Felszólalás adatai

A 2012. évi költségvetés igazságtalan adóváltoztatásokra, az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítására épült költségvetés, amelynek keretében a korábban ígért adócsökkentés helyett megemelték egyebek mellett az áfa, az eva, a jövedéki adó mértékét, az illetékeket, a bírságokat, bevezettek nyolc új adót, csökkentették a szociális kiadásokat. A törvényjavaslat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány eleve rosszul tervezte meg a 2012. évi költségvetést, az másfél hónap után lényegében megbukott, olyan változtatásokat kellett rajta végigvezetni, amelyek alapjaiban érintették a költségvetés kereteit. Ezt követően 2012-ben összességében kilenc alkalommal került sor módosításra. Önmagában a módosítás természetesen egy lehetőség, de amikor ilyen gyakori a módosítás egy éves költségvetésen, akkor nyilvánvaló, hogy komoly problémák voltak a tervezéssel, és nyilvánvaló, hogy komoly probléma volt azzal a gazdasági programmal, amelyet a költségvetés alapjának szánt a kormány.

Ahogy azt Matolcsy György ismertette a költségvetés tárgyalása során, Magyarország 2012. évi költségvetése, mint minden költségvetés, hűen kell hogy tükrözze Magyarország kormányának politikáját és gazdaságpolitikáját. Hűen is tükrözte: ez egy kiszámíthatatlan, megalapozatlan gazdaságpolitika volt, tele cikcakkokkal, tele módosítgatásokkal. Ahogy már mondtam, kilenc alkalommal módosult a költségvetés az év során, egyetlen makrogazdasági tervezési célszámot sem tudott végeredményben eltalálni a kormány a tervezési folyamatban, tovább nőtt Magyarország lemaradása ebben az évben Európa centrumától, de a régiós versenytársaktól is, és a családoktól meg a vállalkozásoktól újabb és újabb áldozatokat követelt a költségvetés végrehajtása, ami csak a soha nem látott mértékű megszorításokkal volt tartható, illetve a hiány mértéke ilyen módon teljesült 2012-ben. A hiány mértékéhez természetesen mindenki csak gratulált, ugyanakkor amilyen úton jutott el az ország ehhez a hiánymérték-teljesüléshez, az erősen vitatható és sok kritikát kell hogy kapjon.

Matolcsy György azt is mondta a 2012. évi költségvetési törvény expozéjában, hogy ez a költségvetés gyarapítja Magyarországot, gyarapítja a magyar embereket.

(11.10)

Ehhez képest 2012-ben jelentősen csökkent a reálkereset, a közszféra egyes területein, például a pedagógusok körében egészen drasztikus mértékű volt ez a bizonyos csökkenés. '12-ben a szegények még szegényebbek lettek, miközben a gazdagok adóterhei csökkentek a '12. évben is.

Ha megnézzük azt, hogy a legfontosabb számok közül hogyan is teljesült ez a költségvetés, akkor a következőt lehet megállapítani. GDP-növekedésként terveztek a költségvetésben 1,5 százalékot, ehelyett mínusz 1,7 százalék lett a teljesülése ennek a mutatószámnak. A külgazdasági kapcsolatok szempontjából jelentős Németország és Ausztria, valamint a régióbeli országok közül Szlovákia, Románia és Lengyelország gazdasága is bővült 2012-ben, tehát nem lehet azt mondani, hogy a gazdasági világválság vagy az európai válság következtében kellett Magyarországon ilyen mértékű gazdasági csökkenést elszenvednünk, sokkal inkább a kormány helytelen politikája van e mögött az adat mögött. Az "elrugaszkodás költségvetése" tehát gazdasági zuhanást eredményezett 2012-ben.

Az infláció esetében a 3,5 százalék körüli inflációs tervvel szemben 5,7 százalékos infláció következett be ebben az évben, és sajnálatos módon ennek döntő része a kormányzati intézkedések következtében állt elő, tehát nem arról szól a dolog, hogy a világban inflációs környezet lett volna, sokkal inkább a kormány intézkedéseinek következtében kellett elszenvedjük ezt a magas inflációt. Alapvetően ez is az oka a reálkereset csökkenésének Magyarországon.

Számos nyilatkozat is kedvezőtlenül befolyásolta ezt a folyamatot, a kormányzat intézkedései, az IMF-es megállapodás lebegtetése, de az adóemelések is jelentős mértékben rontották a forint árfolyamát, és ez is egy olyan tervezési szám volt, amelyet még véletlenül sem sikerült eltalálni, hiszen 268 forintos euróárfolyammal szemben végül is 289,50 forintos árfolyam teljesült erre az évre, ami komoly veszteségeket okozott az adósságfinanszírozáson keresztül az állami költségvetésnek is.

