Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ami az ön által hivatkozott levelet illeti, arról egyértelműen az a meggyőződésem, hogy egy szerencsétlen és káros iromány volt; ennél szerencsétlenebb és károsabb csak az, ha ezt érdemén és jelentőségén túlmenően immár sokadszor és hosszantartóan, valójában az ország érdekeit sértő módon pertraktáljuk. (Horn Gábor: Óh! Jobb, ha hallgatunk! - Taps a Fidesz padsoraiban. - Egy hang az MSZP padsoraiból: Az ellenzék keze betette a lábát!) Egyébként pedig úgy hiszem, hogy a politikai konzekvenciák levonásán túlmenően a miniszterelnök úr a mai napon napirend előtti felszólalásában már érdemben reagált az ön akkor még el sem hangzott felvetésére. (Horn Gábor: Ez igen! Úgy reagált, hogy még el sem hangzott!)

Ami a napirend előtti felszólalásának második részét illeti, ez a rendkívüli üléssel kapcsolatos kifogása. Szeretném emlékeztetni arra, hogy éppen három héttel ezelőtt fél 10 tájban ezt a problémát ön gyakorlatilag már felvette. Úgy tűnik, hogy ön maximálisan alkalmazkodott a háromhetes munkarendhez.

Az ügy érdemében szeretném elmondani, hogy... (Kuncze Gábor: Amikor nincs parlament, hogy jöjjek be? Nem tudok bejönni! Be van zárva a terem, nem tudok bejönni! - Közbeszólások az SZDSZ soraiból.) három héttel ezelőtt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter már hivatkozott az ön mögött mintegy egyméteres távolságban ülő dr. Hack Péter képviselő úrra, aki az előző ciklusban mint elismert alkotmányjogász és a Házszabály nagytekintélyű tudósa 1996. augusztus 28-án a házbizottságban a következőket mondta: "Ha minden hétre 78 aláírással egy ülésnapot beiktatunk ebbe a rendszerbe, akkor a Házszabálynak a politikai vitanapra és egy csomó más jogos intézményre vonatkozó korlátozó rendelkezései értelmüket vesztik." (Kuncze Gábor dr. Hack Péter felé fordul.) Továbbá: "Azzal az egész parlamentet szét lehet verni, ha 78 képviselő minden korlátozás nélkül minden napra be tudna rakni egy rendkívüli ülést, és magát a parlamentet kiüríti az érdemi ülésektől." (Szabados Tamás: Akkor minden héten volt ülés!) Úgy látszik, a frakcióvezető úr nem hallotta ezt az idézetet, ezért most megfejelem egy másik idézettel.

(10.00)

Ugyancsak az ön frakciótársa, nagytekintélyű alkotmányjogász az alkotmányügyi bizottság 1996. december 18-i ülésén ugyancsak ebben a témakörben nyilatkozott és a következőket mondta:

"A kötelezően összehívandó rendkívüli ülés napirendjét az Országgyűlés a Házszabály vonatkozó szakaszai alkalmazásával saját maga állapítja meg. Ez alatt akár az is érthető, hogy az Országgyűlés nem állapít meg napirendet." Magyarul Hack elnök úr jogosnak és a Házszabályból levezethetőnek tekintette azt, hogy az Országgyűlés nem állapít meg napirendet egy kötelezően összehívandó rendkívüli ülés tekintetében. (Kuncze Gábor: És be se jön!)

Aztán indokolta ezt Hack elnök úr. A rövid indokolás az, hogy "A képviselők egyötöde, mondjuk, javasolja, hogy augusztus 10-ére üljünk össze, és tárgyaljuk meg például a halak szaporodásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot." - szó szerint idézem. - "Az Országgyűlést össze kell hívni, össze kell ülnie az Országgyűlésnek, de a képviselők többsége úgy dönthet, hogy nem kívánja az adott országgyűlési határozati javaslatot megtárgyalni. Az alkotmány csak azt írja elő, hogy össze kell hívni az Országgyűlést. Azt nem írja elő, hogy meg kell tárgyalni ezt a javaslatot." (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Hack képviselő úrral ön ezek szerint elfelejtett konzultálni most már a második napirend előtti felszólása esetében - ami persze nem kötelező, míg ahogy hallottuk, a kormánytagoknak bizonyos lépések esetén illendő és hivatalvesztés terhe mellett kötelező is a konzultáció.

Szeretnék hivatkozni két alkotmánybírósági határozatra is. Az egyik az Alkotmánybíróság 36/1992. számú határozata, amelyben az Alkotmánybíróság kifejezetten, expressis verbis kimondta a következőt: a rendkívüli ülésre való összehívás tisztán processzuális indítvány, vagyis eljárásjogi indítvány, a javasolt napirendet az Országgyűlés nem köteles tárgyalni. Még egyszer ismétlem: a javasolt napirendet az Országgyűlés nem köteles tárgyalni.

És végül utalnék az Alkotmánybíróság 4/1999-es, ez év március 31-én hozott igen jelentős határozatára, amelyben azt is kimondotta az Alkotmánybíróság, hogy a rendkívüli ülés alkotmányjogi funkciója nem a rendszeres ülésezés biztosítása.

Tehát azok az indokok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), amelyeket önök ebben a körben felhoztak, nem foghatnak helyt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)