Készült: 2024.09.26.07:52:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2013.05.28.), 386-388. felszólalás
Felszólaló Dr. Budai Gyula (Fidesz)
Beosztás vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 12:20


Felszólalások:  Előző  386 - 388  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is válaszolni kívánok részben Magyar Zoltán képviselőtársam azon felvetésére, hogy én Illés Zoltán államtitkártól eltérően mért nem vettem olyan aktívan részt ebben a vitában. Képviselőtársam, azért, mert amikor a bizottsági módosítókról folytatták a vitát, akkor nagyon kevés volt a szakmai vita, egy-két kivételtől eltekintve, és lényegében azokat az önök által korábban hangoztatott elveket és elvárásokat fogalmazták meg a kormány felé, amelyeket minden hétfőn ön vagy Varga képviselőtársa akár napirend előttiben, akár interpellációban, akár azonnali kérdésben elmond.

Képviselő úr, én nem véletlenül kértem egy kétperces hozzászólási lehetőséget, mert ha önöknek annyi a véleményük a bizottság által benyújtott módosítókról, hogy erről Budai Gyulának miért nincs véleménye, akkor elbeszélünk egymás mellett, képviselő úr. Tényleg ajánlom önöknek, a parlament honlapján a tegnapi jegyzőkönyvben megtalálható, olvassa már képviselőtársam el, hogy mit mondtam az ön interpellációjára, vagy mit mondtam Varga képviselő úr interpellációjára, ne állítson valótlanságot, hogy én nem válaszoltam az ön feltett kérdésére. Képviselő úr, én világosan elmondtam, hogy a kormány milyen birtokpolitikát kíván végrehajtani, mi az, ami nagyon fontos ebben a kérdéskörben.

Képviselő úr, a tegnapi nap egy politikai vita volt, az a parlamenti műfaj, a mai pedig, én azt gondoltam, hogy egy szakmai vita lesz, hogy van egy bizottsági módosító, és ahhoz a Jobbik vagy az LMP elmondja a szakmai véleményét. Képviselőtársam, ehhez képest nem tudtam eldönteni, hogy most általános vitán vagyok vagy részletes vitán, ahogy elnök úr is mondta, hogy valóban nem a módosító javaslatokhoz szóltak hozzá, hanem mindenféle politikai lózungokat fogalmaztak meg, hogy mit tartanak jónak, meg mit tartanak kevésbé jónak.

(18.20)

Ezért, képviselőtársam, én nem fogok belemenni egy személyeskedő vitába, amit önök most itt megpróbáltak generálni a parlamentben. Ha szakmai érveket tettek volna hozzá, akkor nagyon szívesen válaszoltam volna önöknek erre a kérdésre. Sem ön, sem Varga képviselőtársam semmi újat nem mondott a mai nap. Ahhoz képest, amit tegnap elmondtak, semmi új nem hangzott el az önök részéről.

Két fontos dolgot tartok említésre méltónak. Az egyik, ami itt a helyi földbizottságok vonatkozásában elhangzott. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy hadd ne olvassam már föl a törvény szövegét, Örvendi László képviselőtársam felolvasta, és hadd ne jogászkodjak már, de olvassák már el a jogszabályt, tisztelt képviselőtársaim. Itt a törvény kétszintű visszautalást tartalmaz, aminek az egyik lényege, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv vonatkozásában milyen visszautalást tartalmaz a helyi földkiadó bizottságok tekintetében. Egy kettős kontroll működik. Még egyszer mondom, én nem akarok jogászkodni, de a megtagadás szó azt jelenti, hogy vétójoga van, képviselőtársam. Tehát ha valamiben egyetértünk, akkor legalább értsünk már egyet ebben a dologban!

És persze azért van önöknek is igaza, és képviselőtársamnak is igaza van, hogy valóban nemcsak a tulajdonszerzés, hanem a haszonbérlet vonatkozásában is adjunk lehetőséget ebben a kérdésben. De én úgy gondolom, hogy amikor a törvény leír valamit, azért akkor ragaszkodjunk már hozzá, a megtagadás szó vétójogot jelent ebben a kérdéskörben. És hogy ezt követően a jogszabály még milyen jogosítványokkal ruházza föl a mezőgazdasági igazgatási szervet, olvassa el a törvényt, képviselőtársam, a 24. §-tól a 27. §-ig ez van leírva a jogszabályban.

