Felszólalás adatai

ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az elmúlt négy év során már többször föltettük az elhangzott kérdést, mindig az éppen aktuális miniszternek.

Hámori miniszter úr még 1998-ban megígérte, hogy azonnal hozzáfognak a leltárak elkészítéséhez, és egy éven belül nyilvánosságra hozzák azokat. Egy év múlva Hámori professzor úr már nem volt a tárca élén, lemondott, az új miniszter pedig igyekezett megfeledkezni a közgyűjteményi leltárak, illetve azok nyilvánosságának az ügyéről.

Reméljük, ámbár megmondom őszintén, nemigen bízunk benne, hogy minden hátsó szándék nélkül tartották vissza fél évszázadon át a leltárakat. Ugyanis itt egy olyan nagyságrendű vagyonról beszélünk, amihez képest az energiaszektor csupán aprópénzt hozott a Horn-Kuncze-kormány zsebébe. Ráadásul leltárak nélkül ez a vagyon akár ezerforintos tételekben is lehívható, de ha szükség van rá, akkor százmilliós nagyságrendben is hozzáférhető.

Nem állítjuk, hogy ez bekövetkezett, hogy akár az előző, akár a mostani kormány hozzányúlt ehhez a vagyonhoz, de azt igenis mondjuk, hogy nyilvánosságra hozott leltárak nélkül bizony óriási a kísértés. Márpedig szerintünk jobb a kísértést elkerülni, sőt lehetetlenné tenni, mintsem abban reménykedni, hogy az alkalom nem szül semmi rosszat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bizonyára nem tekinti saját vagyonának a magyar nemzet kulturális örökségét, és azt a felelős őrzés szabályai szerint gondozza.

Kérdésünk tehát: vannak-e leltárak, és azokat mikor hozzák nyilvánosságra? Illetve mindeddig miért nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen tárgyak találhatók a közgyűjteményeinkben? Ezekre az egyszerű kérdésekre szeretnénk választ kapni.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)