Készült: 2024.09.19.07:09:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

146. ülésnap (2011.12.02.), 389. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:35


Felszólalások:  Előző  389  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Reggel 8 óra óta követem a vitában elhangzottakat. Azt gondolom, egy nagyon helyes eljárást követ a Ház akkor, amikor nem korlátozza pont a választójogi törvény kapcsán a hozzászólások időtartamát, lehetőségét. Azt hiszem, meggyőztem magam arról, hogy nem olyan záróbeszédet mondok, amikor is tételesen, a jegyzeteim alapján visszaidézem a vita teljes menetét - 11 óra 20 perckor Lamperth Mónika azt mondta, hogy, ezzel szemben a helyzet az, hogy... -, hanem inkább összefoglalóan, nem is a vitában önmagában elhangzottakkal kapcsolatban, hanem a választójogi törvény kialakulásával kapcsolatban szeretnék még néhány mondatot elmondani. Szándékosan nem mondtam ezeket el az előterjesztői expozémban.

Összegyűjtöttük azt, hogy a választójogi törvényhez kiknek voltak koncepcionális elképzelései. Szerencsére mindegyik parlamenti pártnak voltak, még az előkészítő szakaszban: Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP, és még a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnak is voltak értékelhető megjegyzései.

Az Országgyűlés létszáma kapcsán a Fidesz, az MSZP, a Jobbik javaslata lényegében megegyezett egymással, itt ez az egyetértés kialakult. Egyedül az LMP mondta azt, hogy egy 245 fős létszámban gondolkodik. A Haza és Haladás is 200 fő körül tartotta szükségesnek a korlátot. Az egyéni mandátumszámban nagyobb szórás mutatkozott, de egyébként a Jobbik, a Fidesz és az MSZP egy korábbi javaslata hasonlított egymásra ezzel a 100-106-105 körüli létszámmal.

(18.40)

A parlamenti küszöbben meglepően nagy volt az egyetértés, mert a Jobbik egy 4 százalékos és az LMP egy 3 százalékos küszöböt mondott, de egyébként nagyjából ez az 5 százalékos küszöb nem volt senki számára elfogadhatatlan, az MSZP kifejezetten ezt javasolta.

A vegyes rendszert mint a választási rendszer típusát javasolta a Fidesz, a Jobbik és az LMP is, továbbá a Haza és Haladás Közalapítvány.

A megyét tartotta az egyéni választókerület feletti területi egységnek az LMP és a Fidesz. Itt az MSZP nem ilyen javaslatot tett, tehát ott ez nem értelmezhető.

A mandátumok kiosztásának módját, tehát hogy egy d'Hondt-matrix legyen vagy a Saint-Laguë-nak valamilyen formája, módosított valamilyen együtthatóval, ebben tulajdonképpen volt vita, de az MSZP és a Fidesz a d'Hondt-matrixot javasolta, azt hiszem, az LMP javasolta a Saint-Laguë-t (Bana Tibor: A Jobbik is.), azt most már nem tudom pontosan, hogy a módosítottat vagy az eredetit. (Karácsony Gergely: Az eredetit.) Tehát az eredetit javasolta.

A választási kvóta kapcsán érdekes a helyzet, mert ott nem volt egyetértés, pontosabban ott nem volt közös metszete a javaslatoknak, mert a mi javaslatunk a nemzetiségi listáról adható kedvezményes mandátumot fogalmazta meg mint kvótát, a Jobbik a 8 általános elvégzéséhez kötötte a kvótát, az LMP pedig egy női kvótát javasolt egyébként az előkészítés kapcsán.

A határon túli magyar állampolgároknak egyedül az MSZP és az LMP nem adott volna választójogot, a többiek igen.

És a kisebbségek képviseletét tulajdonképpen mindenki támogatta valamilyen formában, csak volt, aki azt mondta, hogy ezt nem listán, hanem más módszerrel kell megoldani, de összességében azt kell mondjam, hogy valóban igazolható a kimutatások alapján, hogy létezik egy közös metszet a különböző pártok javaslatai alapján, ami körvonalazza azt, hogy mi a gerince ennek a választójogi törvénynek.

És akkor itt megemlíthetem, hogy világosan körvonalazódik az, hogy mi az, ami egymással nem összeférhető javaslat. A helyzet az, hogy a kompenzációszámítási módot és azt, hogy mindenki kaphat kompenzációs szavazatot, azt egyébként senki nem támogatta, az előterjesztéshez képest, és vita van arról, hogy mit csináljunk a kopogtatócédulák, vagyis az ajánlószelvények gyűjtésénél, ott milyen megoldást alkalmazzunk.

A helyzet az, hogy egyébként a részletes vitában, azt gondolom, éppen a kopogtatócédula-gyűjtés kapcsán vagy az anomáliák kapcsán, amelyeket önök emlegettek, érdemes azon gondolkozni, hogy itt elmozdulunk-e ebben az 1500-as számban; ez nincsen kőbe vésve, mert ez egy másik típusú felfogás, ahogy mi most itt ezt próbáljuk kezelni. Tehát szerintem lehet azon vitatkozni, hogy mennyi az, ami - hogy is mondjam - megelőzi azt a problémát, amit mi fontosnak tartunk megelőzni, nevezetesen, hogy a vállalkozó kedvű és vicces hangulatú polgártársaink tömegével ne szerepeljenek a választások kapcsán különböző produkciókban.

