Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr, Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Ma sem teszünk mást, mint a jövő tudósait keressük, és amikor megtaláljuk, akkor igyekszünk őket tehetséggondozással, ösztöndíjakkal ösztönözni arra, hogy itt, Magyarországon tudományos pályán képzeljék el a jövőjüket.

A magyar iskolarendszer ma már alkalmasabb arra, hogy csökkentse a különböző hátrányokat, hogy segítse azokat, akiknek fel kell zárkózniuk az átlaghoz vagy a jobbak tanulmányi eredményeihez, és alkalmas arra is, hogy a tehetségeket külön programokkal próbálja ösztönözni. A magyar tudományos élet számára fontos nap ez, amit ön is említett, december 11-e, de legalább ennyire fontos a magyar nemzeti öntudat szempontjából, hiszen egy ország számára alapvető kérdés, hogy a saját tudományos életét saját maga szervezze, legyen egy köztestülete, amelynek méltó elhelyezése is legyen. Ez volt a Magyar Tudományos Akadémia.

És ugyanilyen fontos lépés volt pár évvel ezelőtt, hogy ne csak a tudományos életnek, de a művészeti életnek is legyen egy önálló köztestülete, amely szintén a nemzeti öntudat fontos része, ahogy a tudományos élet tud nemzeti alapon szerveződni, ugyanúgy tud a művészeti élet is tud Magyarországon teljesítményt, szervezettséget, olyan támogatási programokat fölmutatni, amelyekkel a magyar művészet, a nemzeti művészet is nagyobb virágzásnak tud indulni. Mind a Tudományos Akadémia léte, mind az új Művészeti Akadémia léte a szuverenitás, az önállóság kifejezésére is alkalmas. Alkalmas arra, hogy a magyar tudományos és művészeti életet egyaránt tudjuk támogatni.

Fontos az utánpótlás ezekbe a tudományos műhelyekbe, azért indítottuk el az elmúlt évtizedek legnagyobb köznevelési, közoktatás-fejlesztési programját, 200 ezer tanulónak fogjuk megújítani iskolai környezetét. Ez azt jelenti, hogy 535 iskola újul meg közel 400 településen Magyarországon. Ezeknek a diákoknak sokkal korszerűbb osztálytermei, sokkal korszerűbb felszerelései lesznek, mint korábban. Ahogy említettem is, 200 ezer tanuló tud a következő években teljesen megújult környezetbe kerülni.

Ami emellett ugyanilyen fontos, hogy a jövő tudományos életét is már digitális nyelven írják, ezért minden korábbinál többet, 45 milliárd forintot fordítunk arra, hogy különböző iskolai digitális fejlesztések legyenek. Ahol háromdimenziós megjelenítő eszközökre van szükség, azt pályázati úton most oda tudjuk adni. Ahol háromdimenziós nyomtatóra van szükség, azt pályázati úton most oda tudjuk adni. Ahol VR-szemüvegekre van szükség, hogy úgy helyezkedjenek bele valamilyen természettudományos vagy történelmi szituációba, ezt most pályázati úton meg tudjuk adni. Hiszen olyan széles körű lehetőségek nyíltak meg, amelyekre korábban Magyarországon példa nem volt. És a legmodernebb, legújabb technikai eszközökkel tudjuk a magyar iskolákat felszerelni.

Bízunk benne, hogy a tudományos életre nevelésnek, a természettudományi oktatásnak ezek soha nem látott lendületet tudnak adni. Másrészről a digitális oktatás pontosan egy olyan terület, ahol a más, szerencsésebb nyugat-európai országokkal szembeni lemaradást sokkal gyorsabban lehet behozni. Hiszen ezeket a technológiákat nagyon gyorsan át tudjuk ültetni. Arra pedig, hogy utána a különböző eszközökre, a cserélendő eszközökre is legyen pénz, hogy a projektorokba új izzót is tudjanak venni, e célból növeltük a köznevelésre, a gyermekek oktatására fordított források mértékét 500 milliárd forinttal az elmúlt időszakban. A jövő évi költségvetés 500 milliárddal tartalmaz már többet a gyermekek oktatására, nevelésére, a jövő tudományos generációjának képzésére, mint amennyit 2010-ben tartalmazott az akkori költségvetés. Ha megnézzük a tudományterületeken dolgozók, felsőoktatási dolgozók bérszintjét, azt láthatjuk, hogy 2016-ban egy átfogó béremelés indult el, amely még a jövő évben is tart. 2016. január 1-jén a felsőoktatásban 15 százalékkal nőttek a bérek, az idén újabb 5 százalékkal és jövőre további 5 százalékkal fognak nőni, hogy megbecsüljük azokat, akik a jövő tudósait képzik. Új ösztöndíjakra, amelyek a tehetségeket hivatottak még inkább ösztönözni, az elmúlt öt évben 9 milliárd forintnyi új forrást állítottunk be a költségvetésbe.

A „Nemzeti kiválóság” programban hallgatók, oktatók, kutatók ösztönzésére egyaránt több év alatt 5 milliárd forintot fordítottunk, közel 2 ezer hallgató és oktató, kutató kiváló teljesítményét tudtuk ösztönözni. ’16 óta az új „Nemzeti kiválóság” programban az itthoni pályán tartás érdekében, a tudományos utánpótlás-nevelés érdekében 75 ezer forinttól 350 ezer forintig terjedő nettó ösztöndíjat tudunk kínálni, ennek pénzügyi kerete pedig 2,2 milliárd forintról 4 milliárd forintra nőtt. Így bízunk benne, hogy az eddigi 1900 főn túl sokkal több új fiatal tehetséget tudunk még ösztönözni.

Szintén a „Nemzet fiatal tehetségeiért” ösztöndíj több százas nagyságrendben tudott fiatal tehetségeket a tudományos pályára ösztönözni. A doktorandusz hallgatói ösztöndíjat 100 ezerről 140, illetve 180 ezer forintra emeltük, hogy ezzel is a tudományos kutatást próbáljuk ösztönözni. Azt hiszem, hogy mindezek és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kimagaslóan nagy, 82 milliárd forintos tudományos kutatási összege mind-mind a magyar tudományos élet erősítését szolgálják. Köszönöm szépen (Taps a kormánypárti padsorokban.)