Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP országgyűlési bizottsági tagjainak véleménye szerint a 2011. évi költségvetés felelőtlen költségvetés, amely törvénytelen államosításra épül.

A törvényjavaslatban olyan bizonytalansági tényezők vannak, mint például a növekedés 3 százalékos mértéke, amit különböző független szervezetek szakértői sem támasztanak alá. Mind az IMF, mind az EBRD, mind pedig az MNB ennél alacsonyabb növekedéssel számol, és jelentős kockázatokat jelzett a Költségvetési Tanács is. További bizonytalansági tényező a jövő évi 3,5 százalékos infláció. Ezt leginkább a válságadók veszélyeztetik, a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Ha a növekedés lassú, ha a foglalkoztatás nem bővül, az infláció pedig magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztása sem. Ráadásul az adócsökkentés az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, vagyis a lakosság többségét nem érinti, viszont a magasabb infláció rontja helyzetüket láthatatlan adóként.

Kiszámíthatatlan a vállalkozások helyzete a jövő évi költségvetés megalapozása érdekében bevezetett intézkedéseknek köszönhetően. Elég, ha a meglepetésszerűen bevezetett válságadók hatására, a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolására, a korábban kötött szerződések, PPP-k felülvizsgálatára gondolunk. Bizonytalan a banki hitelaktivitás élénkülése is, ami javítaná a beruházások feltételeit, a háztartások potenciális jövedelmi helyzetét. Bár a nemzetközi gazdaság élénkül, ellene hat a bankadó, a devizahitelezés leállítása, a bankellenes hangulatkeltés, valamint a Magyar Nemzeti Bank esetleges kamatemelése. Kedvező viszont, hogy az államadósság törlesztőrészlete 1064 milliárd forintra fog csökkenni 1215 milliárdról. Ez egyértelműen az elmúlt másfél év intézkedéseinek köszönhető, hiszen az államháztartás hiánya mérséklődött; hozamszinten ismét kedvező irányba változott.

A 2011-es költségvetés ennek ellenére rendkívül kockázatos, mert a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából 540 milliárd forinttal és az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt, összesen évi 360 milliárddal számol a költségvetésben. A magánnyugdíjpénztárakból származó 360 plusz 540 milliárd forintos forrás pedig óriási mozgásteret jelent a költségvetésnek. A nyugdíjkassza hiánya ugyanakkor 2012-től újratermelődhet. Az sem világos még, hogy mennyien lépnek vissza az állami rendszerbe, hiszen az átlépés feltételei ma még nem ismertek, miközben 90 százalék átlépővel számol a kormány. A kormány feltételezése szerint mintegy 2000 milliárd forintos összeg még befolyik, de nem tudható, hogy mi történik vele.

Az MSZP-frakció tagjai nem tartják elfogadhatónak a személyi jövedelemadó új rendszerét, amelynek értemében csak és kizárólag a felső tízezer esetében van adócsökkentés. A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint 90 százaléka számára legjobb esetben is közel változatlan marad a helyzet. Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni az elkövetkezendő 2-3 évben. Érzékelhető és kézzelfogható tehernövekedés lesz akkor is, ha azt közvetlenül nem is az adózáson keresztül fogják érzékelni az emberek, de meg fog jelenni az élelmiszerárakban, a ruházati cikkek árában, az üzemanyagárakban.

A költségvetési törvényjavaslat semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést és ezen keresztül a munkahelyteremtést. Azzal, hogy a társasági adót csökkenti a kormány, nem pedig a foglalkoztatás növekedése érdekében a munkát terhelő járulékokat, a tőke mellé állt a munkával szemben. Vagyis nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája. A közszférában történő 5-10 százalékos létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatásbővítéssel számol jövőre, vagyis érdemben nem nő a foglalkoztatás. Az "Út a munkához" program helyett nemzeti közfoglalkoztatási programról szól a törvényjavaslat. Egy működő rendszer megszűnik, és ami helyette lenne, nem tud elindulni, mert kidolgozatlan, átgondolatlan, az érintettekkel nem egyeztetett. Az elindulás sem adja vissza a jelenlegi programot, mert a költségvetés 60 milliárdot szán az új, még csak nevében létező programra, azaz az idei tényleges kiadások felét.

Az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket szolgálnak és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit, ráadásul nem ad számot arról a költségvetés, hogy a különadókból befolyó pénzt mire költi el a kormány. Nem jut forrás a 13. havi bér helyett fizetett bérpótlékra és az ígért 13. havi bérre. Ugyanakkor mintegy 2,5 milliárd forinttal növeli meg különböző címeken a kormány a kommunikációhoz, illetve Orbán Viktor miniszterelnök protokolljához kapcsolódó kiadásokat. Az önkormányzatok feladataira reálértékben ugyanannyit szán a törvényjavaslat, mint idén, tehát a kormány ígérete ellenére nem nő a közszolgáltatások fedezete. A helyi önkormányzatok támogatásaira 30 milliárd forinttal kevesebbet javasol a kormány, mint 2010-ben, ráadásul olyan területeken csökkenti a támogatást, ahol az embereket közvetlenül érintő szolgáltatásokról van szó, miközben a napi működést közvetlenül nem segítő támogatásokat megemeli.

A támogatáson belül a kormány elvon a helyi önkormányzatok szociális támogatásaiból összesen 34 milliárd forintot. Pénzbeli szociális juttatások 9 milliárd, szociális feladatok támogatása 24 milliárd forint - ezzel a leggyengébb érdekérvényesítőket sújtja. Több területen csökken a normatív hozzájárulások száma. A normatívák változatlanok maradtak, azaz a reálérték mindenütt csökken. Egyetlen kivétel van, az egyházi intézmények minden területen jelentősen megemelt támogatást kapnak. Ez olyan mértékű átrendeződés, amely messze túlmutat az államháztartási kérdéseken.

Gyakorlatilag leáll a javaslat szerint a panelprogram, mert a rendelkezésre álló 3,3 milliárd forint csak a futó kifizetésekre elegendő, ez a támogatás a korábbinál majdnem 8 milliárd forinttal kevesebb.

(18.50)

A kormány gyakorlatilag megszünteti az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatását, a helyi önkormányzatoknál ugyanakkor a létszámleépítésre 5,4 milliárd forintot szán, amely a korábbi összeg közel háromszorosa.

Kritikus terület az egészségügy. A jövő évi költségvetés az egészségügyben csupán szinten tartást biztosít, legalábbis nominálisan. GDP-arányosan jelentős az egészségügy térvesztése, a GDP 4,57 százalékáról 4,41 százalékra csökken ez az arány. Még ezen belül is növeli a gondokat, hogy a kórházak finanszírozása nominálértéken némileg növekszik.

Ennek az a következménye, hogy nyilván a feltételezett kisebb ellenállás miatt a többi terület forrásai nominálértéken is csökkennek, különösen a szakrendelők kerülnek lehetetlen helyzetbe.

Csökken jövőre a jóléti funkciókra szánt források nagysága, valamint GDP-arányos mértékük is. Kevesebb jut majd anyasági ellátásokra, a családoknak a gyermekek után járó támogatásokra, a munkanélküli-ellátásokra, a szociális intézmények támogatására. Emelkedik jövőre a gyermekétkeztetés díja, a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban emelkedni fognak a szülők által fizetett térítési díjak, így tehát a gyermekes családok terhei növekednek. Ez azok esetében talán nem jelent majd problémát, akik a több százezer forintos fizetésük mellé több tízezer forintos havi kedvezményhez jutnak az új adórendszer révén, ám azok, akiknek nincs az adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez elegendő jövedelmük, kénytelenek viselni a növekvő terheket.

A nyugdíjakat csak 3,8 százalékkal emeli a kormány. A nyugdíjminimum emeléséről semmit sem tudni. A családi pótlékra szánt forrás összege csökken, ami azt jelenti, hogy nemhogy emelni nem fogják a minden gyermekhez eljutó támogatás összegét, hanem még csökkentik is az erre szánt kiadásokat. Hasonlóan csökkenés látható a babakötvény éves kereténél is. A támogatások konkrét összegét tekintve egy forinttal nem emelik többek között sem a babakötvény mértékét, sem a rászoruló gyermekek évi kétszeri pénzbeli juttatását és támogatását.

Mindezek alapján az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának az Országgyűlés bizottságaiba delegált tagjai a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslatot nem tartják alkalmasnak az Országgyűlés plenáris ülésén történő megvitatására.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)