Tehát én ezért nem nyomtam kétpercesre gombot, ezért nem akartam itt mindenféle vitát generálni önökkel, mert a törvény világosan, egyértelműen meghatározza ezeket a dolgokat, és vitatkozni arról lehet, képviselőtársam, aminek értelme van. De az, hogy önök itt mindenféle elvárásokat fogalmaznak meg a kormánnyal szemben, ami benne van a törvényben, arról engedje meg, hogy hadd ne vitatkozzam önökkel.

Nagyon sajnálom, hogy Szabó Rebeka képviselőtársam nem várta meg, míg válaszolok neki. Berohant, tegnap se volt itt, aztán rajtam számon kérte azt, hogy én miért nem szólok hozzá, amikor tegnap hallhatta volna, hogy milyen válaszokat adtam a feltett kérdéseire, amik nem léteztek.

Én arról nem tehetek, hogy az LMP-sek vagy függetlenek, vagy már nem is tudom, hogy kik nem járnak be a parlamentbe, és amikor néha beesnek, akkor nyomnak egy kétpercesre gombot, és utána elmennek a parlamentből. (Lengyel Szilvia közbeszól.) Képviselő asszony, nem akarom önt megsérteni, jelen pillanatban nincs LMP-frakció, én úgy tudom. Ne haragudjon, amikor önök azt állítják, hogy a kormány nem védi a termőföldet, akkor önöknek is azt tudom mondani, hogy vagy nincsenek itt azon jogszabályok elfogadásánál, amik kifejezetten a belföldi és a külföldi spekulációs célú földvásárlások megakadályozását szolgálják, vagy nem követik a jogszabályok elfogadását.

Képviselő asszony, hamarosan hatályba lép az új büntető törvénykönyv. Nem is olyan rég a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta azt a törvénytervezetet, amely Nagy István képviselőtársunk egyéni javaslata volt a zsebszerződésekkel kapcsolatos hatékony fellépés tekintetében, ahol az ügyészségnek sokkal tágabb hatáskört ad.

Képviselő asszony, a földtörvényben a hatósági jóváhagyás intézményével, amiről itt a képviselőtársaimmal polémiában vagyunk, pontosan ezt a jogintézményt határoztuk meg, egy kettős kontrollt, és ha még beleveszem azt, hogy az államnak elővásárlási joga van minden esetben, akkor egy háromszintű kontroll van a magyar termőföld védelme érdekében. Soha egyetlen kormány ilyen szintű kontrollt egyetlen jogszabályba nem épített bele, hogy a termőföldet így védje. Nézzük már meg a jelenleg hatályos földtörvényt, hogy milyen lehetőséget ad. Toldozgattuk-foldozgattuk, megpróbáltunk olyan dolgokat a rendszerbe hozni, ami védte a magyar termőföldet.

Tehát én úgy gondolom, hogy amikor idejövünk, és politikai haszonszerzés céljából hozzászólunk egy jogszabályhoz, és azt mondjuk, hogy a magyar kormány nem védi a magyar termőföldet, akkor vagy nem ismerjük a jogszabályokat, vagy valótlan tényt állítunk. Én nagyon kíváncsian várom, hogy mi az LMP-nek... Bocsánat, az LMP helyén működő független képviselőcsoportnak mi a vidékpolitikája, merthogy Szabó Rebekának már nincs vidékpolitikája, az egyértelmű, mert azt a Bajnai Gordont támogatja, aki ötszáz magyar termelőt tönkretett. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Így van! - Gőgös Zoltán közbeszól: Elnök úr!) Én úgy gondolom... Képviselő úr, mindjárt ön is jön, jó?

ELNÖK: Képviselő úr, gondolom, az én feladatom az ülés vezetése, és meg is teszem a szükséges - bocsánat, államtitkár úr - intézkedéseket. Figyelmeztetem önt, önnek nincs jogában engem az ülés vezetésében bírálni, és maradjunk ennyiben most. Jó? Köszönöm.

