Készült: 2024.09.23.09:54:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

3. ülésnap (2006.06.08.), 140. felszólalás
Felszólaló Dr. Kozma József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:10


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOZMA JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti politizálás lényegét fejezi ki a kormányprogram, amikor a magyar érdekek képviseletét tűzi ki célul, mégpedig a külpolitikában. Bár, hogy pontosabb legyek, a nemzeti érdek képviselete nem célja, hanem a kormány által vállalt mércéje a külügyi tevékenységnek is. Aki tudja és érti, hogy mekkorát változtak a magyar fejlődés belső és külső feltételei, az elvárja, hogy a külügyi kapcsolatok fejlesztésében is megfelelően válasszunk új eszközöket.

(18.40)

Ez az első olyan ciklus, amelyet úgy kezdünk, hogy az EU-tagság már nem cél, hanem eszköz az országépítés támogatásához. Az európai uniós csatlakozás továbbra is központi kérdés, ám most már Románia és Bulgária csatlakozásának támogatásáról van szó. Arról van szó, hogy az uniós tag Magyarország hogyan támogatja mások csatlakozási ügyeit. Az van napirenden, hogy a nemzeti érdek a romániai magyarok uniós polgárságának kérdése, és ahogyan nemzetpolitikai érdek a Nyugat-Balkán euro-atlanti integrációja is. Jövőnk biztonságának is kérdése déli határaink mentén a stabilitás erőinek támogatása. A külpolitikának új és hatékony eszköze, ha átadjuk nagyon is konkrét fölkészülési és csatlakozási tapasztalatainkat az új, szuverenitással rendelkező államok számára, vagy éppen a konfliktusforrás Koszovó esetében.

Koszovó példája egyébként azt is mutatja, hogy a világ globális problémái legközelebbi környezetünkben is feszültséget gerjeszthetnek. A gazdasági fejlettségbeli különbségek, az elmaradottság, a szegénység békétlenségben, etnikai összeütközésekben nyilvánulhat meg. Nekünk pedig lehetőségünk és felelősségünk, hogy aktív szerepet vállaljunk a konfliktusok megelőzésében és kezelésében. Ezért az EU közös kül- és biztonságpolitikájának formálásában kezdeményező szerepvállalásunk természetes. EU-tagként szövetségeseket találtunk már eddig is nemzeti érdekeink érvényesítéséhez, az uniós forrásokért folytatott sikeres harcban. A kormányprogram pedig joggal számol azzal, hogy a további sikeres fellépésünkhöz szükséges kellő támogatás alapja külpolitikánk következetessége és az, hogy hazánk megbízható szövetséges. Ez az alapja a transzatlanti szervezetekben végzett megbecsült tevékenységünknek, és ezen az alapon kiválóak újra kapcsolataink az Amerikai Egyesült Államokkal.

Érdekünk szerint való, hogy Oroszországgal és az orosz térséggel a piacot, energiaforrást egyaránt biztonságossá tevő kapcsolatokat fejlesszünk ebben a ciklusban. A programban fölvázolt külpolitika nagy sikere lesz, ha a hazai fejlesztéshez forrásokat hozó orosz és ukrán kapcsolat kölcsönös előnyök alapján fejlődhet. Jogos tehát az a következtetés, hogy e reális program alapján a magyar külpolitika a külvilág felé a stabilitás tényezője lesz, s eközben egy magabiztos, jövőjében bízó, reformorientált ország építéséhez segít a diplomácia eszközeivel a feltételeken javítani.

A nyitottság a külpolitikában ugyanakkor jelenti azt is, hogy az elérhető forrásoknak a fejlesztést szolgáló fölhasználásakor képesek vagyunk túltekinteni az ország határain. A legtisztességesebb nemzetpolitika fogalmazódik meg a programban. Az uniós pénzeket regionális fejlesztésekhez, kiegyenlítéshez használjuk fel határokon átnyúlva. A szomszédos országokban a magyarlakta régiókat vonhatjuk be a fejlesztésbe, beleértve ebbe a jövő lényegét és zálogát jelentő valódi modernizációt.

A nemzet ilyen alapon, európai keretekben egyesítése hazai és uniós eszközök fölhasználásával tisztességes és sikeresnek ígérkező politika. Jó okunk van tehát arra, hogy támogassuk a kormány programjának megvalósítását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai