Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ahhoz képest, hogy milyen fontos kérdésről vitatkozunk külpolitikai, nemzetpolitikai értelemben, egy kicsit a pillanatnak megfelelő súllyal történő kezelését hiányolom. Hiányolom a galériáról a határon túli vendégeket. Örülnék annak, hogyha egy ilyen kérdés tárgyalásakor fontosnak tartotta volna a Ház vezetése, hogy az erdélyi magyar szellemi, politikai, egyházi élet vezetőit meginvitálja.

A magam részéről, amikor erre a vitára készültem a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetje nevében, kérdéssel fordultam ezekhez az erdélyi magyar politikai szereplőkhöz, és nagyon sok szereplőtől választ is kaptam a kérdésemre. Javaslatokat fogalmaztak meg, hogy minek kellene egy ilyen országgyűlési határozati javaslatban szerepelnie. És végül is az a módosító javaslat, amit Hörcsik Richárd kollégámmal benyújtottam, ezeket az erdélyi magyar szellemi, politikai élet részéről felvetődő javaslatokat tartalmazza.

(14.50)

Válaszolt a megkeresésemre Tőkés László püspök úr, az erdélyi református egyház püspöke, Adorjáni püspök úr az evangélikus egyház részéről, Schönberger püspök úr a katolikus egyház részéről, Csapó József, Szász Jenő és még néhányan az erdélyi közéletéből. Az ő javaslataik beépítése a módosító javaslatunkba eredményezte azt a lehet, hogy kicsit hosszú szöveget, de talán nem fölösleges, ha röviden fölidézzük, hogy miről szólnak ezek a megjegyzések.

Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja, mint ahogy megalakulásától fogva támogatta mind Romániának, mind Bulgáriának az Európai Unióhoz történő csatlakozását. Meggyőződésünk szerint a XX. századi magyar történelmi tragédiára, Trianonra az Európai Unió keretei között adhatjuk, kaphatjuk meg a megfelelő választ. Természetesen nem automatikusan, hanem nagyon tudatos erőfeszítéseket követel meg mind a kétoldalú, mind a multilaterális keretben az elkövetkezendő években is a hatékony kisebbségvédelem. Tehát mind régiónk biztonsága, mind pedig a magyar nemzeti érdekek és ezen belül is pedig hangsúlyosan az erdélyi magyarság érdeke azt követeli meg, hogy támogassuk Románia és Bulgária európai uniós csatlakozását.

Ahogy a módosító indítvánnyal kapcsolatos javaslatok megfogalmazódtak, végül is, bár voltak olyan javaslatok is, hogy a felhatalmazás feltételeként kellene megfogalmazni példának okáért a Székelyföld területi autonómiáját, a Székely Nemzeti Tanács elnöke erre vonatkozóan fogalmazta meg a véleményét, összességében többségükben voltak azok az álláspontok, amelyek nem a feltételek, hanem a fenntartások megfogalmazását tartották szükségesnek ebben a módosító javaslatban. S való igaz, úgy ítélem meg, hogy a román európai uniós csatlakozással kapcsolatban kell legyenek fenntartásaink, hiszen az Európai Unióban, sőt magában Romániában is nagyon sokaknak van Románia európai uniós érettségét illetően fenntartása.

Hozzá kell tegyem ehhez azt is, hogy a magyar kormány meggyőződésem szerint elmulasztotta kihasználni a csatlakozási folyamat adta lehetőségeket a magyar nemzeti érdekek érvényesítése érdekében. Az Európai Parlament is fontosnak tartotta, hogy a román érettséggel kapcsolatban megfogalmazza a múlt héten a véleményét, mint ahogy az Európai Unió Bizottsága is a legutóbb közzétett jelentésében egy olyan szigorú jelentést fogalmazott meg Romániáról, mint még egyetlenegy csatlakozás előtt álló országról ezt nem tette meg. Ebben a helyzetben, azt hiszem, csodálkozni azon, hogy fenntartásaink vannak, nem lehet, sőt azt hiszem, hiba lenne szőnyeg alá söpörni ezeket a problémákat.

