam a napirend előtti felszólalásomban, amelyekkel kapcsolatban nagyon kritikusak vagyunk, és teljesen más a hozzáállásunk, mint a kormányé, gondolok itt a Nemzetközi Beruházási Bank, az IIB ügyére, vagyis a KGB bank kérdésére, de említhetem a Türk Tanácsnak a kérdését is, amelyről pénteken lesz majd az általános vita itt az Országgyűlésben.Viszont az előttünk fekvő két egyezmény tekintetében már egy más helyzetről beszélhetek, hiszen azt kell mondanom a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónokaként, hogy ez a két törvény teljes mértékben megfelel a nemzetközi normáknak és előírásoknak, így a Jobbik egyértelműen támogatni tudja ezeknek a kihirdetését. Azt külön üdvözöljük, hogy az október 21-ei aláírás után ilyen hamar az Országgyűlés elé kerülhettek ezek a bűnüldözés szempontjából és egyéb aspektusból is fontos törvényjavaslatok.

Tisztelt Országgyűlés! A Marokkóval folytatott szorosabb kapcsolat azért is meghatározó, mivel az afrikai kontinensről érkező bevándorlók meghatározó hányada ezen az országon keresztül száll tengerre, hogy elérje Európát. Nem véletlen az sem, hogy az EBESZ parlamenti közgyűlésének történetében először tartottak ülést Marokkóban, Marrakeshben idén októberben.

A Jobbik bízik benne, hogy egyre többen fogják felismerni annak fontosságát, hogy a migrációt, egészen pontosan az illegális bevándorlás problémáját a kibocsátó országokban állítsuk meg, amihez elengedhetetlen az érintett államokkal történő szoros együttműködés. Ezek az egyezmények is ezt célozzák más fontos alapelvek mellett, így ezek alapján a Jobbik frakciója támogatni tudja a kihirdetésüket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik és Vas megyei országgyűlési képviselőként magam is mindig kiálltam megyénk egészségügyi intézményei mellett, így többek között a körmendi kórházért is. Az elmúlt kilenc év egyik legnagyobb vesztese a magyar egészségügy. A kormány pedig ahelyett, hogy befejezné az ágazatban végzett ámokfutását és végre építkezésbe, fejlesztésbe kezdene, most egyes sajtóhírek szerint inkább nagyobb fokozatra kapcsol az egészségügy kurtításában. Hadd tegyek fel önnek egy kérdést, államtitkár úr! Milyen gazdasági érdekek húzódnak meg amögött, hogy a kormány az elmúlt kilenc évben veszélybe sodorta a magyar egészségügyet és a magyarok életét? Míg országszerte százmilliárdok mentek el presztízsberuházásokra, valamint az azokat körüllengő korrupcióra, addig a körmendi kórház elvesztette önállóságát, és osztálybezárásokat hajtott végre ott a kormány.

Hadd említsek egy példát önnek, hogy miért veszélyes ez! A körmendi szülészet megszüntetésével például egy felsőszölnöki veszélyeztetett terhes édesanyának több mint egy órájába telik, amíg településéről mentőautóval a legközelebbi szülészetre, a szombathelyire szállítják. Ez akár a saját, valamint a baba életét is veszélyeztetheti.

A kórházreformnak csúfolt, nemrég napvilágot látott hírek szerint a kormány újabb karcsúsításokat tervez a körmendi kórházban, ami most a sebészetet érintené. A Fidesz a mostani választási kampányban azt ígérte, hogy létszámbővítést hajt végre a kórház sebészeti osztályán. Mennyire van ez összhangban a most megjelenő elképzelésekkel? Kérem államtitkár urat, adjon egyenes választ a körmendi és környékbeli választópolgároknak: becsaptáke őket a választási kampányban, amikor kapacitásbővítést emlegettek, és igazake a hírek, hogy kapacitáscsökkentést kívánnak végrehajtani Körmenden?

Végezetül egy javaslattal is fordulok államtitkár úrhoz, miszerint a lehető leghamarabb jöjjön létre egy kerekasztal az egészségügyi szakdolgozók, az egészségügyi szakszervezetek és a pártok bevonásával, ahol a magyar egészségügy jelenlegi és jövőbeli helyzetéről elindulhat egy nyílt vita a magyar társadalom figyelme mellett. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban olyan problémákra hívták fel a figyelmemet, amelyek megoldása nem tűr halasztást. A Volánbusz Zrt.-nél áldatlan állapotok uralkodnak, amelyek már az utasok és a dolgozók életét veszélyeztetik nap mint nap. Végkimerülésig hajszolt, alulfizetett buszsofőrök, életveszélyes járművek, folyamatos átvezénylések  így jellemezhetjük a Volánt napjainkban.A témában tartott sajtótájékoztatóm óta számtalan megkeresés érkezett hozzám, több Volán-dolgozó konkrét számokkal támasztotta alá, hogy nem példa nélküli a heti 60 vagy akár 70 feletti munkaóra. Az eleve szabálytalan vezénylések egy részét még csalásra kényszerítéssel is fokozza a Volánbusz, hogy adott napon ismét munkába álljanak a sofőrök, ezért sok esetben elvárják tőlük a menetlevelek meghamisítását is, ha nem teszik meg, szankcionálják a renitens buszsofőrt.

Az ország különböző pontjairól kerestek meg autóbusz-vezetők, vezénylők, diszpécserek, akik a legelképesztőbb történetekről számoltak be. Szeretnék, ha mindezt meghallaná a Volánbusz legfelsőbb vezetése, valamint az utasok is értesülnének arról, hogy egy állami vállalatnál milyen lehetetlen, veszélyes körülmények között vállalják a sofőrök a munkát. Hiába van tachográfos műszeres ellenőrzés, a Volán vezetése a kiskapuk kijátszására kényszeríti a sofőröket. Az átvezénylések és túlvezetések fő oka, hogy több száz sofőr hiányzik a rendszerből.

Felszólítom a kormányt, hogy azonnal kezdje meg a Volán-dolgozók bérfelzárkóztatását, és szüntesse meg a vezénylési rendet érintő anomáliákat, valamint indítson programot annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a folyamatos munkaerőhiányt a társaságnál. A kormány tartassa be a Volán-társasággal a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó jogszabályokat. A Volánbusz Zrt. független szakértők bevonásával kezdje meg a társaságnál szolgálatot teljesítő buszok azonnali műszaki felülvizsgálatát. Cserélje le az utasok és a dolgozók életét veszélyeztető járműveket modern, a környezetet is kevésbé károsító új járművekre.

Tisztelt Államtitkár Úr! Felelős ellenzéki képviselőként szeretném, ha nem következne be komolyabb tragédia. Segítségemet felajánlva kérdezem: milyen lépéseket fognak tenni ennek érdekében? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Sose hidd azt, hogy a háború  bármilyen szükséges vagy indokolt is az  nem bűn.”  Ernest Hemingway. Március 4-én emlékezünk Szombathely bombázásának 75. évfordulójára. Szombathely megyei jogú város önkormányzata, az ELTE Savaria Egyetemi Központ és a Szent Erzsébet-plébánia szerdán 16 óra 15 perckor tart kegyeleti megemlékezést a tragikus évforduló alkalmából a ferences templom Assisi Szent Ferenc Kollégiumnál.

A bombatámadás áldozatainak domborművénél lesz ez a megemlékezés, majd az egybegyűltek közösen sétálnak át az ELTE Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi téri épületéhez, ahol az épület falán elhelyezett emléktáblánál folytatódik a megemlékezés. Emlékbeszédet mond dr. Nemény András, Szombathely polgármestere. Az esemény a megemlékezés gyertyáinak elhelyezésével zárul.

Tekintsük át a 75 évvel ezelőtti események történelmi hátterét! 1944. március 19-én a németek megszállták az országot, így minden magyar település potenciális célponttá vált, egész Magyarország hadműveleti terület lett. Szombathely az első légicsapást 1944. július 26-án szenvedte el, ekkor még csak a repülőtér volt a célpont. Nagyobb kár nem esett, a bombák nem találták telibe a repteret. 1944 nyarán több hullámban támadták a szombathelyi repülőteret. Az egyik legnagyobb ilyen támadás az augusztus 8-ára virradó éjszaka történt, komoly károk keletkeztek a kifutópályában és a kiszolgáló épületekben, több napig a dolgozókat sem engedték a területre.

A lakosságot ért egyik legnagyobb csapás 1944. október 7-én következett be: súlyos találatot kapott a pályaudvar és a szövőgyár, bombák hullottak a Petőfi és a Nádasdy utcára, a Széll Kálmán és a Szent Márton utca keleti részére, valamint az Éhen Gyula térre. A légitámadás következtében 53 szombathelyi halt meg, az áldozatok többsége nő és gyermek volt. A legtöbben a Sas és a Szövő utcában vesztették életüket. Október 21-én az első csapást a Legáth-ház hátsó traktusa kapta a Fő téren, akkor Erzsébet királyné utca 1. szám, a következő hullámban kapott találatot az áramszolgáltató generátorállomása.

