Felszólalás adatai

Tisztelt Ház! Engedjék meg mindenekelőtt, hogy az Országgyűlés és a magam nevében külön köszöntsem a páholyban megjelenteket, akik a Kárpát-medencében és a világban élő magyar közösségeinket képviselik. (Taps. - A vendégek felállva és meghajolva fogadják az üdvözlést.) Engedjék meg, hogy külön is kiemeljem azokat, akik a tengerentúlról, Brazíliából, a legtávolabbi magyar közösségek egyikéből érkeztek hozzánk a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Kívánom, hogy ittlétük legyen emlékezetes és kellemes!

Tisztelt Országgyűlés! Nyolc esztendő múlva lesz kerek egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát, és minden korabeli tíz magyar ember közül három idegen államok fennhatósága alá került.

A XX. század elején a magyarok azért veszítettek, mert azt gondolták, hazájukat és nemzetüket nem a magyar szellemiség, hanem az idegen érdekek, fegyverek és szövetségek fogják megvédeni. Közel egy évszázada a történelmi veszteségek közepette azonban elnyertük annak a történelmi lehetőségét is, hogy felismerjük: egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem a szellemisége határozza meg. A XXI. században kiderül, megtanultuk-e az évszázados leckét.

Azt mondják, amit túlélünk, az megerősít, de ez csak akkor igaz, ha pontosan tudjuk, hogy mit éltünk túl. A tatárjárások korát a magyarok fele például nem élte túl. Az akkor élő magyarok felét kiirtották. A túlélő magyarok viszont pontosan tudták, hogy fizikai létük volt a lét. Ezért IV. Béla vezetésével kővárakat építettek a tatár betörések ellen, és a kiirtott településeket ismét benépesítették; a felperzselt földet ismét termővé fordították, és a kifosztott országot ismét gazdaggá tették.

A mai magyaroknak, akik túléltük a világháborúkkal, bolsevik forradalommal, megszállásokkal, árulásokkal, gázkamrákkal, kommunizmussal terhelt XX. századot, tudnunk kell, hogy napjainkban elsősorban a magyarság szellemi léte a tét. Amit a tatárjárás után a kővárak építése jelentett, azt napjainkban a magyar közösségek építése, erősítése jelenti. Ma ez a szellemi honvédelem feladata.

A család közössége, falvaink, városaink lakóközössége, az egyházaink közössége és a nemzet közössége nélkül a magyarság nem őrizheti meg szellemi létét a XXI. században. A nemzeti összetartozás napja nem a vesztes múlt gyásznapja, hanem a múlt, a jelen és a jövendő sorsközösségének ünnepnapja. Mindazoké ez a nap, akik a magyarsághoz tartozónak érzik magukat; akik úgy gondolják, csak akkor lehetünk öntudatos európaiak, ha öntudatos magyarok is vagyunk; hogy emberségünk és magyarságunk, létünk nemcsak egymást kiegészítő, de egymásból táplálkozó részei is. Mindazoké, akik azt gondolják, mindig először magyaroknak kell lennünk, és csak utána jobboldaliaknak, baloldaliaknak, konzervatívoknak vagy liberálisoknak. Akik úgy gondolják, családjainkat, településeinket, egyházainkat és nemzetünket építeni és nem rombolni kell. Mindazoké, akik azt gondolják, nincs határon inneni vagy túli magyar ügy, csak egyetlen közös magyar ügy van; nincs határon túli vagy inneni magyar, csak magyar emberek vannak. Azoké a mai nap, akik úgy gondolják, minden magyar ember felelős minden magyar emberért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 36. ülésnapját ezennel megnyitom. (Taps.) Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Lenhardt Balázs jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Áder János köztársasági elnök úr tárca nélküli miniszter kinevezéséről szóló határozatát megküldte, amelyben az alaptörvény 9. cikkének (4) bekezdése c) pontja alapján a miniszterelnök úr javaslatára Varga Mihály urat június 2-ai hatállyal tárca nélküli miniszterré kinevezte. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Szórványos taps az LMP és a Jobbik padsoraiból.)

Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy Varga Mihály urat az elmúlt héten a számvevőszéki és költségvetési, továbbá a gazdasági és informatikai bizottság meghallgatta, kinevezését támogatta. Most az ünnepélyes eskütételre és az esküokmányok aláírására kerül sor. Felkérem Varga Mihály miniszter urat, fáradjon az ülésterem közepére, Szűcs Lajos jegyző urat, hogy olvassa elő az eskü szövegét, és a többi képviselőtársamat pedig, hogy szokásainknak megfelelően állva hallgassuk az esküt.