A csatlakozási szerződés lezárása is meggyőződésem szerint idő előtti volt. Precedens nélküli ugyanis, hogy ilyen feltételekkel csatlakozik egy ország az Európai Unióhoz, mint Románia teszi ezt. Hogy a magyar kormány miként nyújtott némileg pártpolitikai ízű támogatást is az előző román kabinetnek, ezt most ne firtassuk, nem ennek van itt most a helye, de meggyőződésem szerint a román csatlakozási szerződésnek az idő előtti lezárása nem feltétlenül segíti az Európai Unió igényeinek, elvárásainak a teljesülését. Ezért különös súly nehezedik az Európai Unió tagállamaira, különösen annak kormányaira, kormánypárti politikusaira, hogy ahelyett, hogy kifejeznék a megelégedettségüket, az örömüket és hasonló módon további érzéseiket, a ratifikáció lezárultáig, Románia európai uniós csatlakozásának az időpontjáig, legyen az 2007. vagy 2008. január 1-je, egy intenzív monitoring létrehozását és működtetését kell elhatároznunk.

Az erdélyi magyarság körében december 5-e után érthetően nagyon nagy fokú a kiábrándulás, nagyon nagy fokú a bizalmatlanság az anyaországi politika és különösen az anyaországi kormányzat irányában. Az, hogy 90-95 százalékos az erdélyi magyarok körében az Európai Unió támogatottsága, és az Európai Uniótól várják azt, hogy bizonyos olyan elvárásaik is teljesüljenek, amit sajnálatos módon az anyaországi kormánytól nem várhatnak el, különösen is megnöveli a jelentőségét annak a tárgynak, amiről most vitatkozunk. Az Európai Unió keretei között kell tudnunk választ találni az erdélyi magyarság számos elvárására. Így például az Európai Unió keretei között kiépítendő hatékony kisebbségvédelmi rendszer jelentőségét szeretném hangsúlyozni. Akkor, amikor a csatlakozási szerződés vagy az alkotmányos szerződés ügyében az ellenzék részéről erre próbáltuk rávenni a kormányzatot, előlegezze meg ennek a kisebbségvédelmi rendszernek a kiépítését, akkor már ezt a célt tartottuk a szemünk előtt.

Kiemelném, hogy részben az Európai Parlament, részben a határon túli magyar elvárások alapján melyek azok a fenntartások, amelyeknek mindenféleképpen hangot kell adnunk, és erre vonatkozik egyébként a beadott módosító javaslatunk. A csatlakozási kritériumok általános teljesítése, ezen belül különösen a korrupció kérdése, amit egyébként az új jobbközép kormány első rangú prioritásként kezel. A környezetvédelmi előírásokat kell megemlítenem. Köztudott, hogy a magyar közvéleményben a verespataki aranyszaurusz ügye egyértelműen ahhoz járult hozzá, hogy ennek az építkezésnek az azonnali leállítását kell elvárnunk Romániától. Százszoros kockázatot jelent egyébként a korábbi nagybányai szennyezéshez képest. Elvárjuk, hogy Románia szolgáltassa vissza az egyházi javakat, mintegy 2 ezer darab egyházi ingatlan visszaszolgáltatása várat magára, illetőleg hogy szüntesse meg az egyházak közötti diszkriminációt. Hasonlóképpen a kisebbségekre nézve hátrányos és diszkriminatív önkormányzati és parlamenti választójogi törvényt változtassa meg. Ugyancsak ebbe a kérdéskörbe tartozik, hogy a kisebbségek számára a szubszidiaritás és az autonómia elveinek, illetőleg intézményeinek a megteremtésével segítse elő a kisebbségi jogegyenlőség megteremtését. Itt külön dicséret illeti Gál Kinga európai parlamenti képviselőt, aki módosító javaslataival sikerült elérje, hogy az Európai Parlament jelentése e téren sokat javult. Végül aktualitásként föl kell hívjam a figyelmet az etnikai jellegű incidensek megelőzésére. Sajnálatos módon ezek az elmúlt hetekben intenzívebbé váltak, és vészesen kezd emlékeztetni az erdélyi helyzet a vajdaságira.

Bízom abban, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy képesek leszünk arra, hogy ha egyöntetűen támogatjuk Románia csatlakozását, akkor a fenntartásaink, illetőleg az elvárásaink érvényesítése területén is egyöntetűen tudunk föllépni, és támogatni fogják szavazatukkal az általunk benyújtott módosító javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)