Készült: 2024.09.19.20:28:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2009.12.01.), 52. felszólalás
Felszólaló Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:46


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Csiha Judit képviselőtársammal a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására teszünk kísérletet, és ehhez próbáljuk megszerezni a tisztelt Ház támogatását. Nevezetesen a csoportos keresetindítás és érvényesítés lehetőségét szeretnénk a polgári perrendtartásról szóló törvény keretein belül megteremteni, hogy ezáltal is bővíteni lehessen az alanyi jogok gyakorlásának azt a körét, amely lehetővé teszi azt, hogy az alanyi jogokat közösen is érvényesíteni lehessen.

Ha belegondolunk abba, hogy ez a fajta jogintézmény az Amerikai Egyesült Államokban és jó néhány nyugat-európai országban létezik az actio popularis, illetve a class action néven, kicsit más és más tartalommal, illetve keretekkel, de lényegében ugyanezt szolgálják, akkor felmerül a kérdés, miért is van szükség egy ilyen típusú jogintézményre.

Annak idején, a rendszerváltás idején úgy gondoltuk, hogy ha az alapvető emberi jogok biztosítása az alkotmányban megtörténik, akkor valójában ezen jogok érvényesítése elől is elhárul mindenfajta akadály. Ugyanakkor ezen jogok érvényesítése mindig egy adott szociológiai, társadalmi környezetben történik, különböző szűk keresztmetszetek és akadályok nehezítik ezen jogok tényleges gyakorlásának a megtörténtét. Lényegében arról van szó, hogy miközben a rendszerváltás során az elnyomás és a kiszolgáltatottság nagy rendszereit lebontottuk, hiszen egy pártállami diktatúrából egy parlamentáris demokrácia jött létre, az állami tulajdon monopóliumán felépülő gazdaságból, egy tervutasításos gazdaságból egy versenyen alapuló szabadpiaci gazdaság jött létre, eközben húsz évvel a rendszerváltás után mindenképpen szembe kell néznünk azzal, hogy miközben az elnyomás és kiszolgáltatottság nagy rendszerei leépülőben vannak, illetve a rendszerváltás ezeket lebontotta, az elnyomás és kiszolgáltatottság kis rendszerei velünk élnek.

Vajon az állampolgár a bürokráciával szemben, a közigazgatás során intézett ügyeiben egyenrangú félként tud-e fellépni a hatalmas apparátusokkal szemben? Vajon a fogyasztó egyedileg, elszigetelten azonos súlycsoportban versenyez-e a nagy gazdasági szervezetekkel, vállalatokkal, bankokkal? Vajon a honpolgár, aki egy adott településen lakik, a környezetvédelemhez fűződő jogainak az érvényesítésében azonos esélyekkel indul-e, mint mondjuk, a környezetét szennyező nagyvállalatok? Természetesen nem. Tehát szükség van egy olyan fajta jogintézményre, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy közösen érvényesíthessék az akaratukat, közösen léphessenek fel. Mondhatnánk ezt is, hogy itt egy újfajta technikáról van szó, amelyet annak idején még a puha diktatúrában próbáltunk alkalmazni. Ez az úgynevezett jogba akaszkodás technikája, amikor a papíron létező jogokra hivatkozva annak idején megpróbáltunk a demokratikus ellenzék soraiban olyanfajta pereket és eljárásokat indítani, amelyek szembesítik a fennálló rendszert a saját maguk által elfogadott törvényekkel, még ha azokat nem is tartották be annak idején. Most, a demokrácia viszonyai között pedig a feladat az, hogy megkönnyítsük ezen jogok érvényesítését, és meg kell könnyíteni ezen jogok érvényesítését, azért, mert ezeknek a jogsérelmeknek az orvoslása jelenleg számos nehézséggel jár egy modern, globalizált világban.

Először is, az egyedi igények összegéhez képest olykor rendkívül magasak a költségek. A költségeken nem pusztán pénzügyi kiadást értünk, hanem amellett természetesen energiát is, amelyet be kell fektetni abba, hogy a jogsérelem orvoslásra kerüljön, vagy éppen a sérelmet elszenvedők társadalmi státusa nem olyan, amely biztosítaná azt, hogy kellően fel tudnak lépni a saját jogaik védelmében. Tehát ezek mind azt szolgálják, és mind azt mutatják, hogy itt valamit tenni kell. Ennek pedig az egyik lehetséges megoldása az, hogy megteremtjük a lehetőségét az alanyi jogok közös érvényesítésének. Önmagában nem egy-egy területről, nem egy speciális területről van szó, hanem sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a sérelmére elkövetett cselekmények esetében, a fogyasztóvédelem területén, a versenyjog területén vagy a már általam is említett környezetvédelemhez tartozó jogszabályok betartása területén.

A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása tehát látszólag egy technikai dolognak tűnik, valójában egy paradigmaváltást jelent az állampolgár, az államhatalom vagy éppen nagy gazdasági szervezetek közötti viszonyban, amelyben az állam, a törvényhozás segédkezet, segédeszközt kíván nyújtani ahhoz, hogy csoportos fellépéssel gyakorlatilag azonos súlycsoportban tudjanak megmérkőzni konfliktusok és jogsérelmek esetén az állampolgárok a nagy szervezetekkel, legyenek azok államiak vagy éppen magánjellegűek.

Természetesen ugyanakkor vigyázni kell ebben a javaslatban arra, hogy a szabályozás során a személyek magánautonómiája az alanyi jogokkal való rendelkezés alkotmányos követelményével összhangban ne sérüljön, és ehhez meg kell tenni mindent, tehát az ellensúlyok és fékek rendszerét egyszerre kell itt alkalmazni. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy egy ilyen javaslat nem pusztán az állampolgárok érdekét szolgálja, hanem segít racionalizálni bizonyos nagy szabályozó rendszerek, ezúttal az igazságszolgáltatás működését is, hiszen az ilyen típusú lehetőségek csökkenthetik azt a terhet, amelyet az elaprózott ügyek tömege jelenthet az igazságszolgáltatás számára.

Összességében tehát azt jelenti, hogy miközben a szabadság építménye rendelkezésünkre áll, és ennek a legfőbb őre, a legfőbb biztosítéka maga az alkotmány, eközben tudnunk kell, hogy a szabadság minősége terén vannak tennivalóink, hogy ezzel a szabadsággal valóban élni is tudjon az állampolgár. Ezt szolgálja ez a törvényjavaslat, és ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm a figyelmüket.

Végezetül még arra szeretném kérni az elnök urat, hogy ha lehet, az általános vitát ne zárja le, hanem tegye lehetővé azt, hogy a mai nap folyamán estig vagy a holnapi nap folyamán lehessen módosító indítványokat benyújtani a javaslathoz.

Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai