Felszólalás adatai

ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Béki Gabriella képviselőtársam nagyon érzékletes volt, úgyhogy válaszolok az előbbi kérdésére.

Szeretném tiszteletemet kifejezni Gubicza képviselőtársam iménti hozzászólásához, mert szívemből szólt, amit főleg a gyerekek reklámban való felhasználásával összefüggésben mondott. Úgy gondolom, hogy nemzetünk nagyjai, akik ezelőtt éltek, többek között azért váltak naggyá, mert azzal tudtak foglalkozni, ami őket érdekelte, és nem ültek a tévé előtt, vagy nem is volt tévé. Akik pedig majd ezután lesznek a nemzetünk nagyjai és a mostani fiatal korosztályból kerülnek ki, a különböző tudományos fokozatok megszerzésén munkálkodnak - ők sem néznek most tévét, illetve nem reklámokat néznek. Tehát a lélekromboló hatással egyetértek, Gubicza képviselőtársam.

Szerintem, ha valaki gyermekek felől közelít egy áru terjesztése során, az egy felháborító magatartás. Mindenki nehezen tud ellenállni a gyerekeknek, és ezzel visszaélni egy kicsit visszás.

Az, hogy amerikai életérzést sugallnak olvasztottműanyag-italokkal, és közben azt az érzést keltik a fiatalságban, hogy amíg nem veszik meg azt az italt, addig belőlük senki sem lesz, ez is több mint felháborító.

Az, hogy olyan autóreklámok jelennek meg, hogy a férfiak lábai elé omolnak a nők, ezzel mit váltunk ki az olyan intelligenciaszintű nézőkből? Feltörik az ilyen autókat, elviszik, mert azt hiszik, hogy ez tényleg egyenes utat jelent a női szívekhez. Úgyhogy még mindig kérdezem Takács képviselőtársamat, mit ért pozitív és negatív reklám alatt, mert én nehezen tudom definiálni.

Nálam a csúcs, amikor a macskaeledel-reklámban még egy zellerlevelet is odatesznek a macskának, hogy gusztusosabb legyen. Nem tudom, ilyenkor megkérdeznék egy-két kisnyugdíjast, hogy mi a véleménye ezekről a reklámokról.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)