A kiszámíthatatlan és rögtönzésekkel terhelt gazdaságpolitika egyik legkritikusabb hosszú távú következménye a beruházások zuhanása ebben az évben. Rendkívül nagy gondot jelent Magyarország jövője szempontjából is az, hogy ha ezen a területen nem történik mielőbb gyökeres változás, akkor nincs esély a gazdasági növekedés ismételt elérésére, mert a jelenlegi beruházási ráta gyakorlatilag megakadályozza a kilábalást a recesszióból. A 2012. évi beruházási volumennel a magyar nemzetgazdaság gyakorlatilag a másfél évtizeddel ezelőtti beruházási szintre süllyedt vissza ebben az évben, 2012-ben.

Nem javult az államháztartás működésének átláthatósága sem ebben az évben. Itt elhangzott a számvevőszéki elnök úr expozéjában is, hogy van olyan államigazgatási szervezet, nevezetesen a Nemzeti Földalap, amelynek a beszámolóját nem is tudták elfogadni áttekinthetetlenség okán. Azt gondoljuk, hogy azon a területen, ahol ennyire sok komoly politikai purparlé is van, még ráadásul a gazdálkodása sem áttekinthető ennek a szervezetnek, azért az minimum figyelmeztető jel kellene hogy legyen a kormány számára. Ezt nagyon nagy felháborodással fogadjuk a magunk részéről.

A másik nagyon komoly gondot jelenti a múlt évi gazdálkodásban az európai uniós források felhasználásának alakulása. Itt már elhangzott az, hogy noha a kormány papolt arról, hogy off-shore így és off-shore úgy, maga nem tett semmilyen intézkedést annak érdekében, hogy ilyen kifizetésekre ne kerüljön sor az európai uniós forrásokból, de az igazi probléma az, hogy a 70 százalékát sem fizették ki azoknak az összegeknek, amelyet önmaguk terveztek a költségvetés tervezése során, és nagyon-nagyon kétséges az, hogy vajon az adott 7 éves tervezési periódus kifizetései meg tudnak-e valósulni a hátralévő rövid időszak alatt. Az teljesen világos, hogy az a szervezeti struktúra, amit ez a kormány alakított ki ezen források kezelésére, alkalmatlan a pénzkifizetés teljesítésére.

Nagyon fontosnak tartjuk megemlíteni a múlt évben tapasztalt gazdálkodási folyamatok közül azt is, hogy sem szociálpolitikai szempontból, sem foglalkoztatási szempontból nem jó irányban haladtak Magyarországon a folyamatok. Szociálpolitikai szempontból meg kell említeni azt, hogy minden mutató azt igazolja és azt támasztja alá, hogy jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a legszegényebbek és a leggazdagabbak jövedelme közötti különbség több mint 9-szeres lett a 2012-es évben, és a felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme 4-szer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme.

Rendkívül problémásnak ítéljük azt is, hogy a nettó átlagkeresetek reálértékének 3,5 százalékos csökkenése mellett folytatódott a támogatások reálérték-csökkenése is. Így nagyon komoly gondot jelent, hogy a családtámogatások, szociális ellátások az előirányzatnál 36 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek, a gyermekgondozási díjban és terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szánt előirányzat csak 60 százalék alatt teljesült. Nagyon sokan elestek a kompenzációtól, feltehetőleg információhiány, illetve az egész kompenzációs eljárás bonyolultsága okán is.

Komoly gondot jelent, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékára csökkent az addigi 100 százalék helyett ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy csökkentették a segély összegét 22 800 forintra, miközben a viszonyítási alapnak használt nyugdíjminimum továbbra sem emelkedett, azaz 28 500 forinton maradt. Ez mintegy 18,5 milliárd forinttal csökkentette az ellátásra szánt források felhasználását. Olyan kiegészítő támogatások sem emelkedtek, mint a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás kerete, és nem emelkedett az idősek, fogyatékosok, hajléktalanok intézményeinek állami támogatása sem ebben a költségvetési évben. A munkanélküli-segély folyósítási idejét és összegét is csökkentették 2012-ben, ezért rendkívül sokan vannak Magyarországon, akiknek sem a szociális, sem az egészségügyi ellátása nincs megoldva. Közel 300 ezer ember van, akiknek feltehetően a nyugdíjellátásukkal is gond lesz a későbbiek során.

Összességében tehát úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetés ugyan néhány számban szépet mutat, de rendkívüli mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a jövedelmi különbségek szélesedjenek, növekedjenek, és rendkívüli mértékben hozzájárult ahhoz, hogy rosszabb legyen Magyarország gazdasági helyzete.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)