Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A családok támogatása minden politikai erő számára fontos kérdés, mert az e körben hozott intézkedések az ország lakosságának jelentős hányadát érintik, hatása pedig a társadalomnak nemcsak a jelenét, hanem a jövőjét is képes befolyásolni. A pártok részéről tehát érthető a törekvés, hogy a követendő családpolitikájával kapcsolatban igyekezzenek önálló álláspontot képviselni, és az is természetes, hogy az álláspontok esetenként alapvetően különböznek egymástól.

A szociálliberális kormány családpolitikájának célja a következő: feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekekre tekintettel egy igazságosabb újraelosztást valósítsunk meg, erősítsük a társadalom alapsejtjeit jelentő családok létbiztonságát, mérsékeljük a gyermekszegénységet, és egyúttal ösztönözzük a gyermekvállalást.

A gyermekneveléssel kapcsolatban felmerülő problémák azonban nem korlátozódnak az anyagi jellegű problémákra. Ezért a családok ellátásának eszközei a pénzbeli ellátásoktól a családsegítés, az oktatás, nevelés eszközén át egy többelemű, egymásra épülő rendszert kell hogy alkossanak. Álláspontunk szerint a családtámogatási rendszerrel kapcsolatos további alapvető követelmény, hogy az ne legyen diszkriminatív, ne növelje az egyenlőtlenségeket a családok között, hanem azt tartsa szem előtt, hogy a gyermekek között nincs különbség attól függően, hogy gazdag vagy szegény családba születtek. A kormányt ezek az elvek vezérelték, amikor elhatározta a családtámogatási rendszer átalakítását, és kidolgozta annak tervét.

A jelenlegi családtámogatási rendszer ugyanis több ponton mutat hiányosságokat: sok esetben az ellátások éppen azokhoz nem jutnak el, akiknek arra a legnagyobb szükségük lenne. Az adókedvezményt csak azok a családok tudják igénybe venni, ahol megfelelő mértékű adóköteles jövedelemmel rendelkeznek. Ezt a helyzetet jól példázza, hogy az adóbevallást benyújtó családok 20 százaléka nem, vagy csak részben tudta érvényesíteni a családi adókedvezményt. az alacsony keresetűek jövedelme pedig sok esetben csak pár száz forinttal haladja meg a gyermekvédelmi támogatásra jogosító értékhatárt, így elesnek ezen ellátásoktól. Ugyanakkor ők az adókedvezményt is legfeljebb csak részben tudják igénybe venni. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás jelenlegi rendszere továbbá munka ellen ösztönző is, hiszen ebben a rendszerben gyakorlatilag nem éri meg alacsony bérért munkát vállalni, mert jelentős összegtől, valamint a támogatáshoz kötődő természetbeni juttatásoktól is eleshet a család.

A kormány száz lépés programja keretében ezeket a problémákat akként kívánta orvosolni - és egyben a családtámogatási rendszert átláthatóbbá és igazságosabbá tenni -, hogy az eddig háromelemű, azaz a családi pótlékból, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból és az adókedvezményből álló rendszerből egy, a családi pótlékra építő rendszerré alakította át. A családi pótlék azért vált az átalakítás kiindulópontjává, mert az alanyi jogon mindenkit megillető ellátás képes azt a célkitűzést teljesíteni, miszerint a gyermeknevelést jövedelmi-vagyoni helyzetre tekintet nélkül, egyformán támogatni kell.

A 2006. január 1-jétől átlagban 84 százalékkal megemelt összegű családi pótlék magába olvasztja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, illetve az egy- és kétgyermekesek adókedvezményét. A családi pótlék összegei - a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - a családtípus és a gyermekek száma szerint differenciáltak. Továbbra is magasabb összegű családi pótlékban részesülnek a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok. Esetükben az összegek nemcsak a család típusa szerint változnak - egy- vagy kétszülős-e a család -, hanem a felnőttkorú, saját jogon családi pótlékot kapó személyek részére önálló összeg kerül bevezetésre. A három-, illetve többgyermekeseknél, ahol a megemelt összeg nem tudta volna pótolni az adókedvezmény kieső összegét, a családi adókedvezmény évi 6 millió forintos jövedelemhatárig, gyermekenként legfeljebb havi 4 ezer forintos összegben megmarad.

A legszegényebb családok támogatásának kiegészítésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szolgál. Ez az ellátás egyrészt a hatályos szabályok szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó kedvezmények, így többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás, valamint évi egyszeri támogatás igénybevételére is jogosít.

A családtámogatási rendszer átalakítása nem magában álló folyamat, azt kiegészíti a szociális ellátások reformja, melynek keretében a családi segélyezés bevezetésével további korrekcióra nyílik lehetőség. A családi segélyezés keretében terveink szerint mintegy 200 ezer gyermekre tekintettel kerülhet a jelenleginél lényegesen magasabb összegű támogatás megállapításra a rászoruló családoknál.

A családtámogatási rendszer átalakítására az Országgyűlés részére benyújtott és a közeljövőben szavazásra kerülő költségvetés 26,4 milliárd forint többletforrást biztosít, így összességében a jövő évben egy lényegesen egyszerűbb támogatási rendszer keretében mintegy - szumma összeget mondok - 32 milliárd forinttal többet fordítunk a gyermeknevelés támogatására, amit biztosan nem fognak az érdekelt családok keserűséggel fogadni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy meg tudtuk ezt lépni.

Végül szeretném elmondani önnek, hogy a fogyasztási egység egy szociológiai módszertani definíció, és semmi másról nincs szó.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)