Felszólalás adatai

SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy új, egyszerűsített adminisztrációval létesíthető munkavállalási formának az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe léptetésére irányul. Nem törvénymódosításról, hanem új törvényről van szó, mivel a koncepcionális változtatások ezt indokolják. Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás egyfajta munkaviszony. Az idők folyamán ezt a lehetőséget, az alkalmai munkavállalói könyveket, bejegyzések révén a munkaszerződés egyszerűsített megkötését és a közterhek bélyeg beragasztásával történő egyszerűsített lerovását elsősorban foglalkoztatási megfontolásokból egyre szélesebb munkáltatói kör számára tette elérhetővé a jogalkotó.

Napjainkban azonban, elsősorban az írásbeli formához kötődő visszaélési lehetőségek miatt ez a foglalkoztatási forma a fekete- és szürkemunka leleplezésére szolgáló eszköz lett. A jelen törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánja orvosolni többféle koncepcionális változtatással. Az első ezek közül, hogy ötvözni kívánja a bevezetendő elektronikus bejelentés révén megvalósuló, a hatóságok felé történő azonnali visszacsatolást, a munkaszerződés egyszerűbb megköthetőségének további fenntartásával. Ezt az egyszerűsítési célt szolgálja a törvény mellékletében található, egyszerűen kitölthető munkaszerződés-minta, amely az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lép, illetve az az előírás, hogy a munkaviszonyt csak öt napot meghaladó időtartam esetén kell írásba foglalt megállapodással létesíteni.

(11.10)

Emellett a bevezetendő elektronikus, illetve telefonos bejelentés - a néhány éve a vállalkozások számára általánosan bevezetett elektronikus adóbevallási eljárásra tekintettel - ma már egyszerűnek minősülő bejelentési technikát jelent, amely várakozásaink szerint kiküszöböli mindazokat az anomáliákat, amelyek a kiskönyv láthatatlan tintával való kitöltésével, a dátum utólagos beírásával, a bélyeg utólagos beragasztásával keletkeztek. Az új rendszer továbbá tehermentesíti a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, hiszen nem kell a kiskönyvet kiváltani, illetve a tárgyév letelte után érvényesíteni. Mindez egységesen indokolja a törvényjavaslatban szereplő foglalkoztatás "egyszerűsített" jelzőjét.

A koncepcionális változások közé tartozik az is, hogy a törvényjavaslat egyértelműen behatárolja, milyen esetekben lehet élni a benne foglalt lehetőséggel. A ténylegesen már csak nevében "alkalmi" foglalkoztatás körüli visszaéléseket ugyanis többek közt az is indokolta, hogy szinte bármilyen, az általános szabályok szerinti munkaviszony kiváltható volt vele. Ennek elkerülésére a jövőben csak négy esetben lehet a törvény szabályai szerinti munkaviszonyt létesíteni. Először a valódi alkalmi, vagyis pontszerű, igen rövid időtartamú munka; másodszor az idénymunka, amelynek fogalmát a javaslat a munka törvénykönyve fogalmával azonosan határozza meg; harmadszor a magánszemély háztartásában végzett munka, ahol az egyszerűsített adminisztrációt az indokolja, hogy nem üzletszerű tevékenységről van szó; végül a közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony esetében.

A harmadik koncepcionális elem, amely a fenti kifehérítési célt szolgálja, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherszabályok megváltoztatása. A visszaéléseket ugyanis a szerződéskötéssel kapcsolatos bizonytalanságok mellett az is motiválta, hogy az alkalmi munkához differenciálatlanul csökkentett mértékű közteher járult. Ezért a javaslat csak az idénymunka, valamint a magánszemélyek háztartásában végzett legfeljebb tíznapos munka esetében állapít meg 40 százalékos egységes közterhet, a többi esetben az általános szabályok érvényesülnek. Fontos még azt is megjegyezni, hogy a jövőben a munkavállalók a tárgyévben több munkáltatónál is létesíthetnek időkorlát nélkül az egyszerűsített foglalkoztatási keretbe tartozó munkaviszonyt, így szolgálati időt szerezhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! Külön részét képezik a törvényjavaslatnak a növénytermesztési idénymunkával kapcsolatos rendelkezések. Az agrárágazatban, azon belül is a kézimunkaerő-igényes növénytermesztési ágazatban, elsősorban a zöldség-, szőlő-, dohány- és gyümölcstermesztésben a szezonális és idényjellegű termelési-feldolgozási munkaterületeken hosszabb ideje megfogalmazódott az igény egy olyan szabályozás kialakítására, amely az agrártermelők számára egyszerűen betarthatóvá és lehetővé teszi a foglalkoztatás ellenőrzését, ugyanakkor nem jár azzal a következménnyel, hogy az uniós pályázatok, támogatások igénybevételének lehetőségétől elessenek.

A kézimunkaerő-igényes ágazatokban annak a munkaszervezési problémának a megoldására, miszerint hogyan lehet az időszakos munkacsúcsokra tervezni állandó munkaerő készenlétben tartása helyett, a szezonális foglalkoztatás lehet a megoldás. A családi gazdaságok, a mikro- és kisvállalkozások jelentős része nem rendelkezik fejlett humánpolitikai és informatikai infrastruktúrával és a működtetés szervezeti és személyi hátterével, ezért a növénytermesztés területén az egyszerűsített foglalkoztatás általános szabályaihoz képest további eltéréseket fogalmaz meg a törvényjavaslat, amelynek kettős célja van, egyrészt a munkaügyi bejelentés garantálása, a közterhek megfizetése és az adminisztrációs terhek csökkentése, másrészt a legális foglalkoztatás érdekeltségének megteremtése. Az e körbe tartozó, spanyol és osztrák modellre épülő javaslatok csak a harminc napot meghaladó munkaviszony esetén tennék lehetővé a munkaszerződés írásba foglalását, a bejelentési kötelezettséget pedig egy jelenléti ív vezetésével és egy átalányszerű közteherelőleg befizetésének lehetőségével váltanák ki. A közteherelőleg vonatkozásában az egyes növénytermesztési idénymunkák esetében a munkaidő-szükséglet és a minimálbér alapulvételekor egy átlagos mérték meghatározására kerülne sor, majd a különbözettel a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően később kellene elszámolni.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Érdekegyeztető Tanács a javaslat egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló legfontosabb szabályait megtárgyalta, azt a munkáltatói oldal támogatta, a munkavállalói oldal pedig tudomásul vette. Ha önök is egyetértenek a fenti célkitűzésekkel, a jogalkalmazást segítő pontosításokkal, akkor kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)