Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Az önök előtt lévő normaszöveg, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, amit környezetvédelmi törvénynek is nevezünk, és a természet védelméről szóló 1996. évi, egy évvel későbbi, szintén LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja a két törvényben a technikai és kisebb tartalmi módosítás, részben az Alkotmánybíróság döntése, részben a jogalkalmazásból fakadó tapasztalatok miatt.A javaslat a technikai pontosítások sorában elsőként megteremti az összhangot a környezetvédelmi és a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet között. A kormány döntése alapján 2017 óta a települési stratégiai zajtérkép készítését a települési önkormányzatok helyett az erre a feladatra kijelölt központi szerv látja el, szükségessé vált a környezetvédelmi törvény pontosítása.

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak a hatósági feladatai ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz. Erre figyelemmel a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely biztosítja a hozzáférés lehetőségét.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a két előbb említett törvény szerint sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A sürgősségi megkeresés intézménye azonban érdemben nem rövidítette az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet rótt a hatóságra. A javaslat ezen rendelkezést törli, megkönnyítve ezzel az eljáró környezetvédelmi hatóság munkáját, természetesen oly módon, hogy sem az ügyfél, sem a környezet érdeke nem sérül.

Szintén fontos változás, hogy a javaslat eleget tesz az információs társadalom által támasztott elvárásnak, és kivezeti az idejétmúlt papíralapú adatszolgáltatás lehetőségét az országos környezetvédelmi információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatások köréből. Ennek előkészítéseként kormányzati fejlesztéssel 2020. január 1-jétől megújult az OKIR  ez a rövidítése  webes adatszolgáltató felülete, OKIRkapu elnevezéssel. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak adminisztrációs tehercsökkentést jelent.

Az elmondottakon túl a javaslat további célja a jogbiztonság érdekében egyes eljárási szabályok felülvizsgálata. A hatósági jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy az egységes jogértelmezés érdekében indokolt egyértelművé tenni azt, hogy az „illetőleg” kötőszó egyes rendelkezésekben vagylagos vagy együttes feltételre vonatkozik. Példaként említeném a környezetvédelmi engedély visszavonásának esetét.

Az engedélyt a hatóságnak vissza kell vonnia, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni. A rendelkezés gyakorlati alkalmazása során a hatóságok az öt év lejárta esetén is csak abban az esetben vonták vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel. Az alkalmazott gyakorlat azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, a két feltétel külön-külön fennállása esetén is szükséges az engedély visszavonása. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében ezeket a jogszabályhelyeket a javaslat egyértelművé teszi.

Az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) számú határozatában megállapította: a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

(0.40)

Az egészséges környezethez, a tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülését is szem előtt tartva a törvénymódosítás az előbb említett két törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatósági döntés rendelkező részében megállapításra kerül a szakkérdés vizsgálatának ténye, a vizsgálat eredménye, valamint a meghatározott egyedi előírások. Az Alkotmánybíróság döntése alapján elkészített törvénymódosítás tehát a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben már meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő.

Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy felhatalmazást kap a kormány a kármentesítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok rendeletben történő megállapítására. A környezetvédelmi törvény ugyanis egyes esetekben jelenleg úgy ad feladatot a kormánynak, hogy a feladatok megvalósításának részletszabályait vagy nem állapítja meg, vagy nem ad erre felhatalmazást. A módosítással lehetővé válik egy észszerű mértékű egyszerűsítés végrehajtása a kármentesítési eljárásokat illetően, valamint a barnamezős területek fejlesztésével kapcsolatos szabályok megalkotása, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a hasznosítását.

Az új felhatalmazó rendelkezéssel a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét.

A felhatalmazás lehetőséget ad a kármentesítési feladatokban való állami szerepvállalással kapcsolatos speciális eljárási szabályok megalkotására is, ideértve a barnamezős területeken történő állami beruházások megvalósíthatóságának megkönnyítését, a kármentesítés egyszerűsítését is. A kármentesítés ugyanis sok esetben az építési, beruházási munkákkal együtt is végezhető, ezek nem zárják ki egymást, sőt a párhuzamos megvalósítás a költségeket csökkentheti. A barnamezős területek jelentős része ugyanis nem szennyezett. Ahol a szennyezettség gyanúja felmerül, ott természetesen le kell folytatni a kármentesítési eljárást, ugyanakkor fontos nemzetgazdasági cél, hogy az egészségre és környezetre káros szennyeződéssel nem rendelkező barnamezős területeken minél hatékonyabb ingatlanfejlesztés valósulhasson meg, hiszen ezeket a leromlott állapotú területeket így lehet ismét becsatornázni a települések vérkeringésébe.

Ha a másik legfontosabb pontot kell kiemelnem a javaslatból a kármentesítés mellett, akkor egyértelműen az az avar és kerti hulladék égetési tilalmának bevezetése. Mint azt tisztelt képviselőtársaim is bizonyára tudják, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése levegőszennyezéssel jár, a kisméretűrészecske-szennyezés egyik meghatározó forrása. Azt már talán kevesebben tudják, hogy ez milyen mértékű is lehet. Méréses vizsgálatokkal igazolt, hogy 50 kilogramm, tehát egy átlagos kupacnyi avar elégetése egy egész kistelepülés levegőjét erősen szennyezheti.

A javaslat értelmében az avar- és kertihulladék-égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás törlésével országos hatályúvá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti általános tilalom. A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását szolgálja, de legalább ilyen fontos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségi kockázatát is csökkenti. Az Egészségügyi Világszervezet és más szakmai szervezetek véleménye szerint ugyanis a szennyezett levegő súlyosbíthatja akár a most, napjainkban is tapasztalható koronavírus-járvány következményeit is. Egyrészt a légszennyezés által legyengített szervezet kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben, még akkor is, ha valaki csak viszonylag rövid ideig van kitéve a magas légszennyezettségnek, másrészt a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még akár órákig is fertőzőek maradhatnak.

Az avar- és kertihulladék-égetés tiltása kapcsán hangsúlyozandó, hogy főszabály szerint jelenleg is ez tilos. Az önkormányzatoknak jelenleg lehetősége van ugyan ez alól felmentést adni, de ennek a felmentésnek az indokoltsága csak addig állt fenn, amíg a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre nem került. Ez pedig 2015 óta kötelező Magyarországon. Jelenleg az önkormányzatok jelentős része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és kerti hulladék égetését, azonban még számos településen  ugyan időben korlátozottan  lehetőség van erre a környezetveszélyeztető tevékenységre.

A kormány üdvözli, hogy az avar és a kerti hulladék égetésének tiltását a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel sok önkormányzat már most bevezette, a jelenlegi veszélyhelyzetben azonban kiemelten fontos, hogy az önkormányzatok felelősen járjanak el, és lakosaik egészségének védelme érdekében mihamarabb intézkedjenek területükön az avar és kerti hulladék égetésének tilalmáról. A javaslat értelmében a törvényben ennek határideje 2021. január 1-je, de várhatóan a törvény elfogadását követően erre van módosítási lehetőség, hogy azt megelőzően.

A javaslat utolsó módosító pontja kapcsán úgy vélem, egyetértenek velem képviselőtársaim abban, hogy aki védelem alatt álló növény vagy állat tartására jogosító engedélyt szeretne kapni, annak kötelessége a környezetvédelem, a természetvédelem és az állatvédelem területén lévő szabályokat minden esetben maradéktalanul betartani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az előterjesztésben elhangzottakat és a törvényben foglaltakat hozzászólásukkal támogassák, majd pedig a szavazás során fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.