Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága Márton-napi ülésén foglalkozott a törvényjavaslattal, és 9:8 arányban, 9 igen, 8 nem szavazattal többségében általános vitára alkalmasnak találta.

Hogy kerül a csizma az asztalra? - tehető fel a kérdés, hiszen eljárási törvényről lévén szó, mindenki azt gondolná, hogy ez a jogászok belügye vagy az ügyfelek jogaival inkább foglalkozó bizottságoké. Ha valaki Magyarországon vett már részt, mondjuk, egy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, akkor az pontosan tudja, hogy miért is kerül a csizma az asztalra. Talán az egyik leghosszabb és legbonyolultabb közigazgatási eljárás, amiről szó van.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az a célkitűzés, ami itt is a törvénymódosítás kapcsán megfogalmazódik, hogy az eljárási határidők csökkenjenek, egyáltalán az eljárás egyszerűsödjék, és ezáltal gyorsabban teljesülhessenek a szolgáltatással kapcsolatos kívánságai az ügyfeleknek, hogy ez miként alakul. E tekintetben meg lehet állapítani - és inkább dicsérőleg, semmint kritikailag -, hogy az a törekvés, amely munkanapok számításával is operál, valamint hogy több lépcsőben, tehát a 2009. októberi 22 napos ügyintézési határidő 2011. január 1-jétől 20, majd 2014. január 1-jétől 15 napra rövidül, feltétlenül üdvözlendő, mert ez végső soron pozitív hatással lesz egy-egy konkrét ügy tényleges befejeződésére is.

Hasonló a vélekedés az egyablakos ügyintézés lehetőségéről, valamint a közreműködő hatóság és az egyes szakhatósági ügyek rendezéséről.

Nagyon üdvözli a bizottság az ügyfelek terheinek csökkentését, és itt van a másik ok, ami miatt a környezetvédelmi bizottság elé került, nevesen, egyáltalán nem tartjuk lényegtelennek, hogy az ügyféli jogokkal ki és mikor élhet. Ezt a kérdést azzal is szeretném alátámasztani, hogy nem oly rég átadták az M0-snak az elkerülő szakaszát, tehát a körgyűrű Dél-Pestet körülölelő szakaszát, hiányzik még a másik, az utolsó szakasz, de mint tudjuk, döntően és elsősorban közigazgatási eljárások többszöri megismétlése és ezzel való csúszás volt az oka a beruházás megvalósulásának.

Ezzel együtt is fontos, hogy ügyféli jogok és a környezeti információhoz való hozzájutáshoz fűződő jogok ne sérüljenek, ezt a környezetvédelmi bizottság vizsgálta. Azt meg tudtuk állapítani, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa által is igényelt megfogalmazás, vagy egészen pontosan úgy fogalmaznék, hogy az általa nemkívánatosnak ítélt megfogalmazás nem szerepel az előterjesztésben, ennek megfelelően tehát szándékai szerint való.

Azt a kérdést, miszerint hogy ügyfél az a társadalmi szervezet lehessen csak, amely már az elsőfokú eljárásban is részt vett, akkor lehet igazából támogatni, ha az egyébként a törvényjavaslatban is szereplő információs támogatottsága ennek az ügynek megvan. Tehát itt szeretném felhívni az üggyel foglalkozók figyelmét arra, hogy nagyon korrekten be kell tartani azokat az előírásokat, amivel helyzetbe hozzuk ezeket a szervezeteket, hogy valóban, ha olyan a helyzet, akkor az elsőfokú eljárásba belépjenek, ezáltal nyilván gyorsul is az eljárás, és teljesen nyilvánvaló, hogy nem sérül a közreműködői jogosítvány.

A környezetvédelmi bizottságban megfogalmazódott az is, hogy ilyen alapvető változtatásokat tartalmazó, nagy terjedelmű módosítás miért nem egy új törvényjavaslat formáját öltötte. Én magam utánanéztem, a Ket. jelenlegi 175 érdemi rendelkezést tartalmazó paragrafusából mindössze 10 van, amit nem érint semmilyen változtatás. Remélem, jól számoltam. Nyilvánvaló, ez valóban kommentár értékű módosítás. (Az elnök csenget.) Így viszont, hogy így egy törvénymódosítással és nem egy új törvénnyel van dolgunk, azt is pontosan láthatjuk, hogy éppen mi változik az alapul fekvő jogszabályban.

Így, ilyen érvek, ellenérvek, megfontolások mellett alakult ki Márton-napi döntése a környezetvédelmi bizottságnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)