Készült: 2024.04.26.07:12:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

228. ülésnap (2012.10.10.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Stágel Bence (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:44


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm mindazoknak a képviselőknek, akik a múlt héten is szerdán részt vettek az általános vitában, valamint a mai ülésnapon is személyes jelenlétükkel megtisztelték ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, hiszen valóban sokszor elhangzik, hogy az államadósság ellen küzdünk. Azt hiszem, hogy az államadósságnak részei azok a szimbolikus ügyek is, amelyek lezárását jelentené ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása is. Hiszen több mint 20 éves adósságot kellene rendeznünk megnyugtató módon.

A mai napig tudathasadásos állapotban vagyunk akkor, amikor az országot járjuk és a különböző településeken megfordulunk. Azt hiszem, mindannyiunknak kutya kötelessége, hogy itt 2012. október 10-én is - mint a szabadon választott magyar parlament képviselői - egyetértsünk bizonyos célokban.

Hiszen ez nem volt számomra egyértelmű - előterjesztőként hallgatva a hozzászólásokat -, hogy vajon a célokban egyetértünk-e, hiszen néha olyan kettős beszédre utaló megnyilvánulásokat lehetett itt hallani a parlament falai között, ahol úgy éreztem, hogy nem minden frakcióban ülő képviselő vagy független képviselő gondolja úgy, hogy igenis rendeznünk kell ezeket a kérdéseket.

Sokszor hallottuk azokat az érveket, amelyeket az elmúlt 23 évben hallottunk, amikor pénzügyi kérdésekre hivatkozva, vagy arra hivatkozva, hogy vannak ennél sokkal fontosabb dolgaink és problémáink is, ilyen dolgokra hivatkoztak egyes képviselőtársaim is, és megfordul ilyenkor az ember fejében, hogy ezzel a gondolkodásmóddal, ezzel a hozzáállással lehet, hogy még ennek a Parlamentnek a kupolája tetején a mai napig ott virítana a vörös csillag, mondván, hogy vannak sokkal fontosabb kérdéseink is.

Úgy gondoltuk, hogy ideje rendeznünk ezt a kérdést. Az időszerűséget pedig az adja, hogy 23 éves mulasztásban vagyunk. A törvényjavaslat szövege nem hosszú, és örülök annak, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak is itt a vita során legalább annyi idejük volt, hogy végigolvassák ezt a javaslatot, és külön köszönöm alelnök úr hozzászólását a vitában, ami a mellékletre utalt.

(15.20)

Hiszen valóban a törvényjavaslatban szereplő felsorolás nem egy taxatív felsorolás. Ez azoknak a személyeknek, azoknak a lakosoknak a bejelentése, akik a mi buzdításunkra tulajdonképpen jelezték az igényeiket azzal kapcsolatosan, hogy melyek azok az általuk kifogásoltnak vélt közterületi elnevezések, amelyeket meg kellene változtatni. És szomorú tény az, hogy ez a lista még nem teljes. Jó pár olyan közterületi elnevezéssel találkozhatunk, amit valamennyien vitathatunk, és valamilyen párbeszédre mindenképpen szükség van.

Én óva intenék attól mindenkit, hogy olyan vitákat folytassunk itt le politikusként is, ami alapvetően a történészek feladata. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti azt, hogy azokban az esetekben, ahol esetleg a történelmi ismeretünk hiányos, és úgy gondoljuk, hogy nem tudjuk megítélni ezeket a helyzeteket teljes pontossággal, ott a Tudományos Akadémia állásfoglalását kérjük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sem az önkormányzatok, sem pedig a Tudományos Akadémia nincs a jogrendszeren kívül. Ugyanúgy a jogrendszer részei, jogszabályok vonatkoznak rájuk, és ugyanúgy a továbbiakban is az önkormányzatok jogosultsága lesz annak eldöntése, hogy milyen közterületi elnevezésekkel találkozzunk a jövőben. Viszont emlékeztetni szeretnék mindenkit azzal kapcsolatosan, hogy itt a '89-et megelőző évtizedekben nem elnevezték a közterületeket, nem elnevezésekről volt szó, hanem kikényszerítették azt központi ideológiai alapon, hogy milyen utcanevek legyenek, milyen közterületi elnevezések legyenek Magyarországon.

Gyakorlatilag a probléma az, hogy ez a kikényszerítés a mai napig így maradt. Mi most szeretnénk egy végső lökést adni az önkormányzatoknak, akik még nem tették sajnos meg, hogy immáron a törvény szabályait betartva - az ingyenesség is biztosítva van, tehát az ott élőknek nem kerül pénzébe a személyi okmányok kicserélése - végre fejezzük be ezt a hiányosságunkat, és végre rendezzük ezt a kérdést. Hiszen emlékeztetnék mindenkit, hogy az önkormányzatok többsége meglépte ezt. Mindenki érzékelte azt, hogy a saját településén melyek azok a kifogásolható közterületi elnevezések, amelyeken változtatni kell. Kőszegi képviselőtársam ezt nagyon jól el is mondta, hogy ez a típusú szellemi megújulás ilyen szempontból is szükséges. Ez a típusú szellemi önvédelem mindenhol működött, és nagyon remélem azt, hogy a még kifogásolható elnevezések megváltoztatására is mindenképpen sor kerül. Tehát ez egy nagyon fontos kitétel, amit szeretnék hangsúlyozni.

