Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ország gazdasági erejét, felkészültségét jól mutatja az is, hogy hogyan reagál, és hogyan vészeli át a válságokat. Hogy egy válság milyen mértékben sújtja az országot, és hogyan tud abból kilábalni, bizonyítványt állít ki a válságot megelőző évek gazdálkodásáról is. De nézzük azt, hogy hogy történt ez korábban!A 2008-as gazdasági válság egy olyan korszakban érte Magyarországot, amikor a válság előtti években Gyurcsány Ferenc, a mai ellenzék vezére  így igaz, jobbikos képviselőtársak (Moraj a Jobbik soraiban.)  és elvbarátai mire alapozták az országot: magas adókra; folyamatos megszorításokra; szegény, devizahitelekbe hajszolt családokra; végletekig eladósított önkormányzatokra, kórházakra, iskolákra; IMF-hitelekre; munkanélküli-segélyekre; Európa legmagasabb rezsiköltségeire; elszabaduló inflációra és kezelhetetlen mértékű államadósságra alapozta az országot. Elcsalták a költségvetési számokat, hazudtak reggel, éjjel meg este, és a megszorításaik célpontjai is mindig a magyar családok és kisvállalkozások voltak, miközben kiszolgálták szenvtelenül a külföldi multik érdekeit.

Gyurcsányék alatt az állami vagyon egy jelentős része magánvagyonná vált, ezáltal nőtt az ország kitettsége is, a nagy osztogatás közepette még saját cégének is jutott az olcsóbb áramból. 2002-től kezdve 2010-ig a gazdasági növekedés lelassult, az infláció, különösen a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket érintő infláció egyre gyorsult, a munkanélküliség az egekbe növekedett. A Gyurcsány-féle felelőtlen kormányzás miatt szükségessé vált pénzügyi kiigazítás a társadalom szinte minden rétegét közvetlenül is érintette, de a társadalmi károk később jelentkező közvetett gazdasági hatása idővel még ennél is súlyosabb lett. Emlékezhetünk arra, tisztelt képviselőtársaink, hogy Szlovákia gazdasági növekedése 2007 negyedik negyedévében 36-szorosa volt a magyarénak.

Folyamatosan nőtt az államadósság, egyre-másra vették fel a hiteleket, a magyar embereknek mégsem jutott belőle semmi. Volt olyan válság előtti év  2006-ról beszélünk , amikor a magyar költségvetés hiánya európai, sőt világrekordnak számított, a deficit egyedül a háború sújtotta Libanonban volt magasabb a világon. Magyarország és a magyar társadalom Gyurcsány és Bajnai alatt elvesztette versenyképességét. Ilyen állapotban érte akkor a válság Magyarországot. A Gyurcsány-, Bajnai-kormányok a válságot további megszorításokkal és segélyekkel próbálták kezelni, amellyel azonban csak tovább mélyítették a válságot. Tisztelt képviselőtársaim, ezért nem szeretnénk erre az útra lépni.

Egy évtized elteltével a jelenlegi ellenzék  a kisnyilasoktól a diplomás kommunistákig  Gyurcsány Ferenc vezetésével ma is egytől egyig ugyanazt a megbukott baloldali, megszorításokra és segélyekre épülő, válságkezelőnek nevezett, de valójában válságmélyítő politikát akar lenyomni a magyar emberek torkán, mint 2008-2009-ben.

A 2008-as válság során a baloldali liberális kormányok első dolga volt, hogy megszorításokat kényszerítsenek a nyugdíjasokra és a magyar családokra. Elvették a 13. havi nyugdíjat, megszüntették az otthonteremtési kedvezményt, két évre csökkentették a gyest, és kivezették a kamattámogatott hiteleket. Megemelték az áfát, a jövedéki adót, a vállalkozások társasági adóját és a személyi jövedelemadót is. Megadóztatták a családi pótlékot és más szociális támogatásokat is. Csökkentették az önkormányzati támogatásokat, és befagyasztották a közszféra béreit.

Eddig a kitekintés a múltból. A lesújtó eredményt értékelni felesleges, a magyar emberek megtették ezt 2010-ben, és azóta is. Mi történik most? Az előbbiekkel szemben a 2020-as koronavírus-járvány következtében kirobbanó gazdasági válság egy gazdaságilag erős, kiszámítható, stabil alapokon álló országgal találta magát szemben. A mostani időszak előtti években Magyarországon már 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, 850 ezer új munkahely jött létre, és 3,5 százalék alatti volt a munkanélküliség. A költségvetési hiány évről évre kiszámítható, bőven a maastrichti kritériumok alatt volt, az államadósságot pedig 82 százalékról már 66 százalékra sikerült csökkenteni.

A nemzeti kormány, a Fidesz-KDNP válasza a válságra, hogy ebben a rendkívül nehéz helyzetben is a munkahelyek megtartására és új munkahelyek létrehozására fókuszálunk. Annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyi munkahely a koronavírus-válság következtében megszűnik. A munkaadók és munkavállalók célzott adócsökkentéseket és támogatásokat kapnak, az állam pedig átvállalja a bér egy részét. Sőt, a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjat is fokozatosan visszaépítjük. Az egészségügyi dolgozók pedig az idei béremeléseken felül 500 ezer forintos juttatást is kapnak.

A magyar családoknak különösen rossz tapasztalatuk a válságokkal kapcsolatban az, hogy állandóan „reform” szavakat hallottak Gyurcsány Ferenctől, folyamatosan Gyurcsány Ferenc programokat hirdetett nekik. A most Vadai Ágnes által bejelentett 20 pont már a 28. program Gyurcsány Ferenc életében.

(10.00)

Volt olyan program, aminek az volt a neve, hogy A józan ész nevében, itt a „józan” szót nem egészen értjük, de mi büszkén valljuk továbbra is az elvet: segély helyett munkát szeretnénk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)