Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Akkor úgy látszik, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, államtitkár úr, előterjesztőként is, azt gondolom, önöknek azzal kell szembesülni, hogy az ellenzéknek egyhangú véleménye alakul ki a tekintetben, hogy önök újra lebuktak. Az előbb a sporttörvénynél nyilvánvaló lett, hogy a sportot vagy a focit nem gólra, hanem taóra játsszák, itt pedig nyilvánvaló lett, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Nagyon sajnálom, hogy Fónagy úr ehhez a nevét adja, mert itt nagyon jól látszik, hogy a Ménesbirtok csak apropó arra, hogy ezt a törvényt elfogadják, és ezt követően pedig gyakorlatilag széthordják azt, amiről korábban önök is úgy gondolták, hogy különösen nehezen módosítható törvényi eljárás keretében lehessen csak módosítani. Ezt most önök meghágják azzal, hogy kinyitják a lehetőséget, és a kormány hatáskörébe adják mindezt. Ez szerves része annak a folyamatnak, amit nyugodtan hívhatunk úgy, hogy a parlament ellenőrzési jogkörének csökkentése, ezt minden területen látjuk, a Költségvetési bizottságnál is látjuk, a Magyar Nemzeti Bank elnöke inkább elszalad onnan, mintsem hogy egyébként a legilletékesebbeket tájékoztatná. Ezt önök lehetővé tették parlamenti döntéssel, többségként adták ehhez a nevüket, most megteszik ugyanezt a vagyonnyilvántartás helyett a vagyonkezelésnél. Látszik, hogy az unortodoxia terjed akkor itt is ebben a formában, a hagyományos eszközökről lemondanak, és keresik azokat a jól menedzselhető figurákat, akik mindezt majd elvégzik önök helyett, és nem kell beszámolni erről senkinek sem.

Maga a törvényjavaslat tartalma, amelyet itt több képviselőtársam is említett, azt gondolom, érdemben valóban erről a két elemről szól, és ezért túl sok szót vesztegetni nem kell arra, hogy ismételjük, hogy egyébként az önök által tett kiegészítés, amely a kormány egyedi határozataként lehetőséget ad a megnevezésre, a vagyonkezelő megnevezésére, ez a kecskére káposztát nagyjából.

(12.20)

Ha mi ezt gondoljuk róla, akkor az eddigi magatartásuk alapján, azt gondolom, hogy ne csodálkozzanak. Éppen ezért a törvénymódosítás 1. §-a szerint a kormány szimpátiája alapján bárki lehet államitulajdon-kezelő, talán még a névsort is nyugodtan fel tudjuk sorolni. Nem annyira változatos, hogy ez ne lenne nyilvánvaló. Éppen ezért, azt hiszem, hogy valóban önöknek kell ezzel a felelősséggel elszámolni.

Ez különösen érdekes aközben, hogy van egy minisztérium is, amelyet vagyonkezeléssel bíztak meg. Miniszter úr a miniszteri meghallgatáson is az állami vagyon nyilvántartásáról külön beszélt, s az Állami Számvevőszék elnöke külön beszél arról, hogy milyen vagyonkataszter létrehozatalára, átláthatóságra lenne szükség. Na, hát ennek következménye minden lesz, csak ez nem, ez egészen biztos. Azokkal a nagyon egyszerű módszerekkel, amiket másutt már láttunk önöktől, azt gondolom, hogy működőképessé teszik. Ma talán még büszkék lehetnek, lehetünk arra, hogy a Nemzeti Ménesbirtok eredményesen működött, az eredményét fejlesztésre használják, de hívhatjuk úgy is, hogy leköltségesítik azt, ami ott történt és eredményként jelentkezett. Egy dolog egészen biztos: ilyen módon a költségvetésnek ebből bevétele nem származik.

Mindezek a változások részint azt a célt szolgálják, hogy az önök kormánya 2010 óta konzekvensen gátolja a parlament, így akár az ellenzék ellenőrzését az állami vagyon felett, és ez egy továbblépés ezen az úton. Ez a folyamat indult meg 2010 júniusában, amikor törvénnyel megszüntették a vagyon feletti, rendszerváltás óta létező társadalmi kontrollt, és ebből a lehetőségből vagy ebből az ellenőrzési lehetőségből kizárták az ellenzék frakcióinak a képviselőit. Az ellenőrző testületeket kizárólag kormánypárti emberekkel töltötték fel. Most már az is megtörténik, hogy az ellenőrző testületekre is csak közvetett módon lesz szükség, mert oda delegálhatnak olyan felelőst, akit önök neveznek meg, és ilyen módon mondhatnám, hogy felszámolják azt a politikai felelősséget, amiért a miniszter felel azért, hogy mi történik, és ez talán valamelyest visszafogottságra adhatna okot.

De mindezt önök megszüntetik. Éppen ezért, mint ahogy kezdtem, önök lebuktak ezzel a törekvésükkel. Éppen ezért ez a törvénytervezet ebben a formában nem támogatható. Ráadásul, ha nem rosszhiszemű vagyok, akkor van még egy változatom erre: gyeplőt a lovak közé, aztán történik, ami történik, utólag pedig mindenki bottal ütheti a nyomát annak, hogy mi történt az állami vagyonnal.

Tisztelt államtitkár úr és előterjesztő urak, nem támogatjuk ennek a törvénynek az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)