Felszólalás adatai

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtásának aktualitásáról itt előttem már többen beszéltek, nevezetesen, hogy az Ab-határozat szükségessé teszi ezt, mivel 2010. június 30-án ez a határozat felszámolja a parkolási díj beszedésének jogi feltételeit. De ha nem is volna itt ez a sürgető időkorlát, megítélésünk szerint akkor is szükséges lenne ennek a témának a felvetése a parlamentben és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás felülvizsgálata.

Az, hogy miért, ahhoz kérem, engedjenek meg egy rövid történeti áttekintést, először is arról, hogy egyáltalában miért volt szükséges annak idején a parkolási díj bevezetése, megállapítása. Mindannyian tudjuk, hogy a forgalomnövekedés, az egyéni közlekedés arányának eltolódása a közösségi közlekedés rovására és az ezzel kapcsolatban megjelenő negatív környezeti externáliák, amelyek különösen a városok központját, a belvárosi területeket érintették, szükségessé tették, hogy különböző forgalomszabályozási technikákkal próbáljuk ezt a dolgot kezelni. A forgalomszabályozás különböző eszközei egy rendkívül színes palettán vannak: a parkolási díj bevezetése mellett ilyen a sétálóutcák kialakítása, a külső területeken megvalósuló P+R parkolók építése és így tovább. Ezzel szemben idővel azt kellett tapasztalnunk, hogy gyakorlatilag a forgalomcsillapítás, a forgalomszabályozás kizárólagos eszközévé vált a parkolási díj megemelése a csillagos égig.

Tehát az az alapelv, ami miatt egyáltalában bevezetésre került, nevezetesen az, hogy csillapítsa a forgalmat, már másodlagos lett, háttérbe szorult, és a bevételek, a képződött nyereség eredeti célja, ami annak idején igenis, jó párszor megfogalmazódott, nevezetesen, hogy P+R parkolók, mélygarázsok, parkolóházak építésére szolgáljon az így befolyt összeg, bizony nem valósult meg. Én egyetlenegy ilyen P+R parkolóról vagy mélygarázsról sem tudok, ami valaha is ebből az összegből valósult volna meg. Ugyanakkor, ami megvalósult, azt nagyon is jól látjuk, a szemünk előtt van, mindennap hallhatunk róla, az a parkolótársaságok arcátlan nyerészkedése. Tudjuk, hogy 90 százalékban leköltségelték a bevételeiket, azt is tudjuk, hogy a háttér-tulajdonosi körben milyen összefonódások voltak a politikai jobb- és baloldal között. Egyúttal itt jegyzem meg, hogy egy ilyen társaság - amelyet a köznyelv csak parkolási maffiának hívott -, a Centrum Parkolási Társaság ellen a Jobbik, nem most, hanem korábban, pár hónappal ezelőtt benyújtott egy ügyészségi panaszt, éppen a korrupció és a politikusbűnözés visszaszorítása, leleplezése céljából.

Ezen rossz tapasztalatokból kiindulva, ezeken okulva ezért semmiképpen nem tudjuk elfogadni az Ötv. olyan módosítását, ami ebben a jelen tervezetben előttünk fekszik, miszerint hogy az önkormányzatokon kívül bármilyen más, akár száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság végezhesse a parkolási közszolgáltatást, és szedje annak hasznát. A közelmúltból ugyanis mindannyian fel tudunk sorolni jó pár olyan példát, amelyben igenis, száz százalékban önkormányzati tulajdonú közszolgáltatást végző cég politikusi kifizetőhelyként működött, és a korrupció melegágya volt.

Nem! A javaslatunk szerint vissza szeretnénk térni az eredeti elvi alapokhoz, nevezetesen, hogy a parkolási díj egyrészt a forgalomszabályozás hatékony eszköze legyen, tehát az innen befolyó összegek csak és kizárólag P+R parkolók, parkolóházak, mélygarázsok építését szolgálják. Ezt viszont csak úgy látjuk megvalósíthatónak, hogyha ezt a szolgáltatást, illetve most már közszolgáltatást - mert hiszen maga a törvény nagyon helyesen ezt közszolgáltatássá emeli fel -, ezt a feladatot kizárólag az önkormányzat látja el. Igen, erre alkalmassá kell tenni az önkormányzatokat, a polgármesteri hivatalokat. Legyen a közterület-felügyelők, a településőrök, a közmunkások feladata az ezen szolgáltatást igénybe vevők ellenőrzése, így azután a tényleges bevételek, még inkább a tényleges ráfordítások közvetlenül a köz számára ellenőrizhetővé válnak.

A törvényjavaslat másik eleme, amellyel semmiképpen nem tudunk egyetérteni, a közszolgáltatási díj mértéke. Itt már több képviselőtársam említette, hogy ennek a legmagasabb értéke két liter 95-ös benzin árában lenne megállapítva, azaz a mai áron egy óráért 700 forintot kellene fizetni. De amiről itt még nem volt szó, ezért most szeretném ezt egy kicsit részletesebben hangsúlyozni: a 15 perces késlekedés után akár 6300 forintot is fizethetünk büntetésképpen. Most valljuk be: ki az közülünk, aki egy bármilyen megbeszélés miatt ne késett volna már 15 percet az autójától? Már több alkalommal voltunk olyan helyzetben, hogy valamilyen más körülmény miatt sajnos csak késve értünk oda az autóhoz. Ugyanakkor, ha ezt a büntetési tételt valaki 15 napon túl fizetné be, mert mondjuk, meg szeretné várni, hogy a fizetése megérkezzen - hogy ilyen életszerű példát mondjak -, az már 28 ezer forint lehetne. Azt gondolom, ez olyan szigor, ami egy statáriális bírósági ítélettel ér fel, ezt tehát mi semmiképpen nem tudjuk támogatni, ezzel kapcsolatban módosító indítványaink lesznek, tudniillik a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak valamilyen módon mindig arányban kell állnia egymással. Ha ilyen súlyos aránytalanságokat tapasztalunk, akkor azt kell mondanunk, hogy ez súlyos fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.

Még egyet szeretnék önökkel megosztani: annak érdekében, hogy valóban közszolgáltatás legyen a parkolás, akár itt, Budapesten is, javasoljuk, hogy az első óra mindig ingyenes legyen. Ez teszi igazán életszerűvé ezt a szolgáltatást, vagy mondjuk így, fogyasztóbaráttá. Mondok egy példát. A javaslatban az is benne van, hogy minden olyan terület, amelynek 70 százalékos a telítettsége, legyen bevonva a parkolóövezetbe. Magyarul: az ilyen területek általában a közintézmények körüli területek. Ha mondjuk, valaki el akarna menni meglátogatni egy hozzátartozóját egy kórházban, vagy más ilyen jellegű tevékenységet szeretne végezni, elképzelhető, hogy azt egy órán belül meg tudja oldani; egy bevásárlás sem szokott sokkal hosszabb ideig tartani. Tehát ezeket az embereket ne büntessük, segítsünk nekik, hogy ezt meg tudják akár személygépkocsival is oldani. Aki azonban valóban nem környezettudatosan, mondjuk, a Belvárosba, a munkahelyére kocsival akar bejárni és ott több órán át parkolni, annak már igenis kelljen fizetni. Tehát ez a javaslatunk, hogy az első parkolási óra mindig legyen ingyenes az adott napon.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Módosító indítványainkat be fogjuk adni, és kérem, hogy a tisztelt Ház fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)