Folytassa, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon-nagyon fontos dologról nem beszél senki. Beszélünk a birtokhatárokról, hogy egy természetes személy maximum 300 hektárig rendelkezik jogosultsággal, beszélünk az 1200 hektárról. Az 1800 hektárnál csak a vetőmagot említettük, mert ott az állattartó telepek tekintetében is a jogszabály ezt konkrétan leírja. De egy dologról nem beszélünk, hogy a törvény a jogi személyek tulajdonszerzését kizárja.

Amikor Font Sándor elnök úr azt mondta, hogy vitánk lesz az Unióval, akkor ő erre gondolt, képviselőtársam, mert jelenleg az Unióban a tagállamok jelentős része a jogi személyeknek lehetőséget ad arra, hogy a termőföld tulajdonjogát megszerezzék. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan jogintézmény, amely valóban a magyar termőföld megvédését jelenti a spekulatív külföldi és belföldi jogi személyek vonatkozásában. Tehát itt azért néhány nagyon fontos dolgot elfelejtünk megemlíteni, amikor a törvény vitájáról folyik a polémia a parlament falai között.

Gőgös képviselőtársam, amit ön mondott, hogy a jogi személyek által használt terület az átalakulás esetén az állam javára kerül megítélésre... (Gőgös Zoltán: Nem az állam. Nem viheti tovább.) Nem viheti tovább. Bocsánat, akkor azt csak informálisan mondta nekem, hogy esetleg akkor az állam megszerzi. (Gőgös Zoltán: Igen.) Nem kívánok ezzel visszaélni.

Képviselőtársam, ez egy messzire vezető vita szerintem, én úgy gondolom, hogy ezt nem ezen keretek között kell megvitatni, de én úgy gondolom, hogy ez azért egy olyan megoldás, amely egyébként sok korábbi sérelmet valamilyen mértékben helyre tud tenni.

Tehát tisztelt képviselőtársaim, én összességében úgy gondolom, hogy a bizottság a módosító indítványokba valóban megpróbálta azokat az elképzeléseket beépíteni, amelyek itt elhangzottak a korábbi időszakban. Úgy gondolom, hogy ez a földtörvény sokkal, de sokkal jobb, és sokkal, de sokkal markánsabban védi a magyar termőföldet, és sokkal, de sokkal markánsabban határozza meg azokat a nagyon fontos szempontokat, amelyek alapján el tudunk igazodni mind a tulajdon, mind a használat vonatkozásában.

Még egyszer mondom, tehát az egyik legfontosabb szempontot senki nem veszi figyelembe. Itt mindenki próbálja a maga filozófiájának megfelelően elmondani, hogy mi az elképzelése a birtokmaximum tekintetében, miért nem tartja jónak az 1200 hektárt. Arról most már senki nem beszél, hogy az 1200 hektár a természetes személy vagy a jogi személy birtokában, vagyis használatában, csak bérleményében lehet, hogy azok a nagyon fontos szempontok, amelyek valóban a termőföld védelmére szolgálnak, egyrészt megtalálhatók ebben a jogszabályban, másrészt megtalálhatók a büntető törvénykönyvben, amely hamarosan hatályba lép, illetőleg megtalálhatók az új törvényjavaslatban, amelyet Nagy István képviselőtársunk terjesztett elő.

Így van, vannak olyan konkrét szabályok, amelyekről a preambulumban szerepel is, hogy bizonyos kérdéseket majd az üzemszabályozásról szóló törvényben, majd az integrációról szóló törvényben kell szabályozni. Tehát én osztom azt az álláspontot, hogy ez az egész majd így lesz kerek, így lesz egy egység ebből a szempontból, a hozzákapcsolódó különböző jogszabályokkal, de azért adjuk már meg a lehetőséget ennek a javaslatnak, mert én úgy gondolom, hogy ez a javaslat ki fogja állni az idők próbáját.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(18.30)




Felszólalások:  Előző  386 - 388  Következő    Ülésnap adatai