Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik úgy jellemezte ezt az előttünk fekvő költségvetési törvénytervezetet, hogy ez a régi megszorítások és az új adók költségvetése, amit 2015-re vonatkoztatva el szeretne fogadtatni a kormány.

Amint láthattuk, hét szocialista megszorító csomag volt a szocialisták nyolc kormányzati éve alatt. Amikor megkérdezzük a kormányt arról, hogy vajon melyik szocialista megszorító csomagot helyezték eddig hatályon kívül, egyetlenegy hatályon kívül helyezett, szocialisták által hozott megszorító csomagot nem tud említeni a kormány. Ehhez képest folyamatosan, nőttön-nőttek a vállalkozások, a magánszemélyek adóterhei Magyarországon az elmúlt években. A vállalkozások például hét új adót kénytelenek 2010-hez képest fizetni; ez jelenti azt, amikor a fideszes képviselők arról beszélnek, hogy egyszerűsítik az adórendszert, és könnyítenek a vállalkozások adóterhein. Hét új adónemet kénytelenek a vállalkozások azóta fizetni.

Ez a költségvetési tervezet most éppen a települési adó fogalmával ismertet meg minket, ami egy rendkívül veszélyes adónem, hiszen nincs definiálva pontosan az, hogy milyen feltételekkel, milyen adómértékkel lehet kivetni a települési adót. Az gyakorlatilag bármennyi lehet. Ha bajba kerül egy település, maximum jól megadóztatják majd az ott élőket. Kérdés az, hogy mondjuk, a település vezetésének hibájáról miért az ott élők tehetnek. Önök egy ilyen törvényt alkottak. Sajnos.

Fontos megnézni azt is, hogy mi a költségvetés valódi célja. A kormány egyetlen célként azt jelöli meg, hogy teljesüljön a költségvetési hiány, alacsony legyen a költségvetési hiány, de vajon ismernek-e arra vonatkozó példákat, mert én jó néhányat föl tudok sorolni, hogy egy országnak alacsony a költségvetési hiánya, és közben nyomorog, sokszor akár éhen is hal a lakossága. Nagyon sok ilyen állam van a világon. Nem az a fő célja a költségvetés megalkotásának, hogy alacsony legyen a költségvetési hiány! Az a fő cél, hogy hozzájáruljon ez a költségvetés a közjó növeléséhez, fenntartható módon vezesse, biztosítsa az ország gazdálkodását. Ennek a kritériumnak ez a költségvetés nem felel meg.

Amikor kormánypárti képviselőtársaim nagyon büszkén azzal hivalkodnak itt az Országgyűlésben, hogy milyen jó Magyarországnak, mert az Európai Unión belül az egy főre jutó második legtöbb pénzt, a lakosságszámot tekintve, Magyarország hívhatja le, akkor mivel is kérkednek tulajdonképpen? Képviselőtársaim, Magyarország szegénységi bizonyítványával! Az Európai Unió ugyanis annak alapján osztja ki a különböző regionális támogatásait, hogy mennyire szegény egy adott régió. Európában a gazdag államok befizetői az európai uniós költségvetésnek, a szegényebb államok igénybe vevői, és amikor önök arról beszélnek, hogy mi kapjuk a második legtöbb pénzt Európában, ez annak köszönhető, hogy mi vagyunk a második legszegényebb állam az Európai Unió közösségén belül. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem igaz.)

Hölgyeim és Uraim! Egyelőre sajnos itt tartunk. A hét magyarországi földrajzi régióból négy földrajzi régió Európa húsz legszegényebb régiójának egyikébe tartozik. Tessék belegondolni! A magyar államterület kétharmada Magyarország és egyben Európa legszegényebb régiói közé tartozik. Egy hajszálnyival állnak ennél rosszabbul a bolgárok vagy a románok, ott öt-öt régió sorolható a legszegényebbek közé. Az Európai Unió friss statisztikai jelentése szerint a magyar szegénységi küszöb alatt él egyharmada a lakosságnak, egészen pontosan a magyar lakosság 33,5 százaléka tartozik ide. Ha a nyugat-európai szegénységi szintet nézném, akkor bizony-bizony ezen a területen lenne meg, hölgyeim és uraim, a kétharmad, nem pedig a választások napján.

Azt is érdemes megnézni, hogy az állam ilyen módon torzítja a gazdaságot, és milyen módon változnak a különböző költségvetési arányok. Érdemes megnézni például, én megtettem, megvizsgáltam, hogy a költségvetés bevételei hány százalékát teszik ki a GDP-nek. Érdekes módon a következő adatokat találhatjuk. 2000 és 2004 között még a Magyarországon megtermelt javaknak mindössze a 43,2 százalékát vonta el a költségvetés, még egyszer mondom, 43,2 százalékát, 2013-ban már 47,6 százalékát, és tovább nő ez a mérték a 2015-ös költségvetés elfogadásával. Tehát látható, hogy az állam pénzéhsége nőttön-nő, egyre több pénzre van szükséges az államnak ahhoz, hogy ezt az egyébként egyre inkább leépülő közszektort egyáltalán el tudja tartani.

