Készült: 2024.09.24.08:41:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2000.11.07.), 328. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:52


Felszólalások:  Előző  328  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ékes József képviselőtársam már megfogalmazta, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egységesen támogatja ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását.

Egyetértettünk azzal a szellemiséggel, hogy a szakmai szintű jogalkotást indokolatlan törvények és kormányrendeletek keretében végezni, és ha lehet, ezeket a technikai típusú jogalkotási kötelezettségeket az érintett szakminisztereknek miniszteri rendeletek révén kell teljesíteniük. Ugyanebből a meggondolásból helyeseltük a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek és a Fővárosi Közgyűlésnek a jogkörbővülését is, például a légszennyezést megelőző jogalkotási munka területén.

Ezzel a helyeslő támogatással egyidejűleg azonban felmerültek bennünk olyan kérdések is, hogy ezek az alacsonyabb rendű jogszabályok nem sérthetnek-e magasabb rendű jogszabályokban lefektetett jogokat vagy esetleg íratlan jogosultságokat. Vajon meddig terjedhet egy önkormányzat vagy egy miniszter jogszabályalkotása abban a témakörben, amit ez a törvényjavaslat felkínál számukra?

Tisztelt Ház! Hadd említsek néhány példát! A települési önkormányzatok jelenleg is változatosan szabályozzák például az avar vagy a kerti hulladék elégetésének lehetőségeit. Van olyan önkormányzat, amely csak hétköznapokon teszi ezt lehetővé, van olyan, amely csak meghatározott napszakokban, tudok olyanról is, amely egész nyáron megtiltotta az udvarokon a tűzgyújtást az aszályra és a száraz növényekre hivatkozva. Ez a kisemberek számára azt jelentette, hogy télen nem lehetett disznót perzselni hétvégén a portákon, pedig általában csak ekkor ér rá segíteni a rokonság, vagy nyáron nem lehetett a vendégekkel még szalonnát sem sütni a gémeskút mellett az udvaron, mert így rendelkezett az önkormányzat.

Az ilyen panaszokra keserűen mindig csak azt tudom mondani, hogy legközelebb válasszanak maguknak olyan képviselő-testületet, amely szerencsésebben össze tudja hangolni a természetvédelmi, tűzvédelmi szempontokat a természetes lakossági igényekkel. De már nem tudok mit mondani azoknak a nyaralótulajdonosoknak, akiknek nincs semmilyen beleszólási lehetőségük a helyi önkormányzat kialakításába. Hallomásból ismerve néhány túlbuzgó képviselő-testület eddigi rendeleteit, vajon hol a határa a jogosítványaiknak?

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat úgy ad felhatalmazást az önkormányzatoknak a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés rendeletekkel történő szabályozására, hogy ezzel egyidejűleg nem védi a lakosság eddig szokásban volt jogosítványait.

Nem tudom, hogy például erre a felhatalmazásra hivatkozva - és most szándékosan kirívó példákat említek - megtilthatja-e az önkormányzat a nyári konyhákban történő főzést, vagy szabályozhatja-e azt, hogy mivel fűthetnek a lakók és mivel nem. Tudom azt, hogy sok háztartás a szén és a tűzifa között bármit eléget, ami csak hőt ad, legyen az rongy, tejfeles pohár, tejeszacskó vagy étolajos flakon, de azt is tudom, hogy csak szükségből teszik ezt, továbbá azt is látom, hogy az ilyen jellegű légszennyezés eltörpül az ipar vagy a közúti közlekedés légszennyezéséhez viszonyítva.

Most, az általános vita keretében szükségesnek érzem képviselőtáraim figyelmét felhívni a lakossági érdekek sérelmének fokozódó veszélyére.

Tisztelt Ház! Végezetül hadd említsem meg egy másik gondomat! A törvényjavaslat 2. §-a szerint felhatalmazást kap arra a miniszter, hogy a vízvédelmi szempontból kiemelt, védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben határozza meg. Természetesen nem ezt a jogosítványt kifogásolom, hanem a törvényjavaslat felemásságát. A védelemre szoruló vízgyűjtő területeken ugyanis gyakran gazdálkodnak, azaz a védetté nyilvánítást elrendelő miniszteri döntés következményeként káresemény vagy jelentős jövedelemkiesés is érheti a gazdákat.

A természet védelméről szóló törvény szerint a tulajdonos vagy a földhasználó köteles eltűrni, hogy a természetvédelmi hatóság korlátozza a tulajdonjogot, ugyanakkor a törvény arról is intézkedik, hogy az így okozott kárt a tulajdonos számára meg kell téríteni. Eddig már több olyan esetről hallottam, hogy a természetvédelmi hatóság korlátozta a földtulajdonosok gazdálkodási jogait, de a törvény által ilyen esetekben előírt kártérítésről azért nem intézkedett, mert úgymond az Országgyűlés nem különített el ilyen kártérítési, kárenyhítési célra összegeket. Ezt a magam tiszakécskei választókerületében is nemegyszer tapasztalhattam. Most is, ennél a törvényjavaslatnál is csak a miniszteri jogkörről intézkedik a törvényjavaslat, a jogkör gyakorlásából eredő költségek forrásairól már nem.

Az általános vitának ebben a szakaszában ismét csak egyet tehetek: újólag felhívom az előterjesztő államtitkár úr és képviselőtársaim figyelmét erre a felemásságra, a jogok és a kötelezettségek nem éppen rendezett egyensúlyára.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Kávássy Sándor: Helyes! - Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  328  Következő    Ülésnap adatai