Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A korábbi kétperces felszólaláshoz képest szeretném csak kiegészíteni, most már az ott el nem hangzottakat.Egyrészről valahogy az a benyomásom támadt, bár annak ellenére, hogy többször elmondtuk, hogy itt egy kodifikációs igényt követő kodifikációról, illetve jogszabályalkotásról van szó, valahogy mégiscsak az az érzés támadt bennem, hogy sem a 2016-os alkotmánybírósági döntést nem ismerik a tisztelt ellenzéki képviselők, tehát azt nem olvasták el, hogy ebben az alkotmánybírósági döntésben mi szerepel, ez rajzolódik ki előttem. Sőt, azt is megkockáztatom, hogy nem is ismerik az elmúlt harminc év jogalkalmazási problematikáját. Mert hogyha ismerték volna, akkor egy csomó kérdést nem tettek volna fel.

Egy kicsit úgy tekintenek a jogalkalmazó szervekre és úgy tekintenek a bírói döntéshozatalokra, minthogyha abban már ne kristályosodott volna ki számos jogelv, ne kristályosodott volna ki számos jogi megoldás és jogi probléma. Itt egyszerűen, elnézést a kifejezésért, nem szeretném önöket túlzottan megbántani, de egyszerűen nem ismerik sem a joganyagot és láthatólag a jogi problémát sem. (Z. Kárpát Dániel: Milyen az, amikor meg akar bántani?)

Hogy Harangozó képviselőtársamnak válaszoljak, mert ő szereti az extremitásokat, mondok egy példát. Ha én szeretnék egy tüntetést szervezni, most nem a román nagykövetség előttiről fogok beszélni, hanem én szeretnék egy tüntetést szervezni azzal kapcsolatban, hogy vajon az MSZP jogilag létezhete azt követően, hogy létrejött az MSZMP vagyonából és jogi értékű jogainak az átemeléséből annak idején, tehát ezt a kérdést szeretném firtatni, és mondjuk, egy tüntetést szeretnék szervezni ebből az ügyből kifolyólag. De még csak nem is az MSZP székháza előtt, vagy talán az nincs, vagy valamelyik bérlakás előtt, mert azt nehezen találom meg, hanem azt mondom, hogy én szervezek egy ilyen tüntetést Nyíregyházán, a Petőfi utca 2. szám előtt  valószínűleg van ott Petőfi utca 2. szám , akkor ezt a mai jogszabályok szerint megtehetem, mert miért ne ott szervezzek?

(23.50)

Mert miért ne ott szervezzek? Miért ne az ottani magánlakás előtt mondjam el a kifogásaimat az MSZP működésével kapcsolatban? Még csak nem is hozzátartozóról van szó, még csak nem is a párt vezetőjéről van szó. Tehát egész egyszerűen ez egy extrém példa nyilvánvalóan, csak most jelzem a tisztelt képviselő úrnak és a tisztelt ellenzéki képviselőknek, ha most megnézzük a bíróság jogalkalmazásának a problematikáit és a régi, 1989. évi gyülekezési törvénynek a szabályrendszerét, akkor ez most lehetséges.

Láttuk azt is az elmúlt időszakban, az elmúlt évek történéseiben, hogy ezt a jogszabályi űrt vagy ezt a jogszabály-hiányosságot vagy ezt a típusú értelmezési lehetőséget jó néhányan ki is hangsúlyozták. Sorolhatnám itt azt, hogy például a devizahitelesek ügyében különböző bankvezetők vagy beosztottak vagy éppen bírák előtt is szerveztek tüntetést nemcsak Budapesten, hanem mondjuk, például Szegeden. Azt is láthatjuk, hogy a bíróság nem tudta feloldani éppen azért ezt az ellentmondásos helyzetet, sőt a rendőrség illetékes szervei sem tudták megoldani ezt a kérdést, mert még egyszer hangsúlyozom, alkotmányos alapjogok ütközése esetén a sorrendiséget, illetve az elbírálás szempontjait nem tudták megoldani a jelenlegi alkotmányos szabályozás, illetve gyülekezési törvény alapján.

És még az előbbi kétpercesemből kimaradt, és ezért mondom azt, hogy a kodifikációs igény már évek óta létező jogi probléma, az Alkotmánybíróság döntéséből kifolyólag ezt a jogszabályt meg is kellett alkotni, meg is alkotjuk vagy szeretnénk ezt megalkotni, és az nem világos számunkra vagy számomra, tisztelt ellenzéki képviselők, amikor ezzel a kérdéssel szembesülnek, akkor vajon a most benyújtott előterjesztést és annak az igen hosszú jogelméleti mélységű indoklását egyáltalán elolvasták-e. Azt csak jelezni szeretném, hogy a gyülekezési jog az egyetemi stúdiumok között egy komoly tantárgy, egy félig évig legalább hallgatják a hallgatók, és ebből vizsgázniuk kell, és nekem komoly kétségeim vannak, tisztelt képviselő urak, hogy ennek a stúdiumnak meg tudnánake felelni. Mert a kérdéseikből ítélve, például a közlekedés rendjének a megsértése az úgy áll előttük, mintha ismeretlen jogi probléma lenne a jogalkalmazók előtt. Nem ismeretlen jogi probléma, hogyha esetleg netalántán konzultálnak a budapesti rendőrfőkapitány ez irányú kollégájával, aki magas rangú rendőrtisztként és rendőrségi csoportot vezetően magas jogi képzettséggel, évtizedes tapasztalattal önöknek el tudná mondani, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, és hogyan valósult meg az eddigi jogszabályi környezetben. De ezt a fáradságot önök nem vették maguknak, és láthatóan arra használják fel ennek a törvénytervezetnek a vitáját, hogy ismét úgymond félelmeket keltsenek vagy gumijogszabályokra hivatkoznak.

Az előbb már a kétperces felszólalásomban idéztem önöknek, hogy amit önök gumijogszabálynak hívnak, az nem gumijogszabály. Nem ismerik ezt a fogalmat, hogy mit jelent a gumijogszabály. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazó teljes bizonytalanságban van a jogszabály tartalmát illetően, illetve minden irányban  pozitív és negatív irányban is  lehet értelmezni. Ennek a jogszabálynak ilyen típusú, úgymond gumi volta nincs, nem létezik, önök ezt most sem mondták ki, most is hiányzik ez a konkrétumság az önök felszólalásaiból. Sajnos megint úgy kell hogy minősítsem a felszólalások jelentős részét, hogy indokolatlan félelemkeltés és egyfajta obstrukció.

Egyébként Varga-Damm Andrea képviselő asszonyra csak fél mondat erejéig visszatérve, ő egy részben azt említette, hogy a kinyitott kertkapu problematikája az közterületként funkcionálna a kerttel, ha jól vettem ki a szavaiból. Megmondom őszintén, kitűnő jogász kolléganőnek tartom, de nyilvánvalóan ezt csak humornak szánta. Értékelem az ő elegáns humorát, de nyilvánvalóan egy kert és egy magánlak nem válik közterületté, ha kinyitom az ajtót, de még egyszer mondom, értékelem a humorát.

Visszatérve pedig az előbbi jobbikos kolléga felszólalására, csak félmondat erejéig jegyzem meg, hogy ilyen sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pereket egyáltalán nem kötném össze a gyülekezési joggal, az egy teljesen más jogág.

Köszönöm szépen a felszólalást. (Taps a kormánypártok soraiból.)