Felszólalás adatai

HORVÁTH CSABA, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság június 1-jén tárgyalta a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi törvényt, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi törvény módosításáról szóló T/16397. számú törvényjavaslatot, amelyet a gazdasági bizottság 13 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak talált.

A 2003 decemberében meghozott alaptörvény három tekintetben volt rendkívül jelentős, mondhatni, korszakalkotó. Egyrészt önmagában az a tény, hogy a gyorsforgalmi közúthálózatról törvény született; másrészt az a rendelkezés, amely kimondta, hogy az úthálózat fejlesztése közérdek, ezért lehetővé tette a fejlesztéshez szükséges kisajátítások gyorsabb lebonyolítását; és nem utolsósorban előre rögzítette a törvény, hogy a 2005 és 2007 közötti időszakban mekkora költségvetési forrás álljon rendelkezésre erre a célra.

Meggyőződésem, hogy a gyorsforgalmi úthálózatról szóló törvény elfogadását követően az ez irányú fejlesztések minden eddiginél gyorsabb ütemben valósultak és valósulnak meg, elősegítve ezzel hazánk infrastrukturális kapcsolatainak jobb kiépítését. Mindez hozzájárul gazdaságunk élénkítéséhez, új munkahelyek teremtéséhez és a regionális különbségek csökkentéséhez.

Az a csomag, amelynek részét képezi sok száz kilométernyi új autópálya, illetve gyorsforgalmi út megépítése, ma Magyarország versenyképességét a legjobban és a legkedvezőbb irányban befolyásoló tényező. Nyilvánvaló, hogy ezek az infrastrukturális beruházások megteremtik, illetve javítják a kedvező befektetési környezetet, és Magyarország számára ezek a beruházások közép- és hosszú távon sokszorosan megtérülnek. Más lehetőség nincs, hiszen a befektető az infrastruktúra hiányában nem vagy csak aránytalanul magas költséggel tudja megközelíteni az adott térséget, így a térségben élő munkaerőt.

A megtérülési számítások készítésekor nem szabad megfeledkezni a finanszírozhatóságról sem. Ezt az állam hosszú távú befektetési és beruházásösztönzési programok útján biztosíthatja a beruházók számára.

Az autópálya-finanszírozás tekintetében Magyarország azt az utat választotta az utóbbi években, hogy egyrészt költségvetési forrásokból, másrészt hitelből és magántőke bevonásával, harmadrészt pedig EU-forrásokból építi fel ezeket az autópályákat, illetve a gyorsforgalmi úthálózatot.

A gyorsforgalmi úthálózat közérdekűségéről szóló törvény megalkotása óta folyamatosan a viták kereszttüzében áll az autópálya-építéssel és -finanszírozással kapcsolatos kérdéskör. A javaslat az időközben történt változásoknak megfelelően pontosítja az autópálya-törvény mellékletét, és rendelkezik az autópálya-építési rendszer átmeneti költségigényének finanszírozásával kapcsolatban felmerülő minden kormányzati kezességvállalás megemeléséről is.

Felmerült a bizottság ülésén, hogy a gyorsforgalmi úthálózat építésére vonatkozó kötelezettségvállalásnál szereplő MÁV Rt.-nek juttatandó források a működési költségek finanszírozására vagy pedig hitelfelvételre vonatkoznak.

Tisztelt Ház! Mindezen körülményeket figyelembe véve a kormánypárti többség a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadását javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)