(15.40)

A három hullámból egy a kórházat érte, valamint az Akacs Mihály utcai ONCSA-házakat. Csak itt 19 halott volt. Az utolsó hullám a Pick-telepet érte és Szőlőst, ekkor kapott végzetes találatot a szőlősi Jézus Szíve-templom.

1945 tavaszára azonban enyhült a szombathelyiek veszélyérzete, mivel 1944. december 6-a óta nem érte légitámadás a várost. 1944 őszére az ország keleti része már szovjet kézen volt, a lakosság egy része, a katonaság és az állami intézmények is Nyugatra menekültek. Szombathely lakossága a menekültekkel együtt 1944 végére 100 ezer fő körül mozgott. ’44 végén és ’45 elején megkezdődtek a Nyugat-Dunántúl stratégiailag fontos célpontjainak bombázásai, így termelő hadiipari üzemeké, katonai védelmi állomásoké és közlekedési csomópontoké. E bombázások után Szombathely lakossága már nem tartott attól, hogy további támadások érik a várost, hiszen minden stratégiai célpont elpusztult. Bár a szirénák rendszeresen megszólaltak, a bombázók mindig továbbmentek északnak.

1945. március 4-én Olaszországból azonban amerikai bombázók indultak, vadászgépekkel kiegészülve összesen 118 gép Szombathely bombázására. A vasi megyeszékhelyen a szirénák 11 óra 46 perckor szólaltak meg. A bombázók ezután még hosszú ideig köröztek a város felett, majd 12 óra 40 perckor megkezdődött a támadás. Maga a támadás mindössze 20 percig tartott, öt hullámban közel 260 tonna bombát dobtak le a városra a gépek. Az első hullám a vasút környékét érte, de találat ért egy elemi iskolát és egy temetőt is. A második hullámban elpusztult többek között egy malom, a rendőrőrsöt és a rendőriskolát súlyos kár érte. A harmadik sorozatban találatot kapott a kultúrmúzeum, az új víztorony és rengeteg lakóépület. A negyedik hullám a mai főtér környékét érte, leomlott a Palace szálló északi szárnya és megrongálódott a Mezőgazdasági Kamara épülete is. A legrosszabb mégis az ötödik hullám volt, ennek esett áldozatául a székesegyház, a városháza, a Püspökvár és a megyeháza. A Kossuth Lajos utcában egyetlen ház sem maradt épen. Ez alatt a húsz perc alatt Szombathely 4471 lakóházából 3575 sérült meg, vagyis a lakóházak 80 százaléka; 312 ház teljesen elpusztult, 1028 komoly károkat szenvedett. A legnagyobb tragédia mégis az, hogy az értelmetlen támadásban 303-an vesztették életüket.

A történészek, szakértők szerint a március 4-ei bombatámadásnak nem voltak katonai, stratégiai indokai, a támadók célja a sokat szenvedett polgári lakosság demoralizálása és a bosszú volt. A támadást ma már terrorbombázásnak nevezik. A vasi megyeszékhely az ország ötödik legromosabb városaként érte meg a háború végét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szombathely gyásznapjára emlékezni kötelességünk, a békéért pedig minden körülmények között küzdenünk kell. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként igyekszem konstruktívan állni minden olyan javaslathoz, amely az Országgyűlés elé kerül. Azt gondolom, hogy a mostani veszélyhelyzetben ez mindannyiunk felelőssége, és nagyon fontos az, hogy ez a hozzáállás jellemezzen mindannyiunkat. Sajnálatos módon azonban a tegnapi napon a kormány oldaláról nem ezt tapasztalhattuk, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök úr válaszában úgy fogalmazott, hogy: „Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani.” Ez semmiképpen nem tekinthető felelős kormányzati hozzáállásnak, és bíztam benne, hogy a mai vita során kicsit más irányba tudunk elmozdulni, és az európai vitakultúra légköre belengi majd a magyar Országgyűlést, de sajnálatos módon nem így történt, hiszen kormánypárti oldalról ismételten hasonló jellegű megnyilatkozásokkal szembesülhettünk. A tegnapi napon Bencsik János független képviselőtársammal kiadtunk egy közleményt, amelyben egyértelművé tettük, hogy nemet mondunk a korlátlan teljhatalomra, hiszen ebben az esetben nincs szó másról, mint szigorú tartalmi és időbeli korlát nélküli teljhatalomról. Ezzel együtt azonban azt is nagyon fontosnak tartottuk, hogy a konstruktív hozzáállásunk jegyében benyújtsunk egy olyan módosítójavaslat-csomagot, amely öt pontból áll, és azt gondoljuk, hogy ha ezeket megfontolják, és támogatni tudják, akkor elérhető egy olyan helyzet, hogy a szavazás esetében akár egy komolyabb konszenzus alakuljon ki.

Sajnálatos módon  utaltam már rá  az együttműködési készség hiánya megmutatkozott, de én bízom benne, hogy e tekintetben még változás történhet kormánypárti részről. A felhatalmazás legfeljebb április 30-áig történő meghosszabbítása szerepel többek között ebben a csomagban, és természetesen ezt követően az Országgyűlés hozzájárulására van szükség minden esetben, és nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a rémhírterjesztés büntethetőségének enyhítése is megjelenjen, és e tekintetben változtatás történjen az eredeti javaslaton. Hiszen az nem járja, hogy egy kritikus cikk vagy adott esetben Facebook-hozzászólás negatív következményekkel járhasson, és akár büntetőjogi felelősséget kelljen viselnie annak, aki ilyet tesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt kérem önöktől, hogy a javaslatnak ezeket a részeit is fontolják meg, és van egy olyan része is, amelyre különös tekintettel szeretném felhívni a figyelmüket, hiszen mind a kormánypárti, mind az ellenzéki vezetésű települések vonatkozásában érdemi eredményekkel járhat az, hogyha ezt megszavazzák. Kérem önöket, képviselőtársaim, különösen kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ne hagyjuk magukra a településeket, nyújtsunk segítséget az önkormányzatoknak. Mire gondolok? Arra, hogy a veszélyhelyzet elhárítása következtében felmerülő költségeket az államháztartási források átcsoportosításával az állam térítse meg a helyi önkormányzatoknak. Mindannyian tudjuk azt, hogy nagyon sok olyan település található hazánkban, amely komoly pénzügyi, likviditási problémákkal küzd, és forráshiányokkal szembesül, az ő esetükben fontos lenne ezt a segítséget megadni, de én azt gondolom, hogy nem is csak rájuk vonatkozhat ez, hanem minden olyan magyar településre, önkormányzatra, amely igyekszik a jelenlegi veszélyhelyzetben minden tőle telhetőt megtenni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Itt szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni arra, hogy sajnálatos módon azt tapasztalhatjuk  érkezett hozzám ilyen jelzés , hogy akár az adatszolgáltatási határidő nem megfelelő tartása miatt jelenleg is büntetik az önkormányzatokat. Én azt kérem, hogy a kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ez változzon, hiszen ez semmiképpen nem elfogadható a jelenlegi helyzetben, akkor, amikor nagyon sok önkormányzat erején felül teljesít azért, hogy megóvja, segítse azokat az embereket, akik az adott településeken élnek.

Én arra kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák az általunk benyújtott módosítójavaslat-csomagot, különös tekintettel az említett önkormányzati részre, kérem, hogy szavazzák ezt meg, hiszen ez akár a fővárosban élők, akár a vidéki nagyvárosokban és kistelepüléseken élők számára komoly előrelépést eredményezhet. Kérem, hogy segítsünk a budapestieken és a magyar vidéken élőkön is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként az elmúlt hetek során több alkalommal igyekeztem felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ne hagyjuk magukra a településeket, nyújtsunk segítséget az önkormányzatoknak. Sajnos a múlt heti, szerencsére azóta visszavont javaslatuk, valamint Gulyás Gergely miniszter úr szombati, a gépjárműadó önkormányzatokra eső részének elvonását illető bejelentése egyáltalán nem ebbe az irányba mutatott. Szeretném önöket emlékeztetni, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat kapcsán Bencsik János független képviselőtársammal egy módosítójavaslat-csomagot nyújtottunk be. Ennek a csomagnak részét képezte az is, hogy a veszélyhelyzet elhárítása következtében felmerülő költségeket az államháztartási források átcsoportosításával térítse meg az állam a helyi önkormányzatoknak. Önök sajnálatos módon nem támogatták ezt a javaslatunkat sem, holott láthatjuk azt országszerte, hogy erejükön felül, hősiesen teljesítenek az önkormányzatok, legyen szó a legkisebb vendvidéki vagy őrségi falvakról, Szombathelyről vagy éppen budapesti kerületekről, de akár Jászberényt, Szegedet és szinte az összes magyarországi települést felsorolhatnám, hiszen a jelenlegi helyzetben szerencsére egy nagyon komoly együttműködés és összefogás alakult ki.

Ezért is méltatlannak tartom Gulyás miniszter úrnak azt a kijelentését, amellyel az ellenzéki polgármestereket támadta, hiszen azt gondolom, hogy az ellenzéki vezetésű, de a kormánypárti vezetésű településeken is nagyon sok pozitív fejleménnyel találkozhatunk a jelenlegi veszélyhelyzetben. Az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatokat különösen hátrányosan érinti a gépjárműadó elvonására vonatkozó döntés, de a kistelepülések, falvak tekintetében ugyancsak ez a helyzet.