Ami pedig a Tudományos Akadémiát illeti, itt is szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat is, hogy most is van olyan jogosítványa a Tudományos Akadémiának, lapozzuk csak fel a cégtörvényt, amikor történelmi nevek esetében a Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni abban az esetben, hogy mondjuk, Kossuthról vagy Széchenyiről el lehet-e nevezni egy céget. A Tudományos Akadémiának fel kell vállalni ezt a feladatot, hiszen pont az lenne a lényeg, hogy a kibeszéletlen múltunkra most már végre ilyen módon is sor kerüljön. Nagyon remélem, hogy nagyon-nagyon kevés olyan eset lesz, amikor a Tudományos Akadémiához kell majd fordulni, mert az önkormányzatok inkább majd azt fogják választani, hogy olyan közterületi elnevezéseket találjanak, amelyek az emberek összetartozás-tudatát erősítik, nem pedig olyan elnevezéseket, amelyek megosztják az ott élőket.

És egy nagyon fontos tényező, főleg az LMP részéről szokott elhangozni a szubszidiaritás elve, amit, azt hiszem, hogy mindenki magáénak érez, az alulról jövő kezdeményezéseknek adjunk teret. Itt a kiváló lehetőség arra, hogy helyi közösségek a lokálpatrióta jelleget erősítve ne olyan közterületi elnevezéseket viseljenek el, mondván, hogy ez sokba kerül, hiszen most már a törvényjavaslat az ingyenességet is biztosítani fogja, hanem lehetőséget kapnak arra, hogy olyan művészekről, sportolókról vagy eseményekről nevezzenek el közterületet, ami az ott élőket egyértelműen büszkeséggel tölti el, és ilyen módon akár még az alaptörvény rendelkezéseinek is megfelelünk.

Azért szeretnék mindenkit emlékeztetni az alaptörvényünk Nemzeti hitvallására is. "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének."

Nagyon szeretném azt, ha ezt a felesleges vitát, amit, úgy gondolom, hogy számos esetben teljességgel fölösleges volt lefolytatni... - egy nemzeti minimumként határozzuk már meg, hogy hazánk új demokráciájának időszakában a teljesen egyértelmű és kifogásolható utcaneveket vagy közterületi elnevezéseket változtassuk meg.

Szintén elhangzott itt, örültem annak a felszólalásnak, ami egyértelműen rögzítette, hogy azért gondolnunk kellene az új nemzedékre is, a felnövekvő generációkra. Tényleg, milyen tudathasadásos állapot az, hogy a történelem során vagy a történelemórákon tanítjuk a gyermekeknek azt, hogy milyen évtizedek vannak sajnos mögöttünk, a XX. század milyen viharos évtizedei vannak mögöttünk, és közben pedig a közterületeken virítanak ezek az elnevezések. Én egyébként továbbra is abszolút nyitott vagyok minden konstruktív javaslatra. Most megnéztem, nagyon örülök annak, hogy már jó pár módosító javaslat érkezett. Éppen az volt az érdekes, hogy azok, akik leginkább a kifogásokat keresték, ők még a mai napig semmilyen módosító javaslattal nem álltak elő.

Nyitott vagyok azzal kapcsolatban is, hogy esetleg a szobrok vagy ilyen típusú "műalkotások" esetére is kiterjesszük ezt. A tárgyi hatály megfogalmazása lesz a fő kérdés, amit nagyon-nagyon nehéz lesz körülhatárolni, hiszen már most is jó pár olyan felszólalás hangzott el, ami a mostani, még rövid normaszöveget sem értelmezte megfelelően. Hiszen miről szól ez az előterjesztés? Tényleg csak egészen röviden: "A törvényjavaslat szerint cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében nem szerepelhet, illetve közintézmény vagy közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be." Itt a "vezető" szóra szeretném a hangsúlyt fektetni. Tehát azokat a közterületeket szeretnénk megváltoztatni, amelyek olyan személyekről vannak elnevezve, akik vezető szerepet töltöttek be ezekben a rendszerekben, illetve olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amelyik a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Itt a "közvetlenül" szóra szeretném felhívni a figyelmet az általános vitában; tehát nem azokra, amelyek közvetett módon kapcsolódnak, hanem amelyek teljesen egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a diktatúrának bizonyos lenyomatai legyenek, és gyakorlatilag felülről erőltették rá az emberekre ezeket az elnevezéseket.

Az egyik független képviselő említette azt, hogy ez valójában csak egy pótcselekvés. Valóban egy pótcselekvésről van szó, pont ez a problémánk, hogy 23 évvel a rendszerváltozás után értelemszerűen ki hogyan ítéli ezt meg, de azt hiszem, hogy abban nemzeti konszenzus lehet, hogy demokráciában élünk, és a demokrácia értékei iránt mindannyian elkötelezettek vagyunk, hogy igenis, ezt a kérdést egyértelműen rendeznünk kell.

Úgyhogy összességében azt szeretném kérni önöktől, főleg azért, mert a részletes vita előtt vagyunk még, hogy innentől kezdve ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan azokat a célokat mindenki tisztázza magában, hogy mit szeretne elérni. A mi céljaink teljesen egyértelműek voltak, szeretnénk az önkényuralmi rendszerekkel való teljes körű szakítást, a szimbolika terén történő teljes körű szakítást is megvalósítani. Nagyon-nagyon remélem, hogy ebben minden képviselő partner lesz. A vita köztünk szerintem most már leginkább az eljárásban van, és nagyon remélem, hogy a módozatban van, hogy hogyan fogjuk ezeket a célokat elérni, de arra kérek mindenkit, hogy a részletes vita előtt a célokat mindenki tisztázza maga előtt. A mi céljaink egyértelműek, a törvényjavaslat ezt tartalmazza, én arra kérek mindenkit, hogy támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai