Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A dohányzás visszaszorítása az emberek egészségéért és hosszabb életéért folytatott küzdelem egy nagyon fontos része. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már 2003 májusában megtartott közgyűlésén elfogadta a tagországok dohányzás-ellenőrzési keretegyezményét. Ennek célja az volt, hogy a dohányzást minimális szintre szorítsák vissza úgy, hogy gátat szabnak a dohányzás járványszerű terjedésének. A törekvés arra is irányult, hogy csökkenjenek azok a társadalmi kiadások, amelyek a dohányzás egészségre káros hatásai miatt jelentkeztek. Talán nem kell mondanom, nem csupán a dohányzás miatt bekövetkező betegségek kezelésének az áráról van szó, hanem arról a nemzetgazdasági szinten jelentkező kárról is, amit a dohányzás miatt elveszített munkaerő jelent.

(17.40)

A keretegyezményt és annak jegyzőkönyvét 2012 novemberében fogadták el. Ennek lényeges eleme az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása, mely nemzetközi összefogással és hatékony jogi szabályrendszer kidolgozásával érhető el. Tudjuk, hogy az illegális dohánykereskedelem számottevő részét a cigarettakereskedelem jelenti, bár más termékeket, például a sodornivaló dohányt is érinti. Korábban az illegális kereskedelem elsősorban a jól ismert cigarettamárkák konténerekben történő nagy mennyiségű csempészését jelentette. Az utóbbi tíz évben azonban egyre inkább teret nyert a hamisítás és ezzel összefüggően az illegális gyártás is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF becslései szerint az illegális cigarettakereskedelem évente több mint 10 millió eurós veszteséget okoz az európai uniós tagállamok költségvetései számára. Ezek a veszteségek a be nem fizetett vámokból, adókból és jövedéki adókból származnak. Ugyanakkor az illegális dohánykereskedelem nem pusztán gazdasági, hanem bűnügyi kérdés is, hiszen az illegális kereskedelem az árnyékgazdaságot is ösztönzi, és határokon átnyúló bűnszervezeteket tart fenn.

Ezen túlmenően az illegális kereskedelem a jövőnket is veszélyezteti, mivel egyik fő célpontja a fiatalok, erről beszélt Nacsa Lőrinc képviselőtársam, akiknek az életminőségére, életkilátásaira a dohányzásra való rászokás egyértelműen negatív hatással van. Az illegális dohánykereskedelem célpontja az eddigi intézkedések ellenére az EU keleti határa, ezen belül is főleg a balti térség. Az Európai Unióban illegálisan forgalmazott dohánytermékek legfőbb származási országai Oroszország, Ukrajna és egyre nagyobb mértékben Fehéroroszország.

Egy uniós támogatással készült tanulmány becslése szerint az EU-n belül az illegális cigaretták fogyasztása 2007-ben a fogyasztás 8,5 százaléka volt, míg 2012-ben ez az arány már 11,1 százalékra nőtt. Ez 30 százalékos növekedésnek felel meg. A dohányáruk illegális forgalma hazánkban is emelkedő tendenciát mutat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint például 2017-ben még 37 millió szál csempészett cigarettára bukkantak a hatóságok. Ez a szám 2018-ban már 41 millió, 2019-ben pedig 50 millió szál fölé emelkedett.

Az Európai Bizottság szerint az illegális cigarettakereskedelemnek négy fő mozgatórugója van. Az első az, hogy anyagilag megéri. Bár az uniós országok közötti árrés csökkent, a keleti határ mentén fekvő országok árai még mindig akár nyolcszor is alacsonyabbak lehetnek. A másik ok, hogy nem ellenőrzik megfelelően a szállítói láncokat, nincsenek olyan uniós szintű jogszabályi intézkedések, amelyek átvilágításra vagy árukövetésre köteleznék a dohányszállítói láncban érintett gazdasági szereplőket.

Az illegális dohánykereskedelmet ösztönző harmadik ok, hogy gyakran hiányzik a hatóságok és az uniós szervek közötti hatékony együttműködést szolgáló mechanizmus, illetve hogy az ellenőrzés eszközei hiányosak. Az Unió külső határait védő országokban előfordul, hogy nincsenek szkennerek vagy jól képzett keresőkutyák.

És végezetül az okok között kell említeni az illegális dohánykereskedelmet sújtó gyenge szankciókat is. A büntetések mértéke nagyon eltérő az egyes tagállamok között. A bűnszervezetek nyilvánvalóan nagyobb tevékenységet fejtenek ki ott, ahol a büntetési tételek is alacsonyabbak. A dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény jegyzőkönyve olyan megoldási javaslatokat vázol, melyek orvosolhatják ezt az egyre súlyosabbá váló problémát.

A dohánytermékek nyomonkövetési rendszere, a kereskedelem megfigyelése és ellenőrzése, a jogszabályok szigorítása, a hatósági intézkedések hatékonyságának növelése, a technikai és pénzügyi segítségnyújtás és a nemzetközi együttműködés elősegítése mind ezt a célt szolgálják.

Ezen túlmenően az is támogatandó cél, hogy a többi államhoz hasonlóan hazánk is folytassa az Oroszországgal, Ukrajnával és Moldáviával folytatott vámügyi együttműködés végrehajtását, együttműködve a csempészet elleni fellépésben. A Kínával, Vietnámmal, Malajziával és Szingapúrral kötött partnerségi és együttműködési megállapodások szintén a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén folytatott megerősített együttműködés alapjául szolgálhatnak.

Végezetül pedig fel kell hívni az emberek figyelmét az illegális kereskedelem negatív következményeire egészségügyi, nemzetgazdasági és bűnügyi szempontból egyaránt.

Amennyiben ezek a célok és erőfeszítések nemcsak papírra írt szavak maradnak, hanem konkrét tettekben is megnyilvánulnak, akkor a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja ezeket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)