Kérdezem ezért tisztelt államtitkár úrtól, hogy mire számíthatnak a magyar települések, milyen segítséget kapnak az önkormányzatok a kormánytól. Várom érdemi válaszait. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Másként látjuk ezt a kérdést, és más jelzések érkeztek hozzám az önkormányzatoktól, s nemcsak Vas megyéből, hanem szerte az országból. Gondolok itt például az adatszolgáltatási határidők kapcsán arra, hogy továbbra sem a rugalmasság tapasztalható, hanem a számonkérés az önkormányzatok irányában, de az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit is említhetném. Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben nem ennek kellene a legfontosabbnak lennie. Persze pozitív példák is voltak. Például volt olyan eset, hogy a korábbi büntetést mérsékelték vagy eltörölték. Ezekről mindenképpen pozitív hangvételben tudok beszélni, de számtalan többletköltsége keletkezett az önkormányzatoknak. Gondolok itt például a háziorvosok biztonsági költségére. Az lenne a javaslatom, hogy a gépjárműadó elvonása helyett sokkal inkább nyúljanak hozzá a taopénzekhez vagy az állami vezetők kiugróan magas fizetéseihez. S kérem önöket, hogy segítsünk az önkormányzatoknak, az önkormányzati dolgozóknak, és az egészségügyi dolgozók mellett a szociális szférában tevékenykedők is részesüljenek megfelelő anyagi megbecsülésben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy ezek a javaslatok elénk kerültek és vitatkozhatunk róluk, de azzal kapcsolatban azért már szkeptikus vagyok, hogy lesze érdemi eredménye annak, hogy hosszú órákon keresztül vitattuk meg ezt a két javaslatot. S azt kell mondanom, hogy a kormánypártok részéről egy meglehetősen álságos hozzáállás tapasztalható, hiszen sokkal korábban került benyújtásra a törvényjavaslat és a határozati javaslat, akkor ezeket nem hozták az Országgyűlés elé, most vették ezeket napirendre, és félek tőle, hogy sajnos érdemi eredménye nem lesz majd a mai vitának. De ne legyen igazam, hiszen ellenzéki oldalról nagyon sok hasznos felszólalást hallhattunk, és azt is el kell ismernem, hogy Bencsik János a Fidesz vezérszónokaként szintén kellő szakmai megalapozottsággal és nagyon is megbecsülendő hozzáállással beszélt a klímavédelem kérdéséről.Sajnálatos módon azonban azt is el kell mondani, hogy nem ez az általános helyzet kormánypárti oldalról  és akkor még nagyon finoman fogalmaztam , hiszen az tapasztalható akár miniszterek, államtitkárok, akár fideszes, KDNP-s országgyűlési képviselők részéről, hogy bagatellizálják a klímaváltozás kérdését, és majd fogok is rá utalni, hogy milyen nyilatkozatok fogalmazódtak meg a korábbiak során ezzel a témával kapcsolatban.

Nagyon sok irányból meg lehet közelíteni ezt a témát, és képviselőtársaim ezt meg is tették az elmúlt órákban. Nagyon örülök annak például, hogy Varga László szocialista képviselőtársam is beszélt arról a kérdéskörről, amiről magam is szólni kívánok; itt arra kívánok utalni, hogy a lakosság rezsiköltségeinek 75 százalékát a fűtés teszi ki Magyarországon. Ennek elsősorban az az oka, hogy korszerűtlen lakások tömkelege van hazánkban, és a szigetelés problémáiról mindenképpen beszélnünk kell. Világgazdasági 2019-es összefoglaló alapján azt a megállapítást tehetjük, hogy hazánkban a lakóingatlanok 30 százaléka korszerű, de a legkorszerűtlenebb kategóriába ugyancsak 30 százalék tartozik, míg a további 40 százalék csak nagyon nagy ráfordítással korszerűsíthető.

(15.50)

Miért is beszélek erről? Azért, mert nagyon komoly környezetterhelést jelent ez, ami igaz itt, Budapesten, a fővárosban is, de kiemelten igaz a szegényebb vidéki településeken, legyen szó egyébként akár megyeszékhelyek településrészeiről vagy akár magyarországi szegényebb falvakról. Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként meggyőződésem, hogy egy modern klímastratégiához elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése.

Nagyon örülök annak, hogy Aradszki András képviselőtársam visszajött a terembe, hiszen éppen arra szeretnék utalni, hogy ezzel pár éve még a kormány is tisztában volt, hiszen 2012-ben a 2030-ra vonatkozó nemzeti energiastratégiában még a következő mondatok szerepeltek: az energiastratégia célja az épületállomány fűtésienergia-igényének 30 százalékkal való csökkentése 2030-ra, az európai uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével, ezáltal a hazai primer energiaigény több mint 10 százalékkal lesz csökkenthető. Nemrégiben azonban sajnos mégis arról szóltak a hírek, hogy a nemzeti energiastratégiának nem lesz része közel 1,4 millió vidéki családi és társasház energiahatékonysági felújítása, s éppen Aradszki András államtitkár úr, KDNP-s képviselőtársam indokolta ezt azzal, hogy ezeknek a lakóházaknak, legalábbis jelentős részüknek a felújítása többe kerülne, mint maga az épület.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebbe a kategóriába tartoznak az úgynevezett Kádár-kockák, melyeknek lakói ma főként idős emberek, akiknek önerőből biztosan nem lesz pénzük a felújításra. Én kérem a kormányt és a kormánypártokat, hogy e tekintetben vizsgálják felül az álláspontjukat. A koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben természetesen elsősorban azért kell mindent megtennünk, hogy minimálisra csökkentsük a kockázatokat, de azt gondolom, hogy egyébként is fontos beszélnünk különböző olyan veszélyekről, amelyekkel szembesülnünk kell a mindennapok során, így a klímaveszélyhelyzetről is. És arról is szólni kell itt az Országgyűlésben, hogy félő, hogy majd a veszélyhelyzetet követően lesznek olyan országok világszerte, így az Európai Unió területén is, amelyek a gyorsabb talpra állást a klímapolitikai intézkedések terhére fogják megtenni. Ez azért különösen veszélyes, képviselőtársaim, mert hosszú távon a klímaváltozás súlyos hatásokkal jár, amit igyekezett mindenki saját felszólalása keretein belül körbejárni.

Hadd hozzak ide még egy olyan számadatot, ami arra utal, hogy az elmúlt évek során egyáltalán nem jó irányba indult el hazánk a klímavédelem politikája terén, komoly lemaradásban vagyunk a zöldenergia-felhasználás tekintetében. 2018-as adatok szerint az uniós átlag ezen a téren 18 százalék volt, míg Magyarországon ez az érték csupán 12,5 százalék, pedig néhány éve még az uniós átlag fölött voltunk. Ez nagyon jól példázza azt, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyire elhúzott mellettünk Európa ezen a téren is. Meggyőződésem  és ennek az álláspontomnak nemzetközi fórumokon, valamint az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság ülésein is több alkalommal hangot adtam , hogy az Európai Uniónak jó példát kell mutatnia a klímavédelem vonatkozásában. Sajnos, Magyarországon nem ezt tapasztalhatjuk. A kormány hozzáállása felelőtlen a klímavédelem ügyében. Idézném Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki úgy fogalmazott, hogy semmi nem sürget bennünket  mindezt a 2050-ig szóló klímastratégia kapcsán mondta miniszter úr az Európai ügyek bizottságának tavaly nyári ülésén, de számtalan hasonló kormányzati megnyilatkozást lehetne az elmúlt évekből idehozni.

Azt gondolom, hogy mindenképpen fontos lenne felülvizsgálniuk ezt az álláspontjukat, és az pozitív fejlemény, hogy az elmúlt fél év fejleményei ebből a szempontból egy kicsit más irányba mutatnak a korábbiakhoz képest. Viszont azt az érvelést is jó lenne felülírni és jó lenne ezen felülemelkedni, ami kormánypárti és kormányzati oldalról elsődlegesnek tűnik, hogy a gazdasági fejlődés mindenekfelettisége felülírja a környezetvédelmi és klímapolitikai érdekeket. Fontos ugyanis azt aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés egyáltalán nem ellentétei egymásnak. Azt gondolom, hogy az oktatásba és az új technológiákba kell fektetnünk, amivel gazdasági versenyelőnyökhöz is juthatunk, miközben lépéseket teszünk egy zöldebb jövő felé.

Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként azt a politikát igyekszem képviselni, hogy ha időben átváltunk a környezetbarátabb megoldásokra, és innovatívabb technológiákkal állunk elő, azok gazdasági előnyöket jelenthetnek, és egy zöldebb Magyarországot teremthetünk ezáltal. Kérem önöket, hogy ezért harcoljunk közösen a következő évek során. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy arról már többen beszéltek, a kulturális ágazati dolgozók sajátos húsvéti ajándékot kaptak a kormánytól, hiszen az ünnep idején kellett a szakma érintettjeinek véleményezniük a javaslatot, amin aztán minimális módosításokat még eszközöltek, de sajnálatos módon a legtöbb negatívum benne maradt az előttünk fekvő törvényjavaslatban, aminek következtében közel 20 ezer kulturális ágazati dolgozó, könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési és egyéb munkatársak közalkalmazotti jogviszonya szűnne meg november 1-jével. Többen utaltak már arra is, hogy az érdemi egyeztetés a szakszervezetekkel és a szakma képviselőivel elmaradt, méltatlan helyzetbe hozták őket azzal, hogy mindössze az ünnepi napokat hagyták számukra arra, hogy véleményezzék ezt a javaslatot, és hiába mondja azt Fekete Péter államtitkár úr, hogy folyamatosak ezek az egyeztetések, a hozzám eljutott információk alapján is akár szakszervezeti oldalról, akár máshonnan a helyzet ennél sokkal szomorúbb. Bizony, az az érvelés is álságos, ami az anyagi elismerést helyezi középpontba, és több kormánypárti országgyűlési képviselő is elmondta, hogy éppen azért került a parlament elé ez a javaslat, hogy javítsanak a kulturális ágazati dolgozók anyagi helyzetén. Ezzel szemben, tisztelt Országgyűlés, az a helyzet, hogy a kedvezmények megszüntetése rosszabb egzisztenciális helyzetbe hozza az érintetteket. Nincs tehát szó a szakemberek megbecsüléséről, és az ágazat problémáinak megoldása helyett önök a jelenlegi veszélyhelyzetet használják fel arra, hogy egy ilyen javaslatot beterjesszenek, és ezt kívánják átvinni a magyar Országgyűlésen. Ez szégyenteljes, hiszen megszüntetik azt a kiszámítható előmenetelt is ezáltal, ami az érintettek számára rendelkezésre állt az eddigiekben, rendelkezésre áll jelenleg az évek számával növekvő bérrel vagy éppen nem is beszélve a 40 év utáni nyugdíjba vonulás lehetőségeinek széles tárházával a nők vonatkozásában. Ehelyett önök, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, bizonytalanságba taszítják a kulturális dolgozókat. Az Orbán-kormány célja a kulturális élet kivéreztetése, és külön elfogadhatatlan és elképesztő az, hogy éppen a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben kívánják mindezt megtenni.

Utaltam arra, hogy az anyagi elismerést helyezték középpontba az érvelésük során, de ha ez valóban fontos lett volna önöknek, akkor hozzá lehetett volna nyúlni a közalkalmazotti bértáblához az elmúlt évek, sőt most már több mint egy évtized során. Ehelyett mit láthatunk? Egy 6 százalékos béremelést ígérnek a kulturális ágazati dolgozóknak, ami nagyon sok érintett esetében kevesebb mint 10 ezer forintot jelent. Nem gondolom azt, hogy a kormánypárti oldalról elhangzottak megállnák a helyüket ebben az esetben, és itt valóban érdemi elmozdulásról lenne szó. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy csak kiszúrják a szemüket ezzel, és a felháborodást követően döntöttek úgy, hogy ezt bejelentik, de egyáltalán nem jelent ez megoldást, és egyáltalán nem hozza pozitív helyzetbe a kulturális ágazati dolgozókat, sem a javaslat, sem a kormányzati bejelentések.

(23.00)

Joggal merül fel a kérdés, hogy mire készülnek a közalkalmazottakkal, hiszen könnyen lehet, hogy ez csak az első lépés, és további hasonló intézkedésekre számíthatunk az Orbán-kormánytól. Kiszámítható jövőre lenne szükségük az érintetteknek, kiszámítható jövőt érdemelnek a közalkalmazottak. Nagyon sokan beszéltek arról, hogy hogyan értékelik ezt a helyzetet. Számtalan intézményvezetőtől tudnék idézni.

Most az Agora Szombathelyi Kulturális Központ igazgatójának, Horváth Zoltánnak a nyilatkozatát hoznám ide, aki érthetetlennek tartja azt, amit a kormány e tekintetben az asztalra tett. Már csak azért is fogalmazott ő így, mert jelenleg is alacsony létszámmal működik az Agora Savaria, és egyáltalán nem profitorientált módon teszik ezt. Tehát az a szemléletmód, ami kiviláglott kormánypárti hozzászólásokból, az egyáltalán nem elfogadható a kulturális ágazati dolgozók esetében. Tiltakozott a javaslat ellen a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a KKDSZ, és más szakszervezetek is megtették ugyanezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos azt aláhúzni, hogy a közművelődési intézmények, a könyvtárak, múzeumok, levéltárak oroszlánrészt vállalnak a közösségépítésből és a művelődésből a fővárostól, a megyeszékhelyektől kezdve a falvakig szerte az országban. Ezért őket megilletné az elismerés, és megilleti az elismerés például az Agora Savaria munkatársait is, akik a koronavírus-járvány által előidézett veszélyhelyzetben a „kultúrkarantén” keretein belül házhoz viszik a kultúrát. Ezt különösen ajánlom Fekete Péter államtitkár úr figyelmébe is, hiszen ha jól tudom, akkor ő is a Nagy Lajos Gimnáziumban végzett Szombathelyen, hozzám hasonlóan.

De nemcsak miattuk kellene visszavonni ezt a javaslatot, hanem minden kulturális ágazati dolgozó érdekében meg kellene ezt tenni. Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, a kulturális dolgozóknak a Fidesz elképzeléseivel szemben nem a mindenkori hatalmat kell szolgálniuk. Ez a javaslat szégyenteljes, szembemegy az európai és demokratikus értékekkel, ezért határozottan tiltakozom ellene. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként igyekeztem konstruktívan állni a kormány által a koronavírus-járvány ideje alatt hozott intézkedésekhez. Éppen ezért Bencsik János képviselőtársammal közösen módosítójavaslat-csomagot nyújtottunk be a koronavírus-törvényhez, valamint igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni annak érdekében, hogy segítsek az önkormányzatoknak. Ilyen irányú indítványokat is benyújtottam az Országgyűlés elé, hogy ezáltal segíteni tudjam a különböző településeken élő honfitársainkat. Szerencsére a Volánbusz és az Alsószölnök-Neumarkt határátkelő megnyitása ügyében eredményeket is el tudtam érni.Azonban, ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, tisztelt miniszter úr, akkor sajnos azt láthatjuk, hogy önök a kapott felhatalmazást a hatalmuk kiterjesztésére és visszaélésekre használták. Mire gondolok? Például arra, hogy elvonták a gépjárműadó településekre eső részét, a korábbinál rosszabb helyzetbe kívánják hozni a kulturális dolgozókat, éppen holnap szavazunk az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatról, és idehoznám a mindenki által ismert gödi példát, és sajnálatos módon láthatjuk, hogy önök ezt ki kívánják terjeszteni, és további településeket is sarcolni kívánnak hazánkban.

És akkor még nem is beszéltem arról, tisztelt miniszter úr, hogy az egészségügyben hozott intézkedéseik emberéleteket követeltek. Ez az orbáni válságkezelés valódi arca. Önöknél, miniszter úr, a hatalomhoz való ragaszkodás és a politikai érdekek a koronavírus-járvány idején is felülírták a szakmai és emberi szempontokat, magukra hagyták a különböző településeket és azok polgárait, és ezen hónapok alatt válságkezelésbe bújtatott erődemonstrációt folytattak, különböző karaktergyilkos kam-pányokkal fűszerezve. Ez felháborító, és egyáltalán nem igaz az, amit miniszterelnök úr Belgrádban mondott, hogy jóhiszeműen jártak el ez alatt az idő alatt.

Miniszter úr, mivel magyarázza ezeket az intézkedéseket, és milyen további lépéseket kívánnak tenni a magyarországi demokrácia csorbításáért? Várom érdemi válaszait. (Taps a Jobbik soraiban.)

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A kulturális dolgozók ezt másként látják, és engedje meg, hogy a gazdasági övezetek kapcsán se legyek jóhiszemű, látva az elmúlt hónapok lépéseit, amelyeket a kormány tett. Az viszont örömteli, hogy az önkormányzatok felelősen cselekedtek ebben a helyzetben. Minden elismerés megilleti őket ezért, hiszen erőn felül teljesítettek, és igyekeztek olyan lépéseket tenni  számtalan ilyen példa volt , mellyel segítettek azoknak, akik bajba jutottak.

Idehoznám a vasi megyeszékhely, Szombathely példáját, ahol százezer forintos támogatásban részesülhetnek azok, akik a járványhelyzetben veszítették el munkájukat, 400 millió forintos keretet különített el erre a város, Nemény András polgármester úr döntésének köszönhetően. Jó lenne, ha ezt mindenhol kiegészítené az állam, nemcsak Szombathelyen, hanem a lehető legtöbb magyarországi településen.

