Felszólalás adatai

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ágazati különadók bevezetésére azért van szükség, hogy a kormány 2010-ben képes legyen elérni a GDP arányában a 3,8 százalékos, 2011-ben és azt követően pedig a 3 százalék alatti államháztartási hiánycélt. Ez azért fontos, mert ez a cél a 2010-es költségvetés változatlansága esetén, amelyet még a szocialisták szavaztak meg, nem teljesülne. Ezt már sejtettük az első akcióterv megalkotása idején, s bizonyossá vált az utóbbi hetekben.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az ágazati különadó bevezetésével azoktól kér segítséget, akik olyan helyzetben vannak, hogy segíteni tudnak, akik a gazdasági válságban is, jövedelmező tevékenységük okán, képesek a közterhek viselésére. Az ágazati különadó éppen ezért a jelentős nyereséget elérő vállalkozásokat terheli. Nem a sokat nyomorgatott lakosságot, nem az alacsony tőkeellátottságú, kiszolgáltatott hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat, tehát nem azokat, amelyeket az előző kormány látott teherviselő célcsoportnak.

Képviselő úr attól félti az ágazati különadóval érintett vállalkozásokat, hogy versenyhátrányba kerülnek a többi globális szereplővel szemben, csökkentik a beruházásaikat, csökkentik a foglalkoztatottak létszámát. Számomra nem világos, hogy milyen globális versenyhátrányba kerülnének Magyarországon azok a vállalkozások, amelyek csak itt szolgáltatnak, csak itt értékesítenek. A kiskereskedelmi társaságok üzletei Magyarországon vannak. A távközlési társaságok koncessziói Magyarországra szólnak. Az energiaellátó vállalkozások Magyarországon tevékenykednek. Azok a vállalkozások, amelyeket a különadó megtalál, nem maradnak le a globális versenyben, mert nem a globális piacon versenyeznek. A piaci verseny színtere Magyarország. Ezért nem aggódom afelől, hogy az itt folyó versenyben társaságok leállnának a fejlesztésekkel, vagy magyar munkahelyek kerülnének veszélybe.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami pedig az egyeztetést illeti: a költségvetés válságos helyzetében nyilván nincs mód széles körű egyeztetést folytatni az érintett adózókkal. Az a tény, hogy képesek az adó megfizetésére, kitűnik a nyilvános cégadatokból, illetve az állami adóhatósághoz nyújtott bevallásokból. Az pedig, hogy nem örülnek az adófizetés tényének, sejthető.

Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unió illetékeseivel azért nincs szükség egyeztetésre, mert az ágazati különadó közvetlen adó, s a közvetlen adókban nincs harmonizációs kötelezettség.

Természetesen készültek hatástanulmányok. Ezek hiányában azt sem lehetne megmondani, mekkora bevétel származik az adóból.

A foglalkoztatásra vonatkozó kérdésével kapcsolatban először is pontosítani kell az adatokat. A foglalkoztatottak száma a KSH szerint utoljára 1992-ben, azaz 18 évvel ezelőtt haladta meg a 4 millió főt. Az elmúlt években ezen a statisztikán nem tudtak javítani. A 2009-re vonatkozó éves átlagos létszám már 3,8 millió alá süllyedt. Ezzel Magyarország jelenleg az Európai Unió legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű országai közé tartozik.

A kormány programja 10 év alatt 1 millió munkahely létesítésére vonatkozik. Ehhez először azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket kell megtenni, amelyek megteremtik a magyar gazdaság hosszú távú növekedési pályára állításának lehetőségét. A versenyszféra tartós növekedése és a világgazdasági konjunktúra által nyújtott lehetőségek kihasználása szükségesek ahhoz, hogy a hazai foglalkoztatás kimozdítható legyen évtizedes holtpontjáról.

Tisztelt Képviselő Úr! Jelezte, hogy önök hiányolják az egyeztetést, a párbeszédet és a tanulmányokat. Pontosan az a baj, képviselőtársam, hogy az elmúlt években önök csak egyeztettek, tanulmányokat készítettek, és az eredményét gyakorlatilag most látjuk a gazdaságban és a foglalkoztatásban. Mi más pályát terveztünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a következő időszakban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)