Felszólalás adatai

POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram kiemelten fontosnak tartja a gazdaság és az oktatás kapcsolatának erősítését. Talán Klebelsberg Kunó oktatási miniszter volt az utolsó, aki egykori pénzügyi államtitkárként hitelesen és a kormányát tettekre sarkalló módon tudta elmondani azt, hogy az oktatás a legfontosabb gazdasági tárca, hiszen az oktatási terület fejleszti, képzi legfontosabb nemzeti erőforrásunkat, az emberi erőforrást, vagy ahogy manapság mondják, a humán erőforrást. (Folyamatos zaj.)

Az oktatás stratégiai szerepe azonban általában a felületes viták során kimerül abban, hogy az oktatásra mint ágazatra több költségvetési pénzt, támogatást fordítson az adott kormányzat, és ritkán nézzük az érem másik oldalát, hogy maga az oktatás mennyire áll közel a gazdasághoz, mennyire képes a gazdaság a munkaerőpiac szempontjából releváns tudást nyújtani a fiataloknak, a felnövekvő nemzedéknek.

A gazdaság fejlődésének alapvető feltétele, hogy az aktív munkavállalói réteg folyamatosan továbbképeztessék, az átképzés az munkaerő-piaci viszonyokhoz alkalmaztassék, folyamatosan kövesse a technikai, technológiai fejlődést. A kormány programja szerint az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése a fejlett piacgazdaságokban a humánerőforrás-fejlesztés, az oktatás alapvető feladata. E cél megvalósítása érdekében terjesztettük ide a Ház elé a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítását.

E törvényjavaslat alapvetően három fő módosítást tartalmaz. Az első, hogy megnyitjuk a szakképzési alapot a felsőoktatás részére bizonyos megkötésekkel. A szakmai képzés tágabb értelmezése értelmében az alap felhasználói körének bővítését szolgálja az akkreditált felsőfokú szakképzés mellett a felsőoktatás szakmai gyakorlati képzési költségeinek elszámolhatósága. A felsőoktatás és a gazdaság együttműködésének ösztönzése érdekében a képzési követelményekben rögzített 8 hétnél hosszabb egybefüggő szakmai gyakorlat szervezésével kapcsolatos költségeket el lehet számolni a jövőben. Ehhez szükséges lesz a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás létrejötte.

A másik módosítási pont a munkaviszonyban állók képzésére vonatkozik, akiknek továbbképzésére, ennek költségeire elszámolható a hozzájárulási kötelezettség alapján 0,2 százalék helyett a törvény elfogadása után 0,5 százalék, azaz a módosítás lényege ennek az összegnek a két és félszeresre való emelése. A közelmúltban készült felmérések szerint a munkaviszonyban állók képzésének 0,2 százalékig történő elszámolhatósága csak nagyon kis mértékben ösztönözte a gazdálkodó szervezeteket a képzésre, ennek folytán igen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

A kis- és középvállalati szféra számára ez a bérhányad az elszámolási lehetőség csekély volta miatt nem volt ösztönző, bár e gazdálkodói kör kiemelt támogatása általános cél az Európai Unióban és Magyarországon kiváltképp. Ezért javasoljuk az elszámolási lehetőség megnövelését, két és félszeresre emelését. Ez a módosítás hosszabb távon sem jelenthet forráscsökkenést a középfokú intézményi körben, hiszen a munkaviszonyban állók képzésére tapasztalataink szerint egyre több szakképző intézmény vállalkozik. Ily módon a munkaviszonyban állók képzésének erősítése az iskolák innovációs és megújuló képességét fejleszti, ezért a képzési kapacitások kihasználtságát is növelni fogja.

E tekintetben a javaslat feloldja az Országos Képzési Jegyzékhez való kötöttséget, amellyel lehetővé válik, hogy a munkavállalók rugalmas, valódi igényeinek megfelelő képzéseket vegyenek igénybe, emellett a törvény egy újabb rendelet megalkotására ad felhatalmazást, és e jogi szabályozási felhatalmazással az így 0,5 százalék terhére elszámolható képzések szabályozását kívánjuk megoldani. A rendelet kialakításakor a vitában, a parlament általános vitájában elhangzott szempontokat is figyelembe kívánjuk venni.

A módosítás harmadik eleme: a felhasználás hatékonysága érdekében az ellenőrzés szabályait szintén rendeleti szinten tervezi szabályozni a javaslat. A törvényjavaslat általános vitája 1999. április 15-én, részletes vitája május 4-én megtörtént. A törvényjavaslat általános vitára bocsátásáról, a módosító javaslatokról és a kapcsolódó módosító javaslatokról négy bizottság, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, a gazdasági bizottság, a mezőgazdasági bizottság, valamint az oktatási és tudományos bizottság foglalt állást. (Folyamatos zaj.)

A törvényjavaslathoz összesen 22 képviselő képviselői módosító és 6 bizottsági kapcsolódó módosító indítvány érkezett. A módosító indítványok többsége a felsőoktatásra vonatkozó kiterjesztésre... (A miniszter kérdőn néz az elnökre. - Kuncze Gábor: Figyel az elnök úr!)

A módosító indítványok többsége a felsőoktatásra vonatkozó kiterjesztéssel és a munkaviszonyban állók képzésének félszázalékos elszámolhatóságával kapcsolatban került benyújtásra. A felhasználói kör kiterjesztésének elvével a képviselők többsége egyetértett, a vita alapvetően azok mértékéről folyt. A bizottsági üléseken és a törvénytervezet általános vitáján teljes körű egyetértés volt az ellenőrzés szabályozásának szükségességéről.

A módosító indítványok közül a kormány elfogadásra javasolja a T/995/31. számú bizottsági ajánlásból az 5., a 14. és a 15. javaslatot, valamint a 34. számú bizottsági kiegészítő ajánlásból az 1., 2., 3., 4. és 5. számút. Az elfogadás indokai röviden összefoglalva a következőek:

Az 5. számú javaslat a kivételezettek körét kívánja szűkíteni, tehát azon kivételezettek körét, akikre nem vonatkozik a szakképzési hozzájárulás befizetési kötelezettsége. A kivételek számának csökkentése egybeesik a kormány szándékával, ezért a javaslat elfogadását támogatjuk.

A 14. és 15. javaslatok, illetve a kiegészítő ajánlásból az 5. számú javaslat célszerű szövegpontosításokat tartalmaz.

A 34. számú bizottsági ajánlásból az 1. és a 2. számú javaslatok a nemrég megalakult megyei, illetve fővárosi szakképzési bizottságok ellenőrző szerepét erősítik meg a hozzájárulásra kötelezettek saját munkavállalók számára szervezett képzése területén.

A 3. számú javaslat olyan szövegpontosítást tartalmaz, amely a felsőoktatási intézmények esetén a támogathatóságot konkrét szakképzési formához kapcsolja. A javaslattal a bizottságok egyhangúlag egyetértettek.

A 4. javaslat kötelező jelleggel írja elő a határon túli magyarok képzésének támogathatóságát. A javaslat megfelel a kormányprogramban foglaltaknak, ezért azt támogatjuk.

Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat a kormányprogram szellemében lényegi lépés a szakképzés finanszírozási rendszerének korszerűsítésére, a magyar szakképzés és humánerőforrás-fejlesztés modernizációja során. A hosszabb távra szóló szabályozás jelentősen hozzájárul az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatás és képzés hatékonyabb működtetéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által elfogadott, valamint a bizottságok által megszavazott képviselői módosító indítványok, illetve kapcsolódó módosító indítványok figyelembevételével kérem, hogy a törvénytervezetet fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)