Tényleg idézem még egyszer David Cameronnak azt a fényképfelvételét, majd nézze meg mindenki, a YouTube-on fellelhető, ahol Cameron várja az egyéni választókörzetében a választási eredményeket, mellette egy Jézus Krisztus áll, effektív mezítláb, töviskoszorúval a fején, hosszú szakállal, gyolcsruhában, mellette áll egy munkáspárti konszolidált ember, és mellette áll egy ilyen bohócruhába öltözött, üdvhadsereges fickó. Elég szokatlan arcok vannak így együtt.

Vidám lenne az élet, egyébként, ez vitathatatlan, de mondjuk, lehetnének abszurditások, és viszont ismerve a választási történeteket, ha nincsen ilyen küszöb, akkor mibe fogadjunk, hogy tréfás kedvű választópolgárok abban a körzetben, ahol (Karácsony Gergelyre pillant.) Karácsony Gergely indul, még másik három Karácsony Gergely nevű embert fognak elindítani. És külön pechesek azok, akik mondjuk, Tóth Károly, Varga Péter típusú névvel rendelkeznek (Dr. Szabó Erikára pillant.) és Szabó Erika az halál, a Kósa is eléggé, mert én személyesen vagy 15 Kósa Lajost ismerek az országban, és kizárólag a Schiebelhoffer, Knézits, Jenő, Benő, Károly nevű emberek vannak biztonságban. Most persze ezt ironizálva mondom, de egyébként az elmúlt időszakban talán emlékszünk rá, nem, mikor Simon Miklós körzetében Kossuth Lajos indult MIÉP-színekben, akiről aztán nem tudta senki, hogy kicsoda, és kiderült, hogy igazából ez egy fantomizált ember, csak úgy gondolták, hogy ez megszólítja a választókat. Mint ahogy arra is volt példa, hogy azonos nevű embereket szándékoltan, mindenfajta megfontolás nélkül csak a választópolgárok megtévesztésére indítottak el. Tehát itt valami küszöb kell, hogy az ilyen legprimitívebb választási trükköket azért kiszedjük a rendszerből.

A választási küszöb kapcsán pedig azt szeretném mondani, hogy persze, én értem azt, hogy van annak előnye, ha nincsen bejutási küszöb, Cicciolinának egy fiatalabb kiadása lehet, hogy hozna színes perceket a magyar parlamentben, ha küszöb nélkül bekerülne, mint annak idején az olaszoknál. Meg biztos, hogy bejutna Magyarországon a "Legyen ingyen a sör" párt, de nem tudom, az segítene a tisztelt Ház komolyságának a megőrzésében; egyébként hozzáteszem, hogy néhány mozzanatban, mondjuk, ha az elmúlt hetet nézzük, akkor tökéletesen feledtetni látszott a magyar parlament a "Legyen ingyen a sör" párt hiányát. (Derültség.) Mármint aki végigéjszakázta a történetet, az tudja, miről beszélek.

Visszatérve tehát, én azt gondolom, hogy ebben a kopogtatócédula-ügyben igazán talán lehet valami elmozdulást elérni.

És még valamit szeretnék mondani. Tényleg nem akarom, nem szeretném megismételni azt, hogy a nemzetközi összehasonlításban mindenre van példa, meg az ellenkezőjére is választási rendszerek kapcsán, de ezt azért, mert akkor is hangsúlyoztuk, hogy egyébként ez azért megtévesztő, mert a választási szisztémák nagyon eltérő állami konstrukciókat alakítanak ki. Tehát máshogy működnek a rendszerek, szövetségi rendszerben, teljesen más a központi hatalom, szövetségi állam viszonya egy federális államban, teljesen mást jelent egy arányos választás, mondjuk, Németországban, mint nálunk. Ott kétkamarás a parlament, federális szövetségi rendszerben működik, szemben velünk, ahol egykamarás van, és nincsen ilyen rendszer.

Tehát azért lehet idecitálni mindenféle példákat, én is hoztam sokat, és istenbizony, majd Karácsony Gergely kedvéért behozom az ohiói 2-es déli választókörzet abszolút hidraszerű, amőba alakját, és egyébként ettől még Amerikában megjegyzem, demokratikus választás működik, hogy ott aztán végképpen nincsen korlátja annak, hogy mit buherálnak össze különböző megfontolásokból választói körzetek alapján; a gerrymandering is onnan származik, mármint a jelenség. Ettől az Egyesült Államok demokratikus, és semmiképpen sem vindikálnám a jogot arra, hogy ez alapján azt mondjam, hogy lopakodó diktatúra épül az Egyesült Államokban.

Tehát a nemzetközi példákkal, mondom, nagyon óvatosan kell bánni, szándékosan nem fogom ezeket ismételni.

Összességében én szeretném megköszönni az aktív részvételt a tisztelt képviselőtársaimnak. Nagyon tanulságos volt ez az alig 11 óra, reggel 8 órától, és várjuk a módosító indítványokat. A részletes vitában pedig, majd nyilván a bizottsági szavazásokkor meg a plenáris szavazáskor még tovább tudjuk folytatni egymás meggyőzését arról, hogy melyik a legjobb választójogi rendszer.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  389  Következő    Ülésnap adatai