Készült: 2024.09.19.02:38:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2013.05.28.), 360. felszólalás
Felszólaló Magyar Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:01


Felszólalások:  Előző  360  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Amit írtam eredendően felszólalást, annak a 99 százaléka már elhangzott, úgyhogy inkább csak reagálnék itt egy-két dologra, ami elhangzott. Sokat bíráltuk, ellenzéki képviselők a törvénynek a körülményeit, hogy hogy is jutottunk el odáig, hogy most a részletes vitáját tárgyaljuk. De azt azért még nem mondtuk el - a magam részéről egyébként személyes sértésnek is veszem -, hogy itt tartunk, és ilyen körülmények között kerülhetett ide, hiszen az a munka, amit eredendően befektettünk az eredeti javaslatba, amit megismerhettünk már nyáron, az így teljesen értelmét vesztette, és ugyan majd most a második vitaszakaszban fogunk róla beszélgetni, de hát valljuk be, egy meddő vita lesz. Hiszen önök bizottsági ülésen már közölték, hogy egyetlenegy módosítót sem fognak tudni támogatni a 200-ból, mert kicsemegézték azokat, amelyek önök szerint elfogadhatóak, és beépítették az új javaslatba, amiről meg most beszélünk. Tehát ezt így önmagában elfogadhatatlannak tartom.

(17.50)

Szintén jó lett volna többet beszélni arról, hogy azokban a törvényekben, amelyek hiányoznak - és sokat emlegettük ezeket a törvényeket akár az integrátorokkal kapcsolatban is -, egyáltalán mik a tervek. Mert értem én, ahogy Font elnök úr fogalmazott, hogy attól kell félni, hogy kicsúsztunk volna az időből, ha most ezt a hármas, négyes törvénycsomagot egyszerre kaptuk volna meg vagy ismerhettük volna meg, de azért legalább azokat a legalapvetőbb szabályozásokat, amik konkrétan kihatnak a földforgalmi törvényre, ami nélkül nem tudjuk a bizalmunkat adni ehhez a javaslathoz, legalább azokat megismerhettük volna legalább egy tervezet szintjén, legalább olyan szinten, ahogy nyáron kinézett a földforgalmi törvény. Azt is ismerték mostanhoz képest már majdnem egy évvel korábban, tehát ha ősszel akarják idehozni a földforgalmi törvényt kísérő többi törvényt, akkor bizonyára annak valami koncepciószerű változata már létezik a minisztériumban, és igazán megtisztelhettek volna minket azzal, hogy ezt megismerjük.

Szintén hiányoltuk többen a nemzeti földalapos földterületeket, az állami földterületeket. Tudom én, hogy arra külön törvény vonatkozik, de ami a földforgalmi részét illeti, igenis jó lett volna, ha ez a törvény tartalmazza. Ismerjük, hogy mennyi visszaélés és mennyi probléma volt manapság az állami földek területén, most ezt a vitát nem akarom megnyitni, sokat beszéltünk róla itt a parlamentben.

Kis-, közepes és családi gazdálkodók, gazdaságok előtérbe helyezését is elmondták itt kormánypárti képviselőtársaim. Ahogy már említettem tegnap az interpellációmban is, az a probléma ezzel, hogy teljes mértékben hiteltelen, hiszen a törvénytervezet egyetlenegyszer sem említi a kisgazdaságokat mint fogalmat, innentől kezdve nem értem, hogy hogyan akarják ezeket előtérbe helyezni.

Üzemközpont, székhely vitája: Font elnök úr is kitért erre, hogy szerinte nincs igazunk, amikor ezt kifogásoljuk. Örülök, hogy azt mondta, hogy majd a kormányon belül - valahogy talán így fogalmazott - azt az álláspontot fogja képviselni, hogy egy tulajdonosnak egy üzeme lehessen. (Font Sándor közbeszólására:) Akkor, ha minden igaz, a kormány képviseli ezt az álláspontot. Remélem, véghez is tudják ezt vinni, hiszen a kormányhoz közel álló gazdaságoknál, nagyüzemeknél az a tendencia elég erőteljes, hogy az állami földekre úgy próbálnak meg rástartolni, hogy helyben hoznak létre egy-egy üzemet vagy üzemközpontot. Akár most Ikrény esetét is kiemelhetném, ahol 600 hektár állami földet írtak ki éppen talán két héttel ezelőtt, és már most hallani, hogy a kormány egyik legjobb - hogy mondjam -, hozzá legközelebb álló tőkés érdekeltsége már egy kis központot létre is hozott a településen, gondolom én, feltételezhetően azért, hogy jó eséllyel pályázhasson ezekre az állami földekre. Tudom, hogy ez most nem a földforgalmi törvénynek szorosan a része, de ezért is indokolt lett volna ezt idehozni.

Hiszen amikor önök az első ciklusukat töltötték, az első Orbán-kormány volt, akkor még egészen másképp gondolkodtak az állami földekről. Akkor még azt hangoztatták, hogy a termőföld nincs jó helyen az államnál, és ezt osszuk szét. Manapság már egészen másképp gondolkodnak, és más mellett érvelnek, most már azt mondják, hogy az államnak igenis aktívan szerepet kell vállalni a földtulajdonlásban, amivel egyébként a Jobbik tudna azonosulni és tud is azonosulni, csak a gyakorlatban látjuk, hogy ezt mire használják valójában.

A földbizottságoknál én is nagyon aggályosnak tartom, hogy a haszonbérletre ilyen szinten nincs a helyi földbizottságoknak ráhatása, hiszen tényleg a földtulajdonlással hasonló fontosságot elérő történetről van szó.

A foglalkoztatási kényszerre is kénytelen vagyok reagálni. Azt mondták kormányzati oldalról, hogy azért lett kivéve, mert az ellenzék kritizálta. Természetesen kritizáltuk, de nem arról az oldalról, hogy a tőkés társaságoknak ezt miért írják elő, hanem arról az oldalról, hogy az úgynevezett magángazdálkodóknál is kellene valami hasonló rendszert kialakítani, hiszen mindannyian ismerünk olyan családi gazdálkodókat - a családit nagyon idézőjelbe teszem -, ahol ha összeszámoljuk a család birtokméreteit, akkor akár ezer hektár fölötti birtokméret is összejön, és kettő, három, maximum négy alkalmazottal vígan elboldogulnak. Mi ilyen értelemben kritizáltuk a foglalkoztatási kényszer valamilyen módon való megjelenését, és nem úgy, ahogy önök ezt próbálják értelmezni, hogy kivették a tőkés társaságok oldaláról is.

A hat perc sajnos lejárt, még számtalan dolgot felírtam ide, de talán akkor még lesz módom befejezni a gondolatomat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  360  Következő    Ülésnap adatai