A taotámogatásokat is sokkal inkább, azt gondolom, a felsőoktatásba kellene juttatni, nem pedig elvonásokat kellene eszközölni az egyetemekről. A véleménynyilvánítás szabadságát pedig mindenhol csorbították, embereket vittek el a rendőrök. Mi, demokraták viszont kiállunk egymásért, és nem hagyjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy megfélemlítsék honfitársainkat. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy arról az általános vita során is beszéltünk, közel 20 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg a tervek szerint, a törvényjavaslat szerint november 1-jétől, és amint arról a tegnapi azonnali kérdésemben is beszéltem, amikor Gulyás Gergely miniszter úrral váltottunk szót, vitáztunk különböző ügyekről, bizony a kulturális dolgozók elsöprő többsége egyáltalán nem tekint annyira pozitívan erre a javaslatra, mint ahogy az a kormány részéről az elmúlt hetek során a kommunikáció színterében megjelent.Sajnálatosan tapasztaltam azt, hogy a szakmailag megalapozott módosító javaslatokat bizottsági szinten elkaszálták, így ezeknek a beépítésére nem került sor, és lényegében a mai szavazást követően érdemi változtatás nélkül kerül elfogadásra ez a javaslat. Ilyen módon tehát a kulturális dolgozók szembesülhetnek majd a kedvezmények megszüntetésével, és bizony azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyértelműen tapasztalhatjuk azt kormányzati oldalról, hogy a kulturális élet kivéreztetése irányába tesznek lépéseket, és bizonytalan helyzetbe hozzák az ágazatban dolgozókat, akkor, amikor egyébként a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben el kell azt mondani, hogy szerte az országban a kulturális dolgozók igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, ugyanúgy, ahogy más esetben is; idehoznám Szombathely példáját, ahol az Agora Savaria munkatársai a kultúrkarantén keretein belül házhoz vitték a kultúrát, szebbé varázsolva ezzel a szombathelyiek mindennapjait.

Szégyenteljesnek tartom, tisztelt államtitkár úr, kormánypárti képviselőtársaim, hogy éppen a veszélyhelyzetben terjesztették be ezt a javaslatot. Hadd hozzak ide néhány sort a Facebookról egy bejegyzésből: „Számomra a közalkalmazotti státusznak mégiscsak volt egy szimbolikus értéke, ha már anyagi megbecsültséggel nem járt, legalább egyfajta erkölcsi kárpótlást adott, hogy munkajogilag is deklaráltan a köz szolgálatában dolgozó embernek tekintettek, s én annak tekintettem magamat.” Ezt követően az író a bizonytalanságról értekezik. Kiről van szó? Melega Miklósról, a Vas Megyei Levéltár igazgatójáról, fideszes önkormányzati képviselő Szombathelyen, tehát még ő is megfogalmazott  igaz, visszafogottan  kritikát az előttünk fekvő javaslattal kapcsolatban.

S ha már Kissné Köles Erika szószóló asszony szólt, akkor hadd jegyezzem azt meg, hogy a nemzetiségi támogatások ügyében is elképesztőnek tartom azt, hogy egymilliárd forintos elvonással szembesülhetnek a nemzetiségek. Ez érinti Vas megyét is, hisz nagyon sok horvát vagy éppen szlovén település található megyénkben, a gradistyei horvátokat vagy éppen a vendvidéki szlovéneket is nagyon hátrányosan érinti ez, de egyébként számtalan német település is volt megyénkben a korábbiakban, csak hát a kitelepítések következtében ezeknek a száma nagyjából nullára redukálódott, viszont a német nemzetiség szerencsére sok helyen őrzi még kultúráját Vas megyében is.

Én tehát azt kérem, hogy Vas megye érdekében és összességében a kulturális ágazatban dolgozók érdekében is, ha még lehet ebben a néhány órában, bírálják felül eddigi elképzeléseiket, és mégiscsak úgy nyomjanak gombot, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ahogy az a lelkiismeretüknek megfelelő. Ne hozzák ilyen helyzetbe a kulturális ágazati dolgozókat! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmánya az önkormányzatiság volt. Ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott három évtizedre, akkor azt láthatjuk, hogy ezt folyamatosan leépítették, kiüresítették a különböző kormányok. Ez az idő előrehaladtával egyre inkább igaz volt, de különösen igaz volt ez 2010 óta, hiszen a Fidesz-kormányok a 2010-es kétharmados győzelmet követően mindent megtettek azért, hogy szűkítsék az önkormányzatok mozgásterét. Egyébként ez nem is csak a települési önkormányzatokra, hanem a megyei önkormányzatokra is igaz volt, ott is jogkörelvonások történtek, elvették a vagyonukat. Erre majd még a későbbiekben vissza is fogok térni.Persze, ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, és örülök annak, hogy különböző érvek előkerültek itt az általános vita alatt, akkor valóban mondhatjuk azt, és ha elvonatkoztatunk a 2010 óta történtektől, akkor remélhetnénk azt, hogy ténylegesen egy igazságosabb helyzetet is tudnánk teremteni. Hiszen megfontolandó lehet az, hogy ne kizárólag egy adott település részesedjen azoknak a beruházásoknak a pozitív következményeiből, amelyet ez elsőrendűen érint, amelynek a területén történik az adott fejlesztés. De itt máris hozzá kell azt tennem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha viszont megnézzük azt, hogy mi történt az elmúlt tíz évben, akkor egyáltalán nem tudok jóhiszemű lenni, hiszen sajnos a Fidesz-kormány minden esetben igyekezett olyan módon alakítani a törvényeket, olyan módon irányítani különböző döntéseit, hogy az hatalmi érdekeinek megfeleljen. Ez alapján én biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben is ez történne, vagyis egy politikai alapú pénzelosztás irányába tennének lépéseket.

Ettől függetlenül, mint említettem, érdemes vitázni arról, hogy érdemese felülvizsgálni ezt a jelenlegi rendszert, és jó lenne, ha e tekintetben szakmai vitát tudnánk folytatni parlamenti szinten is, és természetesen nagyon fontos az, hogy ebbe a vitába különböző településvezetőket pártállástól függetlenül bevonjunk.

(10.40)

De nézzük meg a másik oldalát ennek a történetnek, tisztelt képviselőtársaim, hiszen azért azt is lehetett látni az elmúlt 30 évben, hogy nagyon sok olyan település volt  és itt most nem is a megyei jogú városokról beszélek, és még nem is annyira a közepes nagyságú városokról, hanem kisebb településekről , amelyeknél az volt a középpontban, hogy egy adott településvezető, egy adott közösség tudott olyan lépéseket tenni, tudott olyan beruházásokat odacsábítani, hogy az adott település fejlődött, és megsüvegelendő az, hogy ezt sok esetben meg tudták tenni.

Nos, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül  ez tehát a másik oldala ennek a kérdésnek , akkor kevésbé lesznek érdekeltek ezek a települések abban, hogy ilyen jellegű beruházásokat odacsábítsanak, és ilyen módon igyekezzenek a településeken élőknek az életminőségét javítani.

Tehát, tisztelt Országgyűlés, ez sokkal inkább abba az irányba mutathat, hogy önök majd politikai alapon kívánják a megyei önkormányzatokon, a megyei közgyűléseken keresztül elosztani ezeket a pénzeket, azokon a megyei közgyűléseken keresztül, amelyek esetében mindenütt kormánypárti, fideszes többség van; és nem véletlen az, hogy egy ilyen keretbe ágyazták önök ezt a javaslatot. És bizony, ezáltal a helyiek véleményét is semmibe veszik.

Mert ha megnézzük a 2019. októberi eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy Szombathelytől Dunaújvároson át Egerig számtalan megyei jogú városban született ellenzéki győzelem, és akkor most fogadjuk el azt, hogy valóban nem lesznek érintettjei ennek a javaslatnak a megyei jogú városok  bár ezzel kapcsolatban ellenzéki képviselőtársaimhoz, az előttem felszólalókhoz hasonlóan magam is szkeptikus vagyok, de fogadjuk el ezt , már csak azért is, mert tényleg jogi nonszensz lenne az, hogy azok a megyei jogú városok is érintettek lennének, amelyek  mint a nevük is tartalmazza  megyei jogúak és a megyei önkormányzathoz delegálnának egy ilyen jogkört. Ez tehát mindenképpen elfogadhatatlan lenne, és államtitkár úr jelzéseiből azt veszem ki, hogy talán ezt a szempontot valóban figyelembe vették, és remélem, hogy ténylegesen ez a helyzet. De azért nézzük meg a többi települést, amelyek nem megyei jogúak, ezek között is számtalan olyat találunk, ahol tavaly ősszel ellenzéki győzelmek születtek: Baja, Göd, Jászberény, Szentendre, Vác, hogy csak néhány példát említsek.

Göd esetében már láthattuk, tapasztalhattuk azt, hogy milyen hatalmi arroganciával képesek önök fellépni, és azt gondolom, hogy sajnos ez a sors várna nemcsak a felsorolt településekre, hanem további városokra és falvakra is, mert azért érdemes azt is hozzátenni ehhez, hogy nem is csak onnan kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetése vane egy adott településnek, hanem nagyon sok esetben  színezettől függetlenül  lokálpatrióta módon igyekeznek vezetni az adott közösséget a településvezetők, és ez számukra is jogkörelvonást jelentene minden esetben. Azt pedig sajnos ismét meg kell jegyeznem, hogy abban az elmúlt tíz év történései alapján a magam részéről biztos vagyok, hogy a fideszes, egyértelműen önökhöz köthető önkormányzatok ebből a szempontból a kivételezetti körbe kerülnének.