Érdemes megnézni azt, hogy az állam magára, a saját működési kiadásaira jövőre 2633,4 milliárd forintot költ, ami jelentős növekedés a tavalyi tervekhez és az elfogadott költségvetéshez mérten. Tehát sajnos az állam működési kiadásai nőnek.

Az is érdekes, amikor az államadósság alakulásáról beszélünk. Becsatornázza a kormány, erőszakkal államosítva, a 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont, ez gyakorlatilag nyomtalanul eltűnik az államadósság-csökkentés oltárán, ezt a pénzt az elmúlt négy évben elégeti az ország, nyomtalanul elillan. Ehhez képest ott tartunk jelenleg, hogy ugyanannyi Magyarország GDP-arányos államadóssága, mint 2010 első negyedévének végén, amikor a szocialistákat áprilisban elverte a Fidesz a választásokon. Tehát láthatóan az államadósság mértéke a kormányzati fogadkozások ellenére sem csökkent.

Érdemes azt is figyelembe venni, amikor a kormány expozéjában arról van szó, hogy csökkenni fog a bürokrácia költsége Magyarországon, hogy ez pontosan mit jelent. Egyrészt, tényszerűen itt van előttünk a szám, nőnek a költségvetés működési kiadásai, az állam többet költ önmagára, másrészt pedig az államreformnak nevezett folyamat gyakorlatilag el sem kezdődött, legalábbis tervszerű keretek között nem, amit a kormány előrevetített, hogy végre szeretne hajtani. Nem lehet tudni azt, hogy hány ember és pontosan milyen közfeladatokat fog ellátni a jövőben. Anélkül látott neki a kormány ezeknek az átalakításoknak, hogy hosszú távú koncepciója lenne egyáltalán erről.

Érdemes azt is megnézni, hogy a foglalkoztatáspolitikában mi volt az előzetes fogadalom, és milyen tények teljesülnek. Ha megnézzük azt, hogy mit ígért még a 2010-es választási programjában a Fidesz, akkor azt lehet látni, hogy 1 millió új munkahelyet, amit a vállalkozások hoznak létre.

(12.20)

Ehelyett azt látjuk, hogy lassan már a közmunkások országa leszünk, más emberek adóbefizetéseiből 35 milliárddal többet fog a kormány a közmunkások bérére fordítani. Jövőre már 270 milliárd forintot költünk majd a közmunkások bérére, miközben közülük nagyon kevés ember végez értékes termelőmunkát, egész egyszerűen azért, mert a kormánynak nincs erre vonatkozó hosszú távú koncepciója.

Ha megnézzük a foglalkoztatás alakulásánál az adóterhek kérdését, ott is azt láthatjuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál brutális az adóterhek emelkedése, kiszámíthatatlanná téve ilyen módon az adórendszert. Nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, ha Magyarországon beruház egy külföldi vállalat vagy egy hazai vállalkozás, mert a kormány minden egyes évben emeli az adókat, módosítja a vállalkozások adóterheit, ráadásul rossz irányban.

Fontos elmondani azt is, hogy a magyar gazdaság réges-rég túl van adóztatva. Érdemes megnézni, 27 százalékos áfamérték sehol a világon nincs. A világ legmagasabb áfaterheit kénytelenek a magyar magánemberek megfizetni. Ez az adónem azonban a feketegazdaság melegágya. Nyilvánvaló, ha Magyarország lényegesen magasabb forgalmi adót alkalmaz a saját adórendszerében, mint más európai uniós államok, akkor a magyar adórendszert megpróbálják elkerülni, és egyre több lesz az adócsaló cég, amely kihasználja az adókülönbözetet más államok és Magyarország között. Emiatt nemhogy költségvetési bevételnövekedést könyvelhetne el a magyar állam, hanem egyenesen csökkennek az adóbevételek.

Az is egy visszás dolog, hogy ha Magyarország hosszú távú jövőjére gondolunk: mire lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható módon az emberek számára életszínvonal-növekedést okozva növekedjen? Arra lenne szükség, hogy kiművelt emberfők sokaságára alapozzuk a gazdasági növekedést. Ha megnézzük az oktatásban teljesült tényszámokat, mit láthatunk: gazdasági teljesítményünknek a 2010-es költségvetési törvény 5,52 százalékát költötte oktatásra, ez a 2015-ös költségvetésben 4,7 százalékos GDP arányra csökken. Tehát látható, hogy ezen a területen Magyarország nem a kiművelt emberfőkben gondolkodik, az oktatásból a kormány a számok szintjén is bizonyíthatóan kivonja a pénzt.

Magyarországnak sajnos ezt a jövőt szánta az Orbán-kormány ezzel a költségvetéssel. A Jobbik ezt a törvényjavaslatot természetesen nem fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)