Felszólalás adatai

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Remélem, hogy esetleg Horn képviselőtársam még itt fog maradni, majd a hozzászólásomat követően szeretnék egy-két mondatot önhöz is fordítani. Elnéptelenedett az SZDSZ, úgyhogy örülnék, ha majd meghallgatna.

Addig is azzal kezdeném, hogy ön mínusz 1 százalékos GDP-növekedést jósolt, és ím-lám bejött. Én szeretnék jóhírhordozó lenni, és egyébként az a véleményem, hogy jövő év e tájt, ősszel 1 százalék pozitív növekedése lesz Magyarországnak, jobb lesz a helyzet, mint amiket most hirdetünk.

Azt gondolom, hogy nagyon jó volna, ha az emberek irányába hitelesen és normálisan a kockázatokról beszélnénk, de nem arról beszélnénk, hogy milyen végletes kihatásai lehetnek ennek a válságnak. A kormánynak kötelessége volt felkészülni arra, amit a mai helyzetben a legrosszabbnak lát, de azt gondolom, hogy mindenki a jóért fog cselekedni.

Most annak érdekében, hogy valami hitele legyen annak, hogy én most hozzászólok - és döntően az európai források felhasználásáról fogok szólni -, azt egy-két dologgal szeretném igazolni. Az egyik az, hogy azért az elmúlt hat évben Magyarország fölépítette az európai források fogadására szóló intézményrendszert. Ebben a stratégiai tervezéstől a felhasználás részletes elemeiig mindent kiépített, és elérte azt, hogy az I. nemzeti fejlesztési terv ez évben záruló finanszírozása 5 százalék tartalék visszatartása mellett - hiszen ezt az EU kötelezővé teszi - el fogja érni az 100 százalékot, és ebben mi az Európai Unióban az elsők között vagyunk. Azt hiszem, hogy ha ennek az óriási nagy növekedési hatását nem is lehet érezni, az mindenképpen biztos, hogy hozzájárult ahhoz a stabilitáshoz, ami az elmúlt időszakban Magyarországon, mondjuk, az elmúlt két évben is volt, miközben sajnos a költségvetési kiadásokat jelentősen csökkenteni kellett.

A másik, ami a hitelességet adott esetben növelheti - és ezt nagyon fontos elmondani, és ez szembemegy azzal, amit Kóka képviselőtársunk vezérszónoklatában elmondott -, hogy bizony valamennyi eddigi költségvetésünkben és most is fenntartjuk azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai pénzek Magyarországon hatékonyan hasznosuljanak. Szó sincs fűnyíróelvről, jelentem. Ez jelentős növekedést jelent relatíve a többi kiadáshoz képest. Tehát fűnyíróelvről szó sincs, egy nagyon értelmes célt tartott meg a költségvetés, nevezetesen, hogy minél több beruházás és fejlesztés jöjjön létre a jövő évben is.

A harmadik pedig, ami nagyon fontos, és ezzel már ellentmondanék annak, ami itt az előbb elhangzott: igenis, az elmúlt időszakban Magyarországon konzekvensen, nagyon jelentősen csökken az állam strukturális kiadása. A GDP-hez mért 5,7 százalékról 2009-re 2,8-ra, 2010-re 2,1 százalékra szűkül, ami azt jelenti, hogy igenis az államnak ezek a kiadásai csökkennek. Egyébként, amit mondok, az Állami Számvevőszék papírjából vettem elő. Szívesen átadom mindenkinek tájékoztatásul. Nem én számoltam ki sajnos.

Ám ellenben ennek van egy hátránya, és ennek a hátránya az, hogy a különböző szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat, alap-infrastruktúrát, amit az állam eddig finanszírozott, ezt át kell tudni venni más rendszereknek. Természetszerűleg erre az európai források felhasználhatók, és itt lép be tulajdonképpen az önkormányzati finanszírozásnak egy nagyon komoly és nagyon fontos strukturális átalakítási igénye, hiszen odatartozik.

Itt azért szeretnék egy másik ilyen kis vélelmet eloszlatni, ami egy másik hozzászólásban volt. Igen, tudjuk, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása az egyik legfontosabb dolog. Tudjuk, hogy az önkormányzatok nagy számában és struktúráiban rendkívüli pazarlás is jelen van. Csak azért egy dologról ne feledkezzünk el, hogy ma Magyarországon az önkormányzatok 8 százaléka jelentős többlettel gazdálkodik, továbbá további 48 százaléka kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. Az afölötti külön támogatásra szoruló önkormányzatok 17 százaléka nem veszi igénybe ezt a támogatási rendszert. Ebből adódóan, miközben ezt ténylegesen át kell alakítani, az egyik legfontosabb reform, és azért a legfontosabb reform, hogy megfelelő koncentrációval képes legyen átvenni ezeket az állami szolgáltatásokat, kapja meg hozzá a forrásokat, ezért nem szabad itt sem akkora vészharangokat kongatni, mint ahogy az eddig rendszeresen elhangzott.

Az európai források felhasználásának egyébként strukturálisan rendkívül jelentős hatása van, és jelentős hatása van alapvetően az életmód, az életkörülmények, életfeltételek biztosítása érdekében. Nevezetesen, el lehet mondani azt a nagyon egyszerű összefüggést... - és itt szembemennék azzal, amit egyébként fideszes ellenzéki képviselőtársaink szoktak általában mondani, hogy 3-3,5 százalék a gazdasági növekedésről szóló források aránya benne, mert nem igaz, 19 százalék volt ebben az évben is, a jövő évben még ezeknek a forrásoknak a növekedése is várható. Pontosan a válság csökkentése érdekében olyan átcsoportosítások lesznek, ami megtartja a versenyképességet, növeli a piacra jutás lehetőségét, továbbá mindazokat az alapvető fejlesztéseket megtartja, ami éppen a településfejlesztés, tehát az alapvető infrastruktúra-fejlesztés érdekében szükséges; így nevezetesen a környezetfejlesztést, a társadalmi alkalmazkodóképességhez az oktatás, a szakképzés rendszerét. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy olyan irány, ami ebben a költségvetésben nagyon pozitív.

Tehát azt szeretném mindenkinek sugallni, hogy miközben kényszerek hatására jön létre egy ilyen költségvetés, egy: a költségvetés szerkezetének az az átalakítása, ami a strukturális kiadásokat csökkenti, az jó irányba halad, erre egyébként is szükség lett volna; kettő: megtartja azokat a fejlesztési forrásokat, ami a további, remélhetőleg bekövetkező növekedések alapját jelenti.

Hogy ne csak jót mondjak, azért azt el szeretném mondani, hiszen annak ellenére, hogy kormánypárti képviselők vagyunk, tudjuk, hogy vannak kockázatai ennek, tudjuk azt, hogy az európai pénzek felhasználása rendkívül nehéz. Erre vonatkozóan sorozatos intézkedések születtek már az elmúlt egy-másfél évben a gyorsítás, az egyszerűsítés érdekében, és újabbak és újabbak fognak következni.

Ennek ellenére, amikor a kormánnyal szemben mondják azt, hogy nem teljesül adott esetben ennek és ennek a forrásnak vagy operatív programnak a felhasználása, azt tudni kell, hogy nem az állam használja fel. Azt tudni kell, hogy egy alapvető magatartás-változás szükséges a vállalkozói szféra, a társadalom és az önkormányzat részéről is annak érdekében, hogy egy ilyen nehéz helyzetben minden egyes fillérre szükség van, tehát változtasson a hozzáállásán ő is, és ne csak az államtól várja el ennek a kedvezményeit.

Összefoglalva az eddigieket, azt szeretném mondani, hogy ez a költségvetés tartalmazza mindazokat a forrásokat, amelyek a jövő évben is a szükséges felhasználások érdekében rendelkezésünkre állnak, és ez nemcsak a közvetlen európai forrásokra, hanem más forrásokra is, a svájci alapra, a norvég alapra és másokra is vonatkozik. Azt gondolom, hogy ezen a téren, ha valakinek kételye van, akkor érdemes volna érdemi párbeszédet folytatni.

Ennek a párbeszédnek helye lehet az, amit a miniszterelnök úr kezdeményezett, hogy a gazdasági bizottság bázisán, meghíva azokat, akik értenek ehhez, mélyedjünk el a részletkérdésekben, és ha szükséges, változtassunk. Azt gondolom, hogy Horn képviselőtársamnak is ott van a lehetősége - örömmel meghívjuk erre -, hogy amennyiben úgy gondolja, hogy változtatások szükségesek, ezeket mondja el.

Én magam is mondtam volna, hogy Horn képviselő úr hat évig ennek a kormánynak része volt, az SZDSZ meg tíz évig. Számomra egy icipicit disszonáns az, hogy miután hat hónapja már nincs ott, azóta sokkal, de sokkal jobban tudjuk, hogy mi mindent kéne csinálni, mint amikor ott vagyunk. (Horn Gábor: Eddig is tudtuk! Csak nem tudtuk megcsinálni!) Horn Gábor benne volt ennyi időn keresztül, de a Kóka frakcióvezető úr nem volt ott.

(12.50)

Szeretnék három dolgot elmondani itt azért, nehogy másokban félreértés legyen.

1. Az 1990-es évek után, miután azt mondta, hogy húsz éven keresztül nem volt a Fidesznek olyan pozitív magatartása, ami az önkormányzati rendszer átalakítását segítette volna, ez nem igaz. Tételesen nem igaz! A kilencvenes években a Fidesznek a fővárosra vonatkozóan több javaslata volt, konstruktív, a Szocialista Párt mellette állt, és sajnos azt kell mondanom, hogy az SZDSZ ezt megakadályozta.

2. A regionális rendszer átalakítása hatékonyságának egy fontos alapja, amelyik egy választott jellegű, önkormányzati jellegű régió kialakítását eredményezte volna, ott bizony a jelenlegi fejlesztési tanács elállamosított formáját, amit a Fidesz létrehozott, végig az SZDSZ is támogatta. Tehát jó volna, ha történelmi emlékekkel, történeti gondolkodásokkal is rendelkezvén nyilatkoznánk meg ezekről a kérdésekről.

Nem szeretném tovább szaporítani a szót, nekem még egy percem van, ha a frakcióvezetés hozzájárul, akkor én erről az egy percről szívesen lemondanék az időmből az SZDSZ javára, mert Horn Gábor képviselőtársamnak nincsen már ideje válaszolni, annak érdekében, hogy ne olybá vegye, hogy én olyankor szólok hozzá, amikor már nincs ideje. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)