Ha megnézzük, hogy a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben milyen intézkedéseket, lépéseket tettek az egyes települések, akkor azt mondhatjuk, hogy erőn felül teljesítettek az önkormányzatok. Igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az ott élők helyzetén javítani tudjanak. Számtalan példát lehetne ezzel kapcsolatban felhozni Nyugat-Magyarországtól kezdve, Budapest környékén át Kelet-Magyarországig. Én egyet említenék. Például Szombathely esetében született egy olyan döntés  Nemény András polgármester úr intézkedésének köszönhetően , hogy 100 ezer forintos támogatásban részesülhetnek azok, akik a veszélyhelyzetben veszítették el munkájukat. Jó lenne, egyébként, ha ezt minden település esetében kiegészítené a kormány, hiszen nemcsak a vasi megyeszékhelyen, hanem számtalan mást településen is hoztak hasonló jellegű döntéseket. És mit kaptak cserébe ezek az önkormányzatok? Mit kaptak cserébe az ott élők? Elvonták önök a gépjárműadó településekre eső részét, és most az iparűzési adó tekintetében is hasonló lépésekre készülnek politikai alapon.

Nézzünk meg még egy szempontot tisztelt képviselőtársaim, hiszen a fejlesztések, beruházások az esetek elsöprő többségében pozitív fogadtatásra találnak az ott élők részéről. De azért vannak olyan esetek, amikor ez nem feltétlenül állja meg a helyét, és ezekben az esetekben különösen fokozhatja az a konfliktushelyzetet, ha még a települést érintő iparűzési adót is elvonják az adott közösségtől, hiszen ez a helyiek és a cég közötti konfliktusokat tovább élezheti.

Tehát még ez a hivatkozási alap sem maradhatna meg egy ilyen helyzetben, hogy igen, valóban vannak ezzel a beruházással kapcsolatban esetleges problémák, mondjuk, itt környezetvédelmi szempontokra gondolok adott beruházások esetében, de legalább másik oldalról a település jól jár. Na most, ezzel a javaslattal ez sem így lenne a jövőben, tehát ez is a másik serpenyőben található érv, és azok közé az érvek közé lehet ezt sorolni, hogy egyáltalán nem segítené ez azt, hogy az egyes településeknek érdeke legyen az, hogy milyen fejlesztések, beruházások történjenek.

És a megyei önkormányzatok; említettem a felszólalásom elején, hogy erre még vissza szeretnék térni. Nagyon álságos az, amit önök csinálnak, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Miért mondom ezt? Azért, mert a megyei közgyűléseket, önkormányzatokat önök 2010-től kezdve folyamatosan kiüresítették, elvették a vagyonukat, kiemelten érintett ez minden megyei önkormányzatot, és most, hogy látják, hogy van egy ilyen politikai lehetőség és a tavaly őszi önkormányzati választásokon még itt, a megyei közgyűlésekben sikerült mindenütt többséget szerezniük, úgy gondolják, hogy jó lesz, ha ezt a jogkört viszont odadelegálják, és ilyen módon hozzák rosszabb helyzetbe azokat az ellenzéki, és mint említettem, az esetek elsöprő többségében lokálpatrióta hozzáállású településvezető által vezetett közösségeket, amelyek igyekeztek mindent megtenni azért, hogy fejleszteni tudjanak; aminek valóban volt kihatása egyébként nemcsak a település határain belül élőkre, hanem egy adott kistérségre és a környező településekre is.

Tehát ilyen szempontból  visszatérve az első gondolatomhoz  igen, érdemes vitázni. Érdemes átgondolni azt, hogy milyen módon lehetne változtatni ezen a helyzeten, csak akkor azt mondjuk úgy kellett volna megtenni, hogy mielőtt megszületik ez a javaslat, kellő mértékben egyeztetéseket folytatnak az érintettekkel, a polgármesterekkel, de sajnos az esetek elsöprő többségében nem volt így. Csak nagyon minimális példát tudnék felhozni azzal kapcsolatban az elmúlt tíz évből, hogy érdemi szakmai egyeztetések történtek volna az előkészítés során egyes törvényjavaslatok benyújtását megelőzően.

Ennek a törvényjavaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, van egy nagyon hangzatos felvezetése, ami arról szól, hogy munkahelyeket kell teremteni. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzet elmúltával, annak megszüntetését követően ez megtörténhessen, fejlődni tudjanak az adott térségek, újabb munkahelyek jöjjenek létre, a megszűnő munkahelyeket pótolni tudják.

Ezzel szemben tehát sajnos az a helyzet, és ez az idő előrehaladtával egyre inkább igaz volt 2010-től kezdődően; hiszen emlékszem arra, hogy amikor 2010-ben idekerültem magam is az Országgyűlésbe, akkor még azért optimistábban álltam bizonyos döntésekhez, és azt gondoltam, hogy valóban szakmai szempontok alapján fognak ezek történni, érdemi vitákat követően. Egy-két évig még voltak ilyenek elvétve, aztán ez egyre inkább eltűnt, és egyáltalán nem jellemző ez már a parlamentben. És bizony azt lehet mondani, tisztelt Országgyűlés, hogy a Fidesz-kormány az egész országra különleges gazdasági övezetként tekint; egy olyan különleges gazdasági övezetként, ahol csak és kizárólag az önök kiskirályai uralkodhatnak. Ez tehát a helyzet, tisztelt Országgyűlés.

A magam részéről pedig Vas megyei ellenzéki országgyűlési képviselőként mindent meg fogok tenni azért, hogy ennek mielőbb vége legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzatok, a települések és a hazánk városaiban és falvaiban élők szemszögéből szeretném elmondani a legfontosabb észrevételeimet; már csak azért is, mert ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, akkor kijelenthetjük, hogy az önkormányzatok erőn felül teljesítettek a járványhelyzetben, és sajnálatos módon cserébe a gépjárműadó elvonását, a következő évekre történő további megvonását, valamint a szolidaritási hozzájárulási adó kiterjesztését kapják. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő büdzsé az önkormányzatok, a települések kivéreztetésének költségvetése. Történik mindez akkor, amikor Európában, és nem kell messzire mennünk, elég a szomszédos Ausztriáig, érdemi támogatást nyújtanak a helyhatóságoknak, önkormányzatoknak, hiszen ott érzékelik azt, hogy azokat az erőfeszítéseket, amelyeket tettek a különböző települések, mindenképpen honorálni kell. A magyar kormány azonban úgy döntött, hogy 2024-ig kívánja sarcolni az önkormányzatokat, ez látszik a költségvetési kitekintésből. Nem hagyhatjuk ezt, nem hagyhatjuk azt, hogy a Fidesznek 2022 után lehetősége legyen az önkormányzatiság további leépítésére és ezekre az intézkedésekre.

Vas megyei ellenzéki országgyűlési képviselőként számtalan jelzés érkezett hozzám az elmúlt időszakban polgármesterektől és egyéb fontos helyi szereplőktől, a megye városaiból és falvaiból, és ezekkel összefüggésben igyekszem szakmailag megalapozott költségvetési módosító indítványokat benyújtani. Ezeket is szeretném ismertetni, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Kezdeném a megyeszékhellyel, Szombathellyel, hiszen mindig is szívügyemnek tartottam Szombathely sorsát. Nagyon pozitív fejleményként értékelem azt, hogy 100 ezer forintos támogatásban részesülhetnek azok a szombathelyiek, akik a járványhelyzet miatt veszítették el munkájukat; 400 millió forintos keretet különített el erre Nemény András polgármester és a városvezetés. Azt szorgalmazom, hogy egy olyan változtatás történjen, hogy a járványhelyzet következtében munkájukat elvesztő szombathelyiek támogatását a kormány, az állam kompenzálja, hiszen azt gondolom, ezt megérdemlik az ott élők; már csak azért is, mert különböző megszorításokkal kell szembesülniük, ahogy arra már utaltam.

Ennek az lehet a következménye, tisztelt képviselőtársaim, hogy a városvezetés minden erőfeszítése ellenére veszélybe kerülhet az uszoda, a Savaria Szimfonikus Zenekar működése, vagy éppen járatritkítások jöhetnek a tömegközlekedésben, és számtalan példát lehetne még hozni. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez ne így legyen, és a magam részéről ezért tartottam fontosnak benyújtani ezt a költségvetési módosító indítványt.

A megye útfejlesztései vonatkozásában azt el kell ismerni, hogy a 8-as fejlesztése ügyében történtek előrelépések, bár itt megjegyzem, hogy a 2018-as választási kampányban elmondtam azt, hogy autópályaként kellene ennek megvalósulnia; már csak azért is, mert Orbán Viktor miniszterelnök úr annak idején erre többszöri ígéretet tett például körmendi látogatásai alkalmával, és Vas megye továbbra sem rendelkezik egyetlen kilométer autópályával sem.

(13.30)

De ha ez már így van, tisztelt Országgyűlés, akkor azt gondolom, hogy például a 86-osnak a Szombathely és Egyházasrádóc közötti szakaszát mindenképpen bővíteni kell, ahogy ez megtörtént Szombathely és Győr között, és ugyanígy fontos lenne a 76-os útnak a Hegyhátsál utáni szakaszát fejleszteni, hiszen egy balesetveszélyes szakaszról beszélhetünk ebben az esetben, ahol sajnos halálos végkimenetelű balesetek is történtek az elmúlt évek során.

Ostffyasszonyfa tekintetében a Petőfi Sándor Parasztház megvételére, felújítására teszek javaslatot. Ugyanígy fontosnak tartom a Weöres-Ostffy-kastély visszavásárlását, felújítását, az Ajkay-kúria állagmegóvását, valamint a településen található első világháborús hadifogoly-temető karbantartására is érdemi támogatást kellene nyújtani a településnek.

Ahogy az elmúlt évek során, Kőszeg esetében benyújtottam azt a javaslatot, amely a köztemető kialakítását szorgalmazza, de az utak felújítása is fontos lenne a városban, valamint Rába Kálmán független Vas megyei közgyűlési képviselővel és kőszegi önkormányzati képviselővel egyeztetve a Kiss János-lakótelepi közösségi háznak a megépítésére is javaslatot teszek.

Csánig esetében a játszótér kialakítása, útfelújítás, csatornahálózat kiépítése lenne fontos, Messzen vonatkozásában pedig a gázhálózat kiépítése. Nemesbőd település tekintetében a belvízi árkok és elvezetők felújítására, falubusz vásárlására, óvoda felújításra, bölcsőde kialakítására. Utóbbi azért lenne fontos, mert szerencsére egyre több fiatal él és költözik a településre. Út- és járdarekonstrukcióra, valamint a polgármesteri hivatal épületének, közös önkormányzati hivatal épületének a felújítására teszek javaslatot azzal a céllal, hogy egy szép és európai falu válhasson Nemesbődből.

Nyőgér tekintetében az orvosi rendelő felújításának és a csatornahálózat kiépítésének ügyét hoznám ide, míg az őrségi Pankasz kapcsán a napközi otthonos konyha felújítására és útfejlesztésekre teszek javaslatot.

Döröske egy apró falu. Itt a volt iskolaépület felújítása nagyon fontos lenne, érdemi lépéseket kellene tenni, és egyébként ez az ország más településein is megoldandó probléma. Ezért is gondoltam, hogy idehozom ezt az Országgyűlés elé, és ezek hasznosítása mindenképpen fontos lenne.

Rönök vonatkozásában a Szent Imre-templomhoz vezető utat kellene felújítani, már csak azért is, mert a rendszerváltozás időszakában osztrák-magyar összefogással sikerült megújítani a területet és újjáépíteni a templomot, és jó lenne, ha megfelelő környezetbe érkezhetnének akár az osztrákok, akár a magyar hívek. Ehhez pedig elengedhetetlen lenne ennek az útnak a fejlesztése, amire korábban egyébként kormányzati ígéretek is voltak.

Nemeskocs tekintetében a település közterületeinek rendezéséhez szükséges eszközbeszerzésekre teszek javaslatot, míg Kám település vonatozásában az óvoda teljes belső felújítására, valamint ugyancsak a régi iskola épületének a hasznosítására.

Körmend esetében idehoznám az országzászló ügyét, és azt gondolom, hogy nem kell különösebben ecsetelnem azt, hogy miért lenne ez fontos a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, hogy itt megtörténjenek a szükséges fejlesztések, de ugyanígy fontos lenne a vasútállomás vízelvezetésének megoldása, a vízimalom rekonstrukciójának kérdése, valamint a mozi felújítása, újranyitása, amit szintén szorgalmaztam már korábban; Auer Miklós körmendi független önkormányzati képviselővel egyeztetve teszek javaslatot ezekre a fejlesztésekre, elismerve azt, hogy például az árvízvédelem tekintetében történtek előrelépések.

Szentgotthárd városának esetében ismét idehozom a bentlakásos idősek otthona létrehozásának fontosságát; kerékpáros- és gyalogossáv kiépítésének kérdését, ami a zsidai és a rábakethelyi városrészen élők számára jelenthetne előrelépést. Atlétikai pálya kialakítására teszek javaslatot módosító indítványomban. És ugyancsak el kell ismerni, hogy mind útfejlesztések tekintetében, mind a Hársas-tó fejlesztése ügyében történtek előrelépések. Ezt azért is üdvözlöm, mert a korábbiakban benyújtottam ilyen jellegű javaslatokat. De a kaszagyár vagy éppen a romhotel kérdését is ide kell hoznom. A Közösen Szentgotthárdért Egyesület tagjaival, elsősorban önkormányzati képviselőivel, Bartakovics Andreával és Orbán Viktorral egyeztettem ezekről az ügyekről, és azt gondolom, hogy mindenképpen fontos lenne lépéseket tenni ebben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tartom a legfontosabbnak a különböző ellenzéki pártok részéről, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért  és ez közös felelősségünk , hogy 2022-ben helyre tudjuk állítani az önkormányzatiságot Magyarországon. Megígérhetem, hogy Vas megye egyetlen ellenzéki országgyűlési képviselőjeként a magam réséről mindent el fogok követni ennek érdekében azért, hogy 2022 után egy boldog, demokratikus és igazságos Magyarországon élhessünk. Köszönöm szépen a figyelmüket.

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidségére való tekintettel igyekszem címszavakban összefoglalni az álláspontomat az előttünk fekvő határozati javaslatról.Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként az Európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén elmondtam azt, hogy természetesen magam is abban vagyok érdekelt, hogy Magyarország a lehető legjobban járjon, és minél több forráshoz tudjon hozzájutni. Ugyanakkor a benyújtott indítvánnyal kapcsolatban elképesztőnek tartom azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ebben a 7. cikkely szerinti eljárásnak a megszüntetése jelenik meg, valamint ismét idehozzák a jogállamisági mechanizmusnak a kérdését, ami különösen cinikus. Hiszen több alkalommal elmondtam már azt a szakbizottságban és itt a plenáris ülésen is, hogy éppen a kormánynak lenne feladata és felelőssége e tekintetben, és ha önök megfelelő módon végeznék a dolgukat, akkor fel sem merülne az, hogy a jogállamisági kondicionalitással összefüggésben Magyarország európai uniós forrásoktól eshet el, legyen szó akár a következő hétéves költségvetésről vagy éppen az európai uniós hitelkeretről.

És feltettem azt a kérdést is a tegnapi ülésen államtitkár úrnak, erre sajnos nem kaptam választ, hogy ha ez nem sikerül, akkor hogyan tovább. Hiszen látható az, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői egyértelműen úgy fogalmaznak, és a kormány részéről is a kommunikáció homlokterében ez megjelenik, hogy ezekhez a feltételekhez kívánják kötni a költségvetés elfogadását, és az uniós hitelkerethez való hozzáállásukat is ez határozza meg. Természetesen azt még egyszer aláhúznám, hogy fontos lenne az, hogy Magyarország jól jöjjön ki ebből a történetből, persze az egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan és mire használja fel hazánk ezeket a pénzeket, és sajnos az elmúlt évek során ezzel kapcsolatban nagyon sok negatív tapasztalatot szerezhettünk.

Azt, tisztelt Országgyűlés, pedig különösen szerencsétlennek tartom, hogy hangzatos politikai megállapítások szerepelnek ebben a határozati javaslatban, és egyenesen álságosnak gondolom, hogy a kormány politikai fegyverről beszél akkor, amikor éppen önök azok, akik politikai támadásokat intéznek az Európai Unió ellen, ahelyett, hogy konstruktívan állnának a különböző kérdésekhez, vitát folytatnának ezekről. Ez a határozati javaslat ebben a formában nem szolgálja a magyarok érdekeit, éppen ezért a magam részéről nem fogom támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

(13.10)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen üdvözlöm azt, hogy érdemi előrelépés történik, és az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók tekintetében megtörténik a béremelés, azonban nagyon fontos az, hogy bizonyos kiegészítéseket megtegyek az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Hiszen sajnálatos módon a kormány elfeledkezett az alapellátásban dolgozókról, bár most miniszter úr az előbb beszélt erről, és örömteli, hogy e tekintetben is zajlanak viták, egyeztetések. Azt gondolom, hogy mind a háziorvosi, mind a fogorvosi asszisztensek tekintetében fontos lenne az ő helyzetük rendezése, hiszen egy évtizede várják azt az alapellátásban dolgozók, hogy ne csak kötelességeik tekintetében legyenek egyenlők a többi egészségügyi szakdolgozóval, hanem munkabérük is felzárkózhasson hozzájuk. Kialakult egy olyan helyzet a mögöttünk hagyott egy évtizedben, hogy háziorvosi vagy fogorvosi asszisztensek ezrei keresnek évek vagy évtizedek után is szakmunkás-minimálbért. Azt gondolom, hogy mindenképpen érdemi változtatásra van szükség ezen a területen is, már csak azért is, mert elfogadhatatlan a munkáltatókra történő mutogatás akkor, amikor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapják ebben az esetben is a finanszírozást. Bízom benne, hogy miniszter úr meghallja az ezzel kapcsolatos jelzéseket is, amelyek szakmai szervezetek részéről is érkeztek. Adtam be egy ilyen irányú írásbeli kérdést is.

Amit még nagyon fontosnak tartok, az a szociális dolgozók helyzetének a rendezése, hiszen ők is olyan elismerésre méltó munkát végeznek, amely miatt meggyőződésem, hogy megérdemlik az érdemi anyagi megbecsülést is az erkölcsi elismerés mellett. Remélem, hogy a következő időszakban ez a téma is terítékre kerül majd az Országgyűlésben. A magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy ez így legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy évvel ezelőtt került sor az önkormányzati választásokra  holnap lesz ennek az évfordulója , tegnap pedig időközi országgyűlési választás volt a tiszaújvárosi körzetben. Azt gondolom, hogy ellenzéki országgyűlési képviselőként fontos az, hogy egy mérleget vonjak az eddigi eredményekről, és előretekintve 2022-re, beszéljek azokról a feladatokról, amelyek nagyon fontosak a következő másfél évben, hiszen ennyi van hátra a 2022-es parlamenti választásokig. 2019. október 13-án voltak az önkormányzati választások, s azt láthattuk, tisztelt Országgyűlés, hogy nagyon sok helyen, szerte az országban érdemi változás következett be. Nagyon sok településen ellenzéki győzelem született. Így volt ez a vasi megyeszékhelyen, Szombathelyen is, ahol egyértelműen és határozottan kiálltam Nemény András és csapata mellett az önkormányzati választási kampányban. Ha megnézzük a mögöttünk hagyott egy évet, akkor azt láthatjuk, hogy Szombathely esetében igyekszik úgy vezetni a várost a vezetése, hogy azokat az ígéreteket, amiket megfogalmaztak az önkormányzati választás során, betartsák, és ilyen módon jó gazdái Szombathelynek.

De hozzá kell azt tennem, hogy szerencsére szerte a megyében vannak olyan településvezetők, akár kistelepüléseken, akár városokban, akik hasonló hozzáállással vezetik közösségüket, és vannak olyan önkormányzati képviselők, akik ilyen módon végzik a munkájukat képviselőként.

Így van ez a Közösen Vas Megyéért Egyesület önkormányzati képviselői esetében. S nagyon örülök annak az egyesület elnökeként, hogy ez megjelenik a megyei közgyűlésben is Kőszegen, Rába Kálmán képviselő esetében, vagy éppen Szentgotthárdon Bartakovics Andrea és Orbán Viktor önkormányzati képviselők munkája kapcsán, akik egyébként a Közösen Szentgotthárdért Egyesület támogatásával nyertek mandátumot Gotthárdon. Ostffyasszonyfán pedig Mihátsiné Dózsa Hajnalka polgármester asszony vezeti a közösséget, a falut, és az elmúlt egy év során igyekezett mindezt szívvel-lélekkel megtenni.

Ugyancsak fontos azt elmondanom, hogy amellett, hogy a Közösen Vas Megyéért Egyesületnek vannak önkormányzati képviselői, több olyan polgármester van rajtuk kívül is, és önkormányzati képviselő, akikkel nagyon szoros együttműködésben vagyunk. Így van ez Körmenden Auer Miklós független önkormányzati képviselővel, aki már 2010 óta igyekszik lelkiismeretesen képviselni a körmendiek érdekeit a testületben. Azt tudom mondani Vas megyei országgyűlési képviselőként a megyében élők számára, hogy a továbbiakban is konstruktív munkát kívánunk végezni helyi, megyei és országos szinten egyaránt, a Vas megyeiek a jövőben is számíthatnak ránk.

De nézzük a tegnapi időközi országgyűlési választást, és vizsgáljuk meg azt, hogy milyen tanulságokat lehet levonni az eredményből! Azt gondolom, hogy megmutatta a tegnapi voksolás azt, hogy előválasztásra van szükség 2022-ben, lehetőleg minden körzetben, de az úgynevezett billegő körzetekben feltétlenül, hiszen ezekben a választókerületekben rendkívül fontos az, hogy megtaláljuk azokat az alkalmas és kikezdhetetlen jelölteket, akik le tudják győzni a Fidesz által indított személyeket. Sajnálatos módon a tegnapi nap során, illetve az azt megelőző hónapok során a kampány bebizonyította, hogy ebben az esetben ez nem történt meg. Éppen ezért nagyon nagy a felelőssége az ellenzéki pártoknak és politikusoknak a 2022-es parlamenti választások tekintetében arra nézve, hogy mind a 106 választókerületben ilyen személyekkel tudjon rajthoz állni az ellenzék. Ez nagyon fontos Vas megye három választókerületében is, hogy ilyen személyek tudják képviselni az ott élők érdekeit.

A magam részéről azt tudom ígérni, hogy a továbbiakban is számíthatnak rám a megyében élők, legyen akár az ő otthonuk valamelyik kistelepülés, vagy éppen a városok közül Szentgotthárd, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szombathely, Őriszentpéter, Vasvár, és sorolhatnám a megye városait.

Természetesen a Közösen Vas Megyéért Egyesület részéről alapvető jelentőségűnek tartjuk, hogy a megye mind a 216 településén élőket érdemben képviselni tudjuk, megtegyük a módosító javaslatokat önkormányzati szinten vagy éppen parlamenti szinten, és olyan felszólalásokkal éljünk, olyan munkát végezzünk, amelyet a konstruktivitás jellemez. Hiszen úgy vélem  és ez a politikai felfogásom , hogy a megyében élők megérdemlik azt, hogy hiteles és aktív képviselethez jussanak, legyen szó akár helyi szintről, akár megyei szintről, akár a parlamenti szintről. A továbbiakban is így kívánom végezni a munkámat a Vas megyében élők érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatom az előttünk fekvő javaslatot, amely a koronavírus-járvány második hullámának kezelésére vonatkozik, és úgy tűnik, hogy egy nagyon jelentős többséggel fogjuk ezt megszavazni ma itt az Országgyűlésben. Már csak azért is, mert magam is fontosnak tartom azt a Szabó Dezső-i mondást, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”, amit tegnap Hende Csaba képviselőtársam még tévesen Széchenyi Istvánnak tulajdonított, örülök, hogy ezt korrigálta a mai napon. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Ez legyen a legnagyobb gond!) Bár ez lenne a legnagyobb hiba, hiszen az elmúlt hónapok során sajnálatos módon azt tapasztalhattuk, hogy a konstruktív ellenzéki javaslatokat nem fogadták be, és már bizottsági szinten elutasították ezeket.Éppen ezért, azzal együtt, hogy mint jeleztem, igennel fogok szavazni, szeretném hozzátenni, hogy számtalan olyan fontos pontot itt, ebben a rövid rendelkezésre álló időben el szeretnék mondani, amelyeket figyelembe kell venniük kormánypárti részről, például az egészségügyi és szociális dolgozók helyzetének javítása érdekében; vagy egy írásbeli kérdésemben is felhívtam arra Kásler miniszter úr figyelmét, hogy a szombathelyi Markusovszky Kórházból történő átvezénylések rendkívül rossz irányba mutatnak. Győrbe helyeztek át onnan orvosokat, és ez nehezíti ott a betegek ellátását, ami komoly problémákat okozhat már a következő napokban.

Azt pedig egyenesen felháborítónak tartom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ami a tegnapi bizottsági ülésen, a Népjóléti bizottság ülésén történt. Nevezetesen, hogy önök nemes egyszerűséggel kivonultak akkor, amikor számtalan olyan ellenzéki javaslat lett volna a bizottság asztalán, amely a jelenlegi helyzetben a koronavírus-járványban segíteni szándékozott volna honfitársainknak. Ilyen volt például az az indítvány, amelyet benyújtottam az alapellátásban tevékenykedő egészségügyi szakdolgozók bérhelyzetének és munkakörülményeinek javítása érdekében. Így aztán ennek a megvitatására sem kerülhetett sor, pedig fontos lenne, hogy ők is az egészségügyi bértábla hatálya alá tartozhassanak, és közvetlenül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapják a fizetésüket.

Láthatjuk azt, és az elmúlt napok eseményei ezt felgyorsították, hogy a pályaelhagyás nagyon is jelentős az egészségügy területén, és a szabadságok kérdését is fontos lenne körüljárni.

Ezért lett volna jó az, ha a tegnapi bizottsági ülésen nem úgy cselekednek a fideszes képviselőtársaim, ahogy az megtörtént. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is egyértelművé tette egyébként azt, hogy az egészségügyi bértábla alá kellene tartozniuk azoknak, akik az egészségügyi alapellátásban tevékenykednek.

Néhány nap múlva, 12-én itt a szociális munka napja, segítenünk kell a szociális dolgozóknak is, a mikro- és kisvállalkozásoknak is támogatást kellene nyújtani, erre is volt konkrét javaslatom, a nyugati határszélen ez különösen komoly problémát jelent. Tesztelésre, ingázókra vonatkozóan is tettem ilyen indítványokat, vagy éppen a munkájukat vesztett Vas megyeiek, adott esetben a szombathelyiek segítése érdekében. Sajnos, ezeket nem támogatták. Ma a turizmus, vendéglátás területén dolgozók fognak kiállni magukért.

Kérem, hogy ezeket is vegyék figyelembe, és végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem mindenkinek a munkáját, aki erőn felül teljesített az elmúlt hónapok során, és most is helytállnak, és jó egészséget kívánok